A világűr önálló gazdasági övezetté vált – hangzott el a Magyarország a világűr küszöbén című szakmai beszélgetésen.
Az Ostrakon Szakkollégium által szervezett április 23-i programon Örökös-Tóth István, a HUNOR űrprogram vezető mérnöke, Szolnoki Szabolcs, a Nemzetgazdasági Minisztérium technológiáért felelős helyettes államtitkára, és Bartóki-Gönczy Balázs világűrjog-szakértő, az ÁNTK tudományos dékánhelyettese vettek részt.
Gazdasági érdek
A Zöldesi Illés, negyedéves hallgató által moderált beszélgetés elején a résztvevők szakmai indíttatásukról beszéltek, majd arról esett szó, hogy érdemi változás tapasztalható a téma társadalmi megítélése, megértése kapcsán. Lassan sikerül kitörni a „mikor lehet majd telket venni a Holdon?”-típusú kérdések köréből – értettek egyet a meghívott szakértők. Szolnoki Szabolcs szerint ma már több szó esik érdemi, releváns kérdésektől, témákról, s ehhez a HUNOR program is hozzájárul. Fontos láttatni, miért érdemes és hogyan lehet az űrterületen karriert tervezni, miért fontos közpénzt áldozni erre. A helyettes államtitkár a közösségi média kommentjeit nézve is érzékeli a pozitív változást: a korábbi, jellemzően szitkozódó hozzászólásokat a bizakodás, érdeklődés hangja váltotta fel. A téma részint technikai, részint iparfejlesztési kérdés, a kapcsolódó jogszabályi kidolgozás megalapozás most zajlik. Örökös-Tóth István úgy vélte, jóllehet érzékelhető némi változás a közbeszédben, még mindig nem elég széles körben ismertek a kapcsolódó információk. Meglátása szerint óriási lehetőségek előtt áll az űrszektor, s ez elég feladatot ad a következő 50 évre.
Bartóki-Gönczy Balázs emlékeztetett: mintegy 12 ezer aktív műhold, és sokmillió darab űrszemét került az űrbe, ahol már a kritikus infrastruktúra elemei is megjelentek. A magánszemélyek jelenléte és a geopolitikai konfliktusok jelzik: a tét emelkedett, a világűr önálló gazdasági övezetté vált. E fejlemények kommunikálása a társadalom felé kulcsfontosságú, vélte. Jelenleg Kína többet költ e szektorra, mint egész Európa; az USA most kivár, ezért, ha az öreg kontinens magára marad, több közpénzt kell majd beletenni az űrprogramokba, ennek kommunikálásához, megértetéséhez pedig nagyon fontos az edukáció. Azaz annak megértetése, hogy a hazai ipar a kapcsolódó értéklánc magas szintjére is eljuthat, amely gazdasági hasznot jelent Magyarország számára.
A nagyok megkerülhetetlenek
Szolnoki Szabolcs a nagy űrkutatási szervezetek szerepét emelte ki, ezek létjogosultsága sosem kérdőjeleződött meg, hiszen a nagy tagországok sem képesek komplexitásukban megfelelő nagyságú missziókat indítani. A közös célokhoz közös infrastruktúrára van szükség, s az anyagiak mellett nagyon lényeges a humán erőforrás faktor. Nehéz és bonyolult eszközök működtetője csak nagy nemzetközi szervezet lehet, a nagy szereplők megkerülhetetlenek – értett egyet az elhangzottakkal Örökös-Tóth István, hozzátéve: a jelenlegi gyakorlat szerint az állam segítségével privát piaci szereplők eszközeit veszi igénybe az űrprogramban. Bartóki-Gönczy Balázs emlékeztetett: az unió versenyképessége kapcsán a Draghi-jelentés az űrkutatás terén is lemaradásra figyelmeztet, s javasolja a kapcsolódó intézményi széttagoltság megszüntetését.
Szóba került egy nemzeti űrügynökség életre hívása is, ennek kapcsán a helyettes államtitkár a kutató közösség számára biztosítandó kontinuitást emelte ki, és azt, hogy ez a tervezett intézmény az érintett szereplők állandó partnere lehet. Jelenleg az alapokat kell tisztázni: milyen formában és funkciókkal működhet az új szervezet. Bartóki-Gönczy Balázs szerint egy hazai űrügynökség nem önmagáért való cél, hanem arcot ad a tevékenységeknek, amelyeknek felsőoktatási, majd közoktatási „lába” is lehet, motiválva a fiatalokat arra, hogy a világűrrel kapcsolatos pályákat válasszanak. Egy ilyen ügynökség számos területet tudhat koordinálni, stabilitást jelent a következő 5-10 évben várható átalakulások, változások idején.
Karrierlehetőségek
A felsőoktatási intézmények szerepe kapcsán Örökös-Tóth István arról szólt, hogy Kapu Tibor űrhajós a tervek szerint 25-30 kísérletet valósít majd meg az űrben, amelyek ötlete budapesti és vidéki egyetemekről származik. Számos tudományág számára szolgál majd új impulzusokkal a tervezett űrutazás: az élettudományok mellett például a pszichológia is új információkkal gazdagodnak. Szolnoki Szabolcs azt emelte ki, hogy nemcsak mérnökök, de a kapcsolódó területek (államtudományok, jog, pénzügyek) művelői számára is karrierlehetőséget jelent az űrszektor, mert a legnagyobb kihívások egyike a jó szakemberek felkutatása. Léteznek gyakornoki programok űrügynökségeknél vagy a prágai űrközpontban, hangsúlyozták a szakértők.
Már hat egykori NKE-s hallgató dolgozik teljes munkaidőben világűrrel kapcsolatos munkakörben – emelte ki Bartóki-Gönczy Balázs, hozzátéve: az NKE-n működő Világűrjog és Politika Kutatóintézet élénk nemzetközi szakmai kapcsolatokat ápol nyugat-európai egyetemekkel, amelyek révén a hallgatók értékes tapasztalatokhoz, és nem mellesleg komoly fizetéssel járó kutatási és munkalehetőségekhez juthatnak. Szolnoki Szabolcs a hazai lehetőségek kapcsán a martonvásári műholdgyárról szólt, amely sok szakembernek adhat majd munkát.
Törésvonalak
Az űr-és a geopolitika egymáshoz való viszonya kapcsán a dékánhelyettes Kína erősödő szerepét emelte ki, és azt, hogy a geopolitikai törésvonalak a világűrben is leképeződnek. Szolnoki Szabolcs az űreszközök védelmének fontosságát említette, azok működésének biztosítását, a manipulálhatóságuk megakadályozását. Örökös-Tóth István azt emelte ki, hogy az ISS-t a tervek szerint korrekciós modulok révén részenként lecserélik. Jelenleg, tette hozzá, mindössze hét százalék az európai befolyás a Lunar Gateway programban, ennek arányát – ambiciózusan – harmincra szeretnék feltornászni.
A szakértők egyetértettek abban, hogy az űrkutatás a diplomácia eszköze lehet. Bartóki-Gönczy Balázs úgy véli, technológiai robbanás előtt áll az emberiség, a Holdon hamarosan munkálatok, például bányászat folyik majd. Az ENSZ egy munkacsoportja azon dolgozik, hogy a világűrbéli tevékenységekből az egész emberiség profitáljon, s elkerülhető legyen egy újkori gyarmatosítás, ám a nagyhatalmak egyelőre nem mutatnak hajlandóságot erre.
Nyitókép: A SpaceX Dragon űrhajója megközelíti a Nemzetközi Űrállomást, forrás: NASA Johnson / Flickr
