A háborúkkal szemben az igazságos béke megteremtéséhez az egyéni cselekvést és a helyi közösségekben rejlő, eddig jórészt kihasználatlan erőt emelte ki több előadó is egy, az egyetemen megszervezett nemzetközi tudományos eszmecserén.
„Igazságos háború és igazságos béke – vallási alapú fegyveres konfliktusok a természeti erőforrásokért” címmel rendezett közös nemzetközi konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) Vallás és Társadalom Kutatóintézete (VTI), a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Szent II. János Pál Pápa Kutatóközpont Teremtésvédelmi Kutatóintézete, valamint a katolikus egyetem Hittudományi Kara június 11-én, a Ludovika Főépület Széchenyi Dísztermében. A konferencia résztvevőit elsőként Török Bernát, az NKE EJKK igazgatója köszöntötte, az eszmecserét Főtisztelendő Kuminetz Géza, a PPKE rektora nyitotta meg.
Kerüljön előtérbe az emberi méltóság
A béke csak üres szó, ha nem a hitre, a szabadságra és az emberi méltóságra épül – mondta megnyitó előadásában Őeminenciája Főtisztelendő Michael Czerny bíboros, az Átfogó Emberi Fejlődés Előmozdításának Dikasztériuma prefektusa. Rámutatott, a béke mindenkié, hiszen minden ember arra vágyik még akkor is, ha éppen háborút szít. Az egyház ugyan mindig szívesen részt vesz az igazságos háború és igazságos béke kérdésének megvitatásában, ám jobban érdekelt a szeretet és a testvériség hirdetésében. A bíboros emlékeztetett, az erőforrások igazságos, törvényes elosztása már az Ószövetségben is megjelenik. Bár törékenyek lehetnek, a jogi megállapodások szerepe kiemelt e kérdésben. Az igazság persze nem a szavakban, hanem az írott jog alapján az azért kiálló emberekben van. Éppen ezért az egyes ember szerepe kiemelt, hiszen ő győzi le rosszat önmagában és a közösségében egyaránt. A teremtett világban az ökológiai kérdések összeértek a társadalmi kérdésekkel, ezt mutatta be a bíboros egy kortárs hondurasi példa alapján. Amikor ugyanis természetvédelmi területeken akarnak nyersanyagokat bányászni, az a hagyományos családok megélhetését sodorja veszélybe – például a vízbázisuk tönkretétele által. A beruházás során megjelent a korrupció, ami figyelmen kívül hagyta a valódi igényeket. A folyamatot ellenző Juan Antonio Lópezt végül szabályosan kivégezték. Megölését a pápa is elítélte. A béke, az igazság és a közjó kérdése így érhetnek össze: a konfliktusok megoldásához ugyanis nem mindig elég a politika vagy a tőke által diktált jog. A szabályozás persze elengedetlen, ám annak mindig a közösségért kell történnie, erre pedig folyamatosan figyelmeztetni kell a döntéshozókat. A gondot ugyanis nem a bányászat jelenti önmagában, hanem a kiemelt kevesek elszakadása a közösségtől. Ehelyett az emberi méltóságot kell a központba helyezni. A fejlődés nem lehet csak gazdasági kérdés, ha már az embert tettük a fókuszba. Az egyház támogatja ugyan szabadpiacot, de azt vallja, vannak olyan értékek, amelyek minden embert megilletnek az emberi méltóság alapján. A gazdaságnak éppen ezért emberközpontú etikára van szüksége. A fogyasztás központba állítása a természetet csak nyersanyagnak tekinti és elpusztítja, magával rántva a társadalmi értékeket is. Ezért társadalmi, lelki és kulturális átalakulásra van szükségünk az olcsó és halálos ideológiák helyett. Fel kell fedeznünk saját emberségünket és összekötöttségünket a hitben. Hiába sugallja nekünk a technológia, nem lehet minden az adat, ennél fontosabb a méltóság, hiszen csak ezen alapulhat igazságos béke. Ennek alapja a szolidaritás, a barátság és a szeretet – azaz a közös felfedezése embertársainkban, ami megszüntetheti a félelmet. Az egyháznak éppen ezért mindig helyben kell lennie, a helyi közösségeket kell megerősítenie hitükben és egymás iránti szolidaritásukban. A világban erre már számos példa és jó gyakorlat létezik – emlékeztetett a bíboros.
Kiűzetés az Édenből
A konferencia első panelbeszélgetését Etika, erőforrások és béke: vallási és katonai perspektívák címmel tartották, Darabos Ádám, az NKE EJJK VTI kutatójának moderálásával. Elsőként John Mark Mattox, a washingtoni Nemzeti Védelmi Egyetem professzora szólalt fel A természeti erőforrások elosztásának teológiai és filozófiai alapjai címmel. Előadásában kiemelte, egyedül az Édenkertben állt minden korlátlanul a rendelkezésünkre, amikor még nem volt meg bennünk a jó és a rossz tudása. A kiűzetéssel a világ megváltozott, ölni kellett a megélhetésért, s maga a klíma is ellenségünkké vált. Megkezdődött a testvérharc, amire Káin és Ábel története is emlékeztet. Bár a háborúk főként erőforrásokért és nyersanyagokért törnek ki, ugyanakkor fontos elemük az emberi természet mélyén élő uralkodásra való vágy. A libido dominandi a filozófiában a célok elérésére, mások befolyásolására irányuló veleszületett késztetésre utal, ami gyakran kapcsolódik a hatalomra való törekvéshez. Ez a vágyat kell egyenként, egyénenként legyőznünk magunkban, e nélkül ugyanis nem találhatunk megoldást a nyersanyagok iránti harcokban. John Mark Mattox arra is emlékeztetett, a problémák megoldása még nehezebbé válik akkor, ha csupán a technikára koncentrálunk. Előbb érdemes a körülményeket, például magát az uralomvágyat megérteni.
