A számos elismeréssel, köztük az EU Közös Biztonság- és Védelempolitikai Szolgálati kitüntetésével és az osztrák fegyveres erők hadműveleti kitüntetésével, valamint a Szent György lovagrendi tiszteletbeli tagságával is rendelkező, bécsi születésű tábornok, egykori osztrák vezérkari főnök bevezetőjében örömét fejezte ki, hogy beszámolhat az Európai Unió katonai munkájáról, lépéseiről.
Előadásában elsőként az EU biztonság- és védelempolitikáját megerősítő cselekvési tervet, a 2022-ben jóváhagyott stratégiai iránytű főbb elemeit ismertette. Az utóbbi időszakban számos konfliktus, s azok eszkalálódása fenyegeti biztonságunkat: az orosz-ukrán háború, a közel-keleti, valamint a Száhel-övezeti helyzet – sorolta a tábornok.
Az akciókat illetően elmondta: erősebb mandátumokra van szükség a közös biztonság- és védelempolitikát illetően, s gyorsabb, határozottabb és rugalmasabb döntéshozatalra. Kiemelte a rekordidő alatt elindított ukrán misszió fontosságát, valamint a továbbfejlesztett, 360 fokos megközelítést a – például az afrikai – válságokhoz. Kiemelte a tengeri ütőképesség, valamint a pénzügyi ösztönzők fontosságát is. Az unió gyorstelepítésű kapacitása kapcsán kiemelte az uniós módosított harccsoportok, valamint a küldetési kapacitások testreszabásának fontosságát is.
A védelem, védekezés kapcsán ismertette a hibrid fenyegetések, kibertámadások és külföldi beavatkozások jelentette fenyegetéseket, ezek előrejelzésének és az állampolgárok védelmének fontosságát. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta az EU hibrid eszköztárának elemeit, a gyors reagálású csapatok szerepét, az első uniós űrstratégia, és a javuló tengeri biztonság, valamint a klímaváltozáshoz kötődő védelmi ütemterv jelentőségét.
A katonai beruházásokat illetően Brieger tábornok az unió tagállamainak megnövekedett kiadásait részletezte, amelynek összege 2022-ben 240 milliárd euróra emelkedett, a teljes védelmi beruházások pedig 58 milliárd eurót tettek ki.
Szólt az ezzel kapcsolatos harmadik országokkal való partnerségek szerepéről is; erősödtek az afrikai, nyugat-balkáni kapcsolatok, közös projektek; s ezzel összefüggésben a rugalmasság mint az erő kritikus forrása. Ezekre Maliban, Szomáliában, Jemenben és a többi ENSZ-misszió során is szükség van. Nyugati partnerek közül legfontosabbak az USA, Norvégia, Kanada és az Egyesült Királyság, keleten Grúzia és Moldova. Kiemelt a szerepe az uniós katonai tanácsadók és terrorizmusellenes szakértők hálózatának is.
A rövid távú prioritásokat illetően elsőként a Vörös-tenger kapcsán az Európai Unió haditengerészeti haderejének (EUNAVFOR) az EU közös biztonság- és védelempolitikája keretében végzett műveleteit emelte ki az előadó. Az idén februári lépés célja a tengeri biztonság és a hajózás szabadságának garantálása, különösen a kereskedelmi hajók számára, az EU gazdasági érdekeinek védelme jegyében. Másodikként Ukrajna került szóba e témában: szomszédunk támogatása az unióban erős, a segítségnyújtás a patthelyzet dacára folytatódik, ám az stratégiai finomítást igényel – hangoztatta a tábornok. Jelenlegi Lengyelország és Németország szerepe e téren kiemelkedő. Harmadik terület a Szahara déli részén elterülő, megromlott biztonságú Száhel-övezet, ahol Oroszország és Kína egyaránt nyomást gyakorol az afrikai országokra. Az idén februári Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián vesztes-vesztes helyzetnek minősített állapotok és stratégiai stagnálás jellemző a térségre.
Robert Brieger tábornok ezt követően az unió jelenleg is zajló katonai misszióit ismertette a válaszképesség és a biztonságos környezetet megteremtésének fontosságát hangsúlyozva – Ukrajnától Maliig, Bosznia-Hercegovinától Mozambikig.
Összefoglalóan elhangzott: a stratégiai iránytű egy olyan cselekvési útmutató, amely az elkövetkező öt-tíz évre fogalmaz meg javaslatokat és határidőket, miközben minden egyes területe folyamatos stratégiai kiigazításokat igényel. A leromlott stratégiai környezet okán pedig az unió katonai missziója és műveletei továbbra is létfontosságúak – zárta gondolatait az előadó.
A közönség kérdéseire adott válaszaiban Brieger tábornok elmondta: Afrika közelsége okán a világ elsősorban Európától, az uniótól várja az ottani helyzet kezelését, rendezését, a kooperációt támogató feltételek kialakítását. Az öreg kontinensétől eltérő gazdasági és politikai helyzet okán mindkét félnek jó megoldást kell találni. Ez Brüsszel számára nem könnyű, de a tábornok reményét fejezte ki a tekintetben, hogy sikerül hatékony, működő megoldást találni.
Szóba került az Európai Unió stratégiai autonómiájának kérdése is. Az előadó jelezte: a földrajzi adottságok, az alapanyagok egy részének hiánya okán nincs mód a függetlenné válásra, de a források diverzifikálása azért növelhető – ennek egyik módja az ipari termelés erősítése. Míg korábban az elemzők az importot jelölték meg megoldásként, mára megtanultuk, hogy fontos a minél nagyobb autonómia. Teljesen függetlenek ugyan nem tudunk lenni, de a kitettségünk csökkenthető – zárta gondolatait Brieger tábornok.
Nyitókép: NKE