A türk világ kulturális, politikai és gazdasági aspektusaira összpontosított a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) legújabb kutatóközpontja, a Ludovika Türk Tanulmányok Kutatóműhely (LTTK) hivatalos megnyitója szeptember 22-én, a Szent László Kápolnában. Az esemény megmutatta a türk világ sokszínűségét, hiszen Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Törökország és Üzbegisztán képviselői mellett a magyar szakértők is képviseltették magukat.
Itt, az NKE-n azokat tanítjuk, akik a haza szolgálatában, a nemzetbiztonság, a diplomácia vagy a közigazgatás területén találnak maguknak hivatást – emelte ki megnyitó beszédében Deli Gergely, az NKE rektora. Hallgatóinknak ezért van szüksége a világ lehető legszélesebb megértésére, amihez fontos a nyitottság, a nemzetközi kapcsolatok és a kutatók együttműködése. A türk világ nem áll távol tőlünk, s nem csupán a múltunk, de jelenük és jövőnk része is. Az új egyetemi kutatóműhely platformot, egyfajta hidat képez hazánk és türk országok között. Ahogy azt a mai program is tükrözi, ehhez akadémiai, geopolitikai és konnektivitási fókusszal érdemes törekednünk a párbeszédre. Ezzel segíthetjük összekapcsolni a víziót a gyakorlattal, a tudást a döntéshozókkal, s az oktatási profilunk mellett megerősíthetjük az NKE tudásplatform szerepét is a nemzetközi térben – zárta beszédét a rektor.
Az együttműködés modern öltözete
Ha a nemzetközi térben közösen cselekszünk, akkor elkerülhetjük, hogy a margóra szoruljunk – hangsúlyozta Liliana Śmiech, az NKE nemzetközi főigazgatója. Beszédében arra is kitért, hogy a türk államok és Magyarország kapcsolata évszázadokra tekint vissza, így a kutatóműhely nem a semmiből építkezik, hanem megújítja, modern köntösbe öltözteti a meglévő együttműködést. A fiataloknak ma egy globalizált, gyors technológiai változásokkal járó világban kell tájékozódniuk. Számukra a türk világ megismerése új perspektívákat, az akadémiai fejlődési lehetőséget és széles kulturális kitekintést adhat. Ezzel formálhatják a jövőt, amihez az egyetemnek eszközöket, kapcsolatokat, valamint a kellő magabiztosság megszerzésének lehetőségét kell nyújtania, hiszen eljövendő munkájuk bennünket szolgál majd.
Az alkalmazott tudományok színtere
Nyitóelőadásában Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért felelős államtitkára, nemzetközi szóvivő felidézte, hogy maga is ott volt az NKE koncepciójának megszületésekor. Az egyetem a haza szolgálatáért alakult meg, e példamutató fókuszát azóta sem veszítette el. Ma is találkozási pontnak kell lennie, ahol az ideák és elméletek politikai megoldásokká változnak. A világgal együtt a tudomány is változik, a teoretikus gondolkodás mellett most egyre nagyobb szükség van az alkalmazható gyakorlati válaszokra. Kovács Zoltán tanárként a politikába megérkezve maga is megtapasztalta, hogy más az elmélet és más annak alkalmazása. Annyi bizonyos, Magyarország szeretné mindenkivel fenntartani a párbeszédet, azaz nyitott a világ minden tája irányába. Ám a kutatóműhely nem kommunikációs projekt, hanem az alkalmazott tudományok színtere. Az államtitkár emlékeztetett, a Ludovika Türk Tanulmányok Kutatóműhelynek az a célkitűzése, hogy gazdagítsa a türk örökséggel, társadalmakkal és nyelvekkel kapcsolatos globális kutatásokat, a párbeszédet és az innovációt. Tevékenysége során a türk világ különböző aspektusainak megértésére akar törekedni tudományos kutatások és nemzetközi együttműködés útján. A műhely munkájának kiemelt szempontjai közé tartozik a Keletet és Nyugatot, a hagyományt és a modernitást összekötő hidak építése. Ma a jövőt a Kelet jelenti, melynek továbbra is együttműködésre van szüksége Európával, hogy elkerülje a blokkosodást, és az ezzel járó izolációt. Bár hazánk keleti nyitását korábban sokan hibának nevezték, ma mindenki igyekszik hasonló párbeszédet indítani a türk államokkal. A meglévő és folyamatosan fejlődő együttműködés, így az egyetem nemzetközi kutatásainak vívmányait is a magyar emberek javára fogjuk fordítani – hangsúlyozta a nemzetközi szóvivő.
