A mai modern világban az államok mellett az ún. nem kormányzati szervezetek, de akár magánemberek is képesek erőt kivetíteni, ami azért lehet veszélyes, mert mindent megvásárolhatnak, akár katonai képességeket is. A nagyhatalmi érdekérvényesítés módjairól a Ludovika Szabadegyetem esti előadásán esett szó.
„A nagyhatalmaknak a világon mindenhol van érdekük” – fogalmazott előadásában Kaiser Ferenc, az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának egyetemi docense. A mai modern világban azonban az államok mellett megjelentek nem kormányzati szereplők is, akik dollármilliárdokban mérhető költségvetésük segítségével jelentős befolyásra tettek szert. A jogvédő Amnesty International, a környezetvédelemért síkra szálló Greenpeace, de akár a Vöröskereszt/Vörös Félhold is mind-mind olyan szervezetek, amelyekre igaz a fenti állítás, de az is, hogy ezt az erőt jó célok érdekében is fel lehet használni.
Akik bármit megtehetnek
A bipoláris világrend felbomlása után NGO-k, nagyvállalatok, de hirtelen lett milliárdosok is nagy vagyonokat halmoztak fel, amikkel gyakorlatilag bármit megtehetnek. A Bill&Melinda Gates Alapítvány afrikai egyetemisták egyesült államokbeli tandíját fizeti, rákkutatásokat finanszíroz, de saját laboratóriumokkal is rendelkezik. Az Industrial and Commercial Bank of China betétállománya eléri a 4000 milliárd dollárt. Az amerikai multimilliárdos Warren Buffet 97 milliárd dolláros vagyona és cégeinek napi 5 milliárd dolláros forgalma szintén beszédes adat az erőkivetítést illetően, de a világ leggazdagabb emberének, Elon Musknak 219 milliárd dolláros vagyona is figyelemre méltó. Különösen annak tükrében, hogy van száz olyan ország a világban, amelynek éves bruttó nemzeti összterméke ezt az erőt nem éri el – sorolta Kaiser Ferenc, aki szerint mindez azért veszélyes, mert a globalizált világban minden megvehető, akár még katonai képességek is, amire egyébként óriási a kereslet.
Az orosz-ukrán háborúban mindezt a magántulajdonú Wagner-csoport tevékenysége mutatja. Az évek során egy sor katonai magánvállalat jelent meg. Az egyik legismertebb a Constellis, amely szerte a világon tevékenykedik, éves forgalma eléri a 100-150 milliárd dollárt és magáncégként 22 ezer kontraktora (zsoldosa) van, amellyel képes akár egy dandár létrehozására is. Összehasonlításképpen: a Magyar Honvédség katonai misszióinak átlagos létszám megoszlása a 2016-os adatok szerint 890 fő volt.
Erő és hatalom
Az erőkivetítés lényege annak egy adott állam határain kívüli alkalmazása. „Az erőkivetítés – békeidőben és háború esetén is – egy állam, nemzetközi, vagy nem kormányzati szervezet azon célból végzett – katonai, gazdasági, diplomáciai, kulturális és információs – tevékenysége, hogy a megcélzott felet (állam, nemzetközi, vagy nem kormányzati szervezet) saját akarata teljesítésére kényszerítse” – idézte a szakirodalmi definíciót Kaiser Ferenc, aki a fogalmat a „force projection” és „power projection” részelemekre bontotta.
Előbbi a katonai erő kivetítését jelenti, azaz: „Az állam nemzeti ereje katonai részének kivetítése katonai műveletek végrehajtására. A katonai képességek kivetítése lehetővé teszi az összhaderőnemi parancsnoknak erői olyan elhelyezését, illetve koncentrációját, hogy azzal megteremtse a feladat sikeres végrehajtásának feltételeit.” A power projection pedig „az állam azon képessége, hogy nemzeti erejének – politikai, gazdasági, információs, vagy katonai – összes, vagy néhány elemét gyorsan, hatékonyan és tartósan alkalmazza több (globálisan elszórt) helyszínen, vagy helyszínről, annak érdekében, hogy reagáljon a válságokra, közreműködjön az elrettentésben, illetve növelje a regionális stabilitást”. Mindehhez erőforrások is kellenek: terület, gazdaság, népesség.
Nagyságrendek
Önmagában a hadseregek létszáma félrevezető lehet, hiszen Kínának több mint 2 milliós hadserege van, mégsem a legerősebb. Az Egyesült Államok 1,4 milliós hadseregére – a hivatalos megfogalmazás szerint – védelmi célokra ugyanis 750-800 milliárd dollárt költ évente, 70-90 milliárdot kutatás-fejlesztésre. Elsöprő fölényben van jelenleg: 11 repülőgép-hordozó anyahajója, 67 tengeralattjárója, 141 nagy hatótávolságú bombázója, 680 ballisztikus rakétája van, de fregattjainak, légiutántöltő gépeinek és drónjainak száma is elképesztő nagyságrendet képvisel.
