Elkerülhetetlen digitalizáció címmel rendezett szakmai fórumot az NKE Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézete február 16-án az Oktatási Központ épületében. A költségtervezésnél és normatíva igénylésnél egyaránt fontos statisztikák elkészítésében, a kapcsolódó dokumentáció kiállításában egyaránt nagy segítséget jelent a szociális szféra intézményei számára a digitalizáció. Az ezzel kapcsolatos tapasztalatokról cseréltek eszmét a szakemberek.
Kutasi Gábor intézetvezető köszöntőjében elmondta: a közgazdaságban létező méltányosság vagy hatékonyság dilemmája egy elméleti kategória, a gyakorlat azonban azt mutatja, hogy sok esetben mindkét fogalom egyidejűleg is megvalósulhat. Ez az esemény is azt mutatja, hogy egy profitorientált startup (a SzocWare Kft.) egy termélkváltozatával sikerrel tudja támogatni a szociális szféra felzárkózását, hatékonyságát. Ezáltal pedig az össztársadalmi hatékonyság is nő.
A társszervező SzocWare Kft. részéről Szemerei Péter megköszönte a résztvevőknek az együtt gondolkodást, majd szakmai életének főbb állomásait ismertette. Mint kiemelte, a SzocWare Kft.-ben a felhasználói igények felől közelítenek a feladatok megoldásához. Hiánypótlónak nevezte a szociális szféra számára kifejlesztett alkalmazást, amely statisztikák készítésében és az adminisztrációs feladatokban támogatja a dolgozók munkáját, amelynek révén értékes figyelem szabadul fel, amelyet érdemben a rászorulókra, az emberek gondozására tudnak fordítani.
E folyamatot ismertette, s a mindennapi munkába engedett betekintést Adminisztrációs nehézségek a szociális ágazatban című előadásában Kondé Ágnes, a Szent Rozália Görögkatolikus Intézmény vezetője. Ebben elsőként arra a kérdésre adott választ, miért van szükség a szociális ellátórendszerben a digitalizációra. Elmondta: közel 360 ellátott adatait kell naprakészen nyilvántartaniuk – ebben az idősek nappali ellátása, a házi segítségnyújtás mellett bölcsődei szolgáltatás részletei is benne vannak. Statisztikai kimutatások, ellenőrzések, elszámolások, utalások – a jogszabályok alapján kötelező minden adatok vezetni, nyilvántartani, jelenteni. A szolgáltatásokat időalapon kell elszámolni, azaz percre pontosan dokumentálni kell, hogy a gondozók hány percet töltenek utazással, házi segítségnyújtással, mindezt tételesen fel kell tüntetni a tevékenységnaplóban. A gondozók leterheltek, a napi jelentés óriási adminisztrációs többletmunkát jelent, amelyet csak akkor tudnak jól elvégezni, ha minden adat pontosan beérkezik. Ebben segít a SzocWare programja, amelyet a kollégák egy része használ, de az intézményvezető bízik abban, hogy egy hónap alatt az egész rendszer „ezen fog ketyegni”. Szeretik a kollégák, egyszerűvé vált számukra a riportolás. Még könnyebb lesz majd az adminisztráció, ha a digitális aláírás is elérhető lesz.
Ezt követően Gulyásné Belinszky Ilona, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Zala Vármegyei Kirendeltségének igazgatóhelyettese felidézte az első találkozást a SzocWare munkatársaival, amelyet a megoldandó problémákat, égető szükségleteket, és az azok nyomán formálódó szoftverfejlesztési irányokat egyeztették. Legnagyobb nehézséget itt is a statisztika és az ellátotti dokumentáció, a gondozási napló részletes kiállítása jelentette a 25 települést ellátó szervezeti egység számára. Annál is inkább, mert a pontos adatszolgáltatás nélkülözhetetlen a költségtervezésnél, normatíva igénylésnél.
Tapasztalatcsere
Együttgondolkodás az adminisztrációs nehézségekről – ez már a következő kerekasztal-beszélgetés címe volt, amelyen Kondé Ágnes és Gulyásné Belinszky Ilona mellett Koncz Marianna, a Fehérgyarmati Önkormányzati Társulás intézményvezetője osztották meg tapasztalataikat.
Koncz Mariann elmondta: miközben nő a gondozáson kívül szakápolást is igénylők, például a demensek száma, a gondozók munkaidejének jelentős része adminisztrációval telik. A SzocWare-re véletlenül talált rá az intézményvezető, aki bízik benne, hogy a közös munka nyomán értékes időmegtakarítást tudnak elérni, s segítséget kapnak a zárszámadás, a költségvetés és a napi adminisztráció elkészítésében.
Kondé Ágnes azt hangsúlyozta, hogy önmagában nem a feladatok ellenőrzésével van a gond, hiszen szerencsés, ha rálátást tudnak kapni az esetleges hiányosságokra. Az is jó lenne, ha az adminisztráció hozzájárulna ahhoz, hogy láthatóvá váljon a sok elvégzett munka. Az alapellátást kell megerősíteni, ez a jövő, nem a bentlakás – szögezte le.
Gulyásné Belinszky Ilona azt hangsúlyozta, hogy a digitalizáció rejtelmeibe az idősek egymást is be tudnák vonni: az online kapcsolattartásnak fontos szerepe volna.
Egészségügyi vonal
A résztvevők abban egyetértettek, hogy a kollégák eszközkezelésével nincs probléma: a szoftvert jelenleg saját eszközön és mobilon használják, méretét tekintve számukra ideális a táblagép volna. A kérdésre, hol szeretnének tartani e területtel összefüggésben pár év múlva, Koncz Marianna elmondta: Fehérgyarmaton már 780 ellátott esetében használják a szoftvert, nagy segítség lenne a bentlakásos intézményben dolgozók tehermentesítése is. Kondé Ágnes az egészségügy bekapcsolását tartaná nagyon hasznosnak a gyógyszerfelírások, orvosi konzultációk kapcsán. Gulyásné Belinszky Ilona ugyancsak a bentlakásos ág számára készülő szoftver mihamarabbi használatában bízik.
A következő előadást Sántha György , a Magyary Zoltán Egyesület elnöke tartotta. Digitalizáció az államigazgatásban című prezentációjában elsőként az e-közigazgatás előtörténetének főbb állomásait ismertette a Back.korszak egységes ügykezelési utasításaitól a KSH 1874-es felállításán át a kapcsolódó törvények megalkotásáig. Érdekességképpen felidézett egy 1968-ból származó, a szovjet kormánytól érkezett levelet, amelyet Fock Jenőnek, a Minisztertanács elnökének címeztek, s amelyben a számítástechnika fejlesztésének a szocialista országok műszaki előrehaladásában játszott szerepére hívták fel a figyelmet. Az előadó az e-ügyintézés fejlettségei szintjeit részletezte az információszolgáltatáson, az egyirányú kapcsolatok, majd a kétirányú interakciók szintjén át a teljeskörű elektronikus ügyintézés, majd a személyre szabott (smart) e-ügyintézés koráig. A digitális transzformáció lépcsőit ugyancsak sorra vette a papír alapúságtól az egyszerű elektronizáláson majd digitális transzformáción át a mesterséges intelligenciáig.
Az esemény további részében egyebek mellett a szociális digitalizációban rejlő fejlődési lehetőségekről, a szociális ágazat és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közötti együttműködésről, az innovációk társadalmi szintű támogatásáról, a üzleti szféra és a szociális ágazat közti kooperációs lehetőségekről hallhattak az érdeklődők.