Élő, élénk kapcsolat a turkológia területén
A turkológiai nem pusztán nyelvi, hanem kulturális és történeti tudomány, ami arról szól, hogy akadémiai eszközökkel idézzük fel, hogy kik voltunk, kik vagyunk és hová tartunk – emelte ki Shahin Mustafayev, a Nemzetközi Türk Akadémia elnöke beszédében. Emlékeztetett, a magyarok már akkor komoly részt vettek ki a turkológiai kutatásokból, amikor a türk népeknek még erre nem volt lehetőségük. Például Vámbéry Ármin arra keresett választ, hogy honnan származnak a magyarok, hiszen felfigyelt a nyelvi, kulturális és életmódbeli egyezésekre. Őt többen is követték ezen az úton, munkájukból a modern török állam is sokat merített. A turkológiai kutatások ma is töretlenek Magyarországon, a kapcsolat a türk és magyar kutatók között élő és élénk, a kultúrák jobb megismerését számos tudományos és szépirodalmi fordító segíti. A turkológia nem nosztalgia, hanem örökség, tradíció és kultúra, a modern nemzeti identitás alapja – hangsúlyozta az akadémia elnöke. A Türk Akadémia is e céllal jött létre, így több ezer tudományos projektet vezet nyelvi, történeti és nagyon is aktuális, fontos társadalmi célokkal. Magyarország a hidat jelenti Európa felé a török világnak, a kialakított jó kapcsolat pedig megerősítheti Magyarország nemzetközi szerepét az akadémia elnöke szerint.
Az együttműködés geopolitikai előnyei
A türk világ nem blokk, hiszen e szó inkább elzárkózást és konfrontációt jelent. Sokszínűsége pedig érték, hiszen a türk államok nem egyformák, s épp ez adja az együttműködés valódi erejét. A Türk Államok Szervezete a részt vevő államok közös érdekeit képviseli – hangsúlyozta Turhan Dilmaç, a Török Köztársaság Külügyminisztériuma Stratégiai Kutatások Központjának osztályvezetője a Stratégiai vízió – Politikai és diplomáciai perspektívák című panelbeszélgetésen, amelyen Liliana Śmiech, az NKE nemzetközi főigazgatója moderálása mellett részt vett még Rusif Huseynov, az azerbajdzsáni Topchubashov Központ igazgatója, Sanjar Valiyev, az üzbegisztáni Külpolitikai Tanulmányok és Nemzetközi Kezdeményezések Központjának igazgatója és Vasa László, a Magyar Külügyi Intézet és az NKE LTTK főtanácsadója is. Elhangzott, hogy e szövetség a Szovjetunió felbomlása után kezdődött, azóta számos találkozás és kezdeményezés gazdagította. A változó világban ugyanis szükségük volt az államoknak egy geopolitikai csoportra, egy olyan erőre, amely előnyöket meríthetett az együttműködésből. Vasa László a beszélgetésen kiemelte, Magyarország jó példa egy olyan európai országra, amely kiváló kapcsolatot tud kialakítani a türk világgal, s előnyére képes fordítani a nemzetközi párbeszédeket. Az eredmények nem kérdésesek a diplomácia, a kereskedelem és a kultúra területén sem. Hazánk gyakorlata a többi EU-s ország számára is példamutató. Európa számos elterjedt, de téves klisére építi a türk világról való tudását – tette hozzá Turhan Dilmaç. A türköket is ugyanaz a realitás veszi körül, mint Európát: az orosz–ukrán háború vagy Kína felemelkedése Közép-Ázsia fejlődését is nagyon jelentősen befolyásolja. Törökország kivétel nélkül a párbeszédre törekszik a térségben. Egyszerre akar a Kelet és Nyugat része maradni, egy olyan központ, amelyen keresztül az együttműködést fenn lehet tartani, ám eközben megőrzi saját identitását. Csak ez az együttműködés mérsékelheti a nemzetközi kereskedelem és diplomácia válságát, s adhat valódi válaszokat a nemzetek előtt álló kihívásokra. Vasa László arról is szólt, hogy hazánk a türk világgal és Közép-Ázsiával való kapcsolata régi időkre nyúlik vissza, s már a keleti nyitás politikai gondolata előtt is létezett. Mára hazánk megerősítette jelenlétét a világ egyik legjobban fejlődő térségében diplomatákkal és kereskedelmi attasékkal. A legkomolyabb cél gazdasági kitettségünk enyhítése e kapcsolat megerősítésével, hiszen azt látjuk, hogy Európa geopolitikai hibáit Magyarország gazdasága erősen megérzi. Emellett azt is megtanulhatjuk, hogy hogyan lehet befektetni távoli országokba, és hogyan tehetjük magunkat vonzóvá a számukra. Fontos a kulturális és politikai konnektivitás is, amelyben egymás elfogadása és a kölcsönös tisztelet a legfontosabb elem. Az oktatás és a technológiai tudásmegosztás szintén kiemelt része a kapcsolatnak, hiszen mára több száz türk hallgató tanul magyar egyetemeken.