Az amerikai légierő, a US Air Force rendelkezik olyan vadászrepülőgéppel (például a fotón látható B2 lopakodó nehézbombázó), amelynek egyetlen példánya több mint 2 milliárd dollárba kerül, így az USA jelenleg a világ legjelentősebb erőkivetítési képességgel rendelkező országa. Mögötte Kína a második két anyahajóval, 60 tengeralattjáróval és az Egyesült Államokhoz képest jóval kevesebb egyéb eszközzel. Kína védelmi költségvetése 207 milliárd dollár körül volt a legutóbbi adatok szerint. Összehasonlításképpen: a Kárpát-medence országai közül Magyarország védelmi költségvetése 2,6 milliárd dollár, míg a velünk szomszédos országok esetében 1-5 milliárd dollár között mozgott az elmúlt időszakban.
Lopakodva
Az állam nemzeti erejét azonban nemcsak a kézzel megfogható eszközök, hanem immateriális dolgok is meghatározzák. Az egyik ilyen az ideológia, amelyet megfelelő társadalmi támogatás esetén a politikai vezetők alkalmaznak is.
A sikeres vezető azonban jó gazdája az erőforrásoknak. Kaiser Ferenc példaként Napóleont hozta fel, aki nem gazdálkodott jól a hatalmas erőforrásokkal, mert nem tudott igazán jó békét kötni. A történelem folyamán Churchill, Roosevelt, de a maga módján még Sztálin is jól gazdálkodott a rendelkezésükre álló erőforrásokkal, őket ismerve és a terület-gazdaság-népesség erőforrásait látva érzékelte jól Teleki Pál miniszterelnök a második világháború idején, hogy abból Németország nem jöhet ki győztesen – jegyezte meg a Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszék docense, aki előadásában szólt a kulturális erőkivetítésről is. Ennek kapcsán Kaiser Ferenc azt mondta: az Egyesült Államok a Brit Birodalom terjeszkedésének köszönheti mai fölényét, hiszen az angol mint hivatalos nyelv elterjedésének alapjain terjesztheti kultúráját, benne filmjeit, zenéjét, azaz lopakodva ugyan, de végső soron érdekeit.
Ideológiai alapok nélkül
Hogy mennyire ellépett a nyugati világ a többi régióhoz képest, azt a felsőoktatás bizonyítja. „A nyitott elmék Nyugaton vannak” – érzékeltette a felősoktatás szabadságának jótékony hatását Kaiser Ferenc, aki szerint ennek a megállapításnak a nyomán nem lehet csodálkozni azon, hogy a világ legjobb 1000 egyeteméből 300 az angolszász vidékeken van. Ezen intézmények kutatás-fejlesztési tevékenysége is tulajdonképpen a puha (soft) erőkivetítés része.
A szóban forgó egyetemek még a kínai rangsorokban is előkelő helyeken szerepelnek, az ázsiai ország ugyanis kihasználja, hogy ragyogó elméit ezen intézmények képezhetik. E szakemberek a hazatérés után részesei lehetnek a kínai fejlesztéseknek. Kína 20 év alatt 6000 milliárd dollárt költ infrastrukturális fejlesztésekre az „Övezet és út” elképzelés tervein belül. Ezzel mára teljesen szembe ment Oroszország, amelynek se pénze, se a világ felé kivetített kultúrája. Amióta pedig az ukrán ortodox egyház levált az oroszról, a szláv népek és ortodoxok egy nemzethez, az oroszhoz tartozásának ideológiai alapja sem működik.
Marad tehát a nyers erő, ennek megnyilvánulása most az orosz-ukrán háború – fejtette ki Kaiser Ferenc, aki szerint érdemes lenne megfogadni a brit hadtörténész és hadteoretikus, Liddell Hart tanácsát: „Bölcsebb dolog elkerülni a háború kockázatait a béke megőrzése kedvéért, mint vállalni a kimerülés kockázatát a háborúban a győztes befejezés kedvéért.”
A Ludovika Szabadegyetem következő előadása október 11-én, kedden lesz az Oktatási Központ II. előadójában. Ördögh Tibor, az NKE ÁNTK Európa-tanulmányok Tanszék egyetemi docense a Balkán helyzetének változásairól tart majd előadást.
A nyitóképet az előadó bocsátotta rendelkedésünkre.