A helyi közösségek megerősítésének lehetősége
A békét fenyegető jelenségek komplex természetűek, ezért lényeges a helyi püspökök szerepének megemlítése ezen a konferencián – kezdte A püspöki konferencia szerepe a teremtés védelmének katolikus megközelítésében című előadásában Főtisztelendő Ujházi Lóránd, az NKE EJJK VTI intézetvezetője. A püspöki konferenciák ugyanis közre tudnak működni a béke elősegítésében és képesek közvetíteni a nyersanyagvitákban. Előadásában Ujházi Lóránd több példát is bemutatott a helyi szinódusok részvételére a helyi béke létrehozásában. A II. világháború során még több egyházi bizottság alakult, melyek részt vettek társadalmi krízisek megoldásában is. Az együttműködés kulcskérdéssé vált a helyi közösségek között, így a püspökök között horizontális kapcsolatok alakultak ki. Maguk a pápák is hivatalos dokumentumokban foglalkoztak azokkal a térségekkel, ahol a béke veszélyben volt vagy van. Az együttműködés új szintjét alakította ki Ferenc pápa, aki még mélyebb megértést kínált a püspököknek a békéről, s aláhúzta a párbeszédek fontosságát. E munka folytatása, bővítése fontos feladat a helyi közösségek békéje és jóléte érdekében.
Hogyan lehet együttműködni?
A katonai tevékenységek nem vákuumban történnek. A természeti környezet és a civilek védelme egyelőre inkább idea a hadszíntéren, mint megélt valóság – emelte ki Padányi József nyugalmazott vezérőrnagy, az NKE Katonai Műszaki Doktori Iskolájának vezetője a polgári–katonai együttműködés fontosságáról szóló előadásában. Az ellenségesnek nyilvánított területek elpusztítása ellen nem csak az ókori kínaiak, hanem például a magyar Zrínyi Miklós is felszólalt. A modern hadviselésben is fontos megérteni a civil környezetet és a kultúrát, valamint törekedni az együttműködésre és a kommunikációra. A polgári–katonai együttműködés képes hadszíntéri támogatást nyújtani mindkét fél számára, illetve biztosítani a megfelelő információk megosztását. Ez az együttműködés lehet az alapja később a károk enyhítésének, a kritikus infrastruktúra visszaépítésének, de képes segíteni akár a konfliktus további oldását, akár a civil élethez való visszatérést.
Kártyák az emberségért
A katonai hivatásban talán a legfontosabb az a védelmi szerep, amivel a hazát szolgálják a katonák – emelte ki a Segítőknek segíteni: katonai etika oktatása ukrán tábori lelkészeknek című előadásában. David Whetham, a londoni King’s College etikaprofesszora. Szerinte fontos mindig észrevenni az egyént a hivatásban, a hivatást a munkában és a társadalomban. Az egyénnek vannak ugyanis értékei, amelyek lehet, hogy hasonlítanak, ám sok mindenben el is térnek a világ különböző pontjain. Maga a jog azonban nem elég az egyéni és a közösségi értékek megvédéséhez, azt ki kell egészíteni az etikával. A morális integritás egyre fontosabbá válik a világ hadseregeiben, mert ennek megsértése okozza a poszttraumás betegségek, s az öngyilkosságok nagy részét. Lényeges meglátni azt is, hogy honnan erednek közös értékeink. Az ukrán tábori lelkészek kiképzésében résztvevő egyetemek egy pakli kártyát hoztak létre az értékek felismeréséhez, amit immár 15 nyelven elérhető online tananyaggal egészítettek ki. A Kártyák az emberségért elnevezésű pakli lapjainak kihúzása minden esetben párbeszédet indított meg egy egyedi etikai kérdésről. Fontos volt az is, hogy a lelkészek azonosulni tudjanak a dilemmával, s ne azt érezzék, valakik a tengerentúlról rájuk erőltetik a normáikat.
A tudományos tanácskozás további panelbeszélgetésein az igazságos háborúk történetét és a keresztény béke kérdését, illetőleg a mai háborúk igazságosságát vitatták meg a résztvevők.
Nyitókép forrása: Expert Infantry / Flickr
A konferenciát a „Fenntarthatóság, állóképesség – az éghajlatváltozás és az ahhoz való alkalmazkodás társadalmi kihívásai” című projekt keretében az Energiaügyi Minisztérium támogatta (azonosító: EKPPF/922/2021-ITM_SZERZ).