A türk világ közössége
A tudományos élet a türk világot egyetlen közösségnek, megegyező érdekek és karakterek képviselőjének tekinti. Évtizedekkel ezelőtt talán gyengébb volt a türk identitás, de az utca embere ma már az azeri, a kazah, a kirgiz és az üzbég mellett ezt az identitását is felvállalja – hangzott el A türk világ geopolitikája – Akadémiai és intézményi vezetés című panelbeszélgetésen, melyen Pálfalvi Noémi, a Danube Institute főtanácsadója moderálásával cserélt eszmét Yaşar Sari, a török Ibn Haldun Egyetem Haydar Aliyev Eurázsiai Tanulmányok Központjának igazgatója, Vasif Huseynov, az azerbajdzsáni Nemzetközi Kapcsolatok Elemzési Központjának (AIR Center) osztályvezetője, Edil Osmonbetov, a kirgiz Nemzetközi Kapcsolatok Elemzési Központjának (CIRA) elemzési igazgatója, valamint Akram Umarov, az üzbegisztáni Világgazdaság és Diplomácia Egyetem első rektorhelyettese. Mint megtudhattuk, az integráció évről évre egyre szorosabb az államok között, ami a diplomácián túl a kereskedelem, az új technológiák és a pénzügyek területére is kiterjedt, de fontos az embertől emberig vezető kulturális, identitást adó eleme is. A többpólusú világ kialakulása megnövelte e regionális szövetség értékét. Akram Umarov kiemelte, reméli, hogy a hagyományos kemény és puha nemzetközi erők mellett a furfangos erő (smart power) is felemelkedhet, azaz az élesebb ésszel rendelkező szereplők geopolitikai előnyöket szerezhetnek. Nagyon fontos ehhez, hogy a türk államok a meglévő különbségeik és az eltérő szövetségi viszonyaik mellett is meg tudjanak állapodni a közös prioritásokról közép és hosszú távon. Ehhez a résztvevők szerint a sajátos türk mentalitás és gondolkodásmód elsajátítása szükséges minden államban, ami elsősorban oktatási feladat. Yaşar Sari kiemelte, Magyarország úgy tudja összekötni a türk világot Európával, ahogyan a múltban Pestet és Budát formálta egyetlen várossá.
A konnektivitás ereje
A hivatalos megnyitó zárásaként Konnektivitás – Energia, kereskedelem és közlekedés címmel, Bíró Dávid, az NKE LTTK koordinátora moderálásával beszélgetett Vusala Jafarova, az azerbajdzsáni Gazdasági Reformok és Kommunikáció Elemzési Központ Türk Világ Kutatóközpontjának vezetője, Aigul Kosherbayeva, a Kazahsztáni Stratégiai Tanulmányok Intézete (KazISS) akadémiai és kutatási ügyekért felelős titkára, Kovács Blanka, a Energiaügyi Minisztérium körforgásos gazdaságért és klímapolitikáért felelős államtitkárának politikai tanácsadója, valamint Erhan Turbedar, a Türk Befektetési Alap gazdasági ügyeket vezető tanácsadója.
Nyitókép forrása: AteshCommons / Wikimedia
