A hazai védelmi innováció kiemelkedő szellemi műhelye a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE), hiszen hallgatóink, oktatóink és kutatóink akadémiai háttérrel, valamint gyakorlati visszajelzésekkel is segítik az új technológiák magyarországi bevezetését a fegyveres erők, de akár a civil felhasználók mindennapjaiba – hangzott el egy védelmi fókuszú szakmai eszmecserén az egyetemen.
Partnerség a védelmi innovációban címmel rendezett szakmai konferenciát az NKE Hadtudományi és a Honvédtisztképző Kara (HHK) a Zrínyi Miklós Laktanya és Egyetemi Campus M. Szabó Miklós altábornagy Dísztermében december 5-én. A rendezvényt Kovács László dandártábornok, az NKE tudományos rektorhelyettese nyitotta meg.
Az NKE kiveszi részét az innovációból
A rektorhelyettes kiemelte, a fegyveres erők, valamint a teljes magyar védelmi rendszer folyamatosan igényli az innovációt. Ennek belátása egyszerű, azonban megvalósítása komoly munkát igényel. Ma egyre komolyabb rés tátong a polgári rendszerek és a hadipari technológiák között, melyet mihamarabb muszáj, amennyire csak lehet, szűkíteni. Az innovációs munkából természetesen az NKE is kiveszi a részét, hiszen ezen az egyetemen tanulnak a jövő katonai és rendőrségi vezetői. Fontos, hogy a maihoz hasonló konferenciákon ők is bepillantást nyerjenek a védelmi szektor innovációs munkájába. A rektorhelyettes arra bátorította a résztvevőket, az előadások mellett nézzék meg a kiállítók standját is, jelezzék saját igényeiket a gyártók felé, hiszen ez is szűkítheti a mai technológiai rést.
Párbeszéd piac, tőke és a tudomány között
Az előadások sorát Deme László ezredes, a Védelmi Innovációs Kutató Intézet Zrt. (VIKI) vezérigazgató-helyettese nyitotta meg a magyar védelmi innovációs ökoszisztéma ismertetésével. Elmondta, környezetünk, így biztonságunk is jelentősen megváltozott. Az elrettentés képességének kialakításához, fenntartásához egyre fontosabbak az innovációs képességek, a hadiipar és a hadsereg folyamatos fejlesztése. Az innováció szempontjából egyelőre nem vagyunk a vezető országok között, így a területet erősíteni kell – állapította meg. Jelenleg hiányosak az emberi erőforrások, illetve alacsony az innovatív vállalkozások és az itthon keletkezett szellemi termékek száma. Deme László kifejtette, a védelmi innováció alapját az a vízió alkotja, amelyet a haderő vezetése alkot meg: milyen irányban fejlődve, milyen képességekre koncentrálva szeretné látni a hadsereget a jövőben. E feladatot partnereivel együttműködve végül a VIKI valósítja meg. Az intézet egyik fontos projektje a ZalaZone Gépjárműipari Tesztpálya területe, ahol NATO-szövetségeseink technológiai teszteket végezhetnek. Az intézet szeretné az ilyen, úgynevezett validációs központok számát növelni. A VIKI emellett a Nokiával együttműködve akcelerátor szerepre is jelentkezett az 5G fejlesztésének területén a NATO-ban. Az akcelerátorok fontos feladata, hogy közvetítsenek az akadémiai környezet tudásbázisa, a tőke és a nagyvállalati környezet között a fejlesztések során, emellett pedig hatósági és tesztkörnyezetet biztosítsanak a fejlesztésekhez. Ma a fejlesztésekben kiemelt szerepet kap az űr- és kibertechnológia, a bigdata alkalmazása, valamint az energiaipar fejlesztése.
Meghatározóvá válni a régióban
A magyar védelmi ipar címmel adott elő Simon Attila vezérőrnagy, az N7 Holding általános vezérigazgató-helyettese. Elmondta, a hazai védelmi ipar a múlt században már-már végzetesen lemaradt, a hidegháborúból örökölt eszközeink elavultak. Azonban a NATO által előirányzott, a GPD 2 százalékát jelentő védelmi költségvetés immár alapot, sőt lehetőséget jelent a hazai védelmi ipar újbóli fellendítésére. Célunk 2030-ig az önellátás biztosítása, az elvárt modernségű rendszerek megvalósítása, illetve a hazai védelmi ipar potenciájának növelése. Magyarország hosszú távon a régió meghatározó szereplőjévé kíván válni – kielégítve a hazai és a külföldi igényeket. Ehhez kiemelten fontos feladat a humán erőforrás fejlesztése, azaz az egyetemekkel együttműködve a fiatalok bevonzása. Az N7 a védelmi ipar résztvevőinek jól kiépített ipari parkokban kínál infrastruktúrát, képzett munkaerőt, piacot, támogatást a tőke megszerzésében, valamint engedélyt az értékesítésre, azaz EU és NATO kompatibilis exportpiacokat. Simon Attila vezérőrnagy a hazai fejlesztéseket részletesebben is bemutatta előadásában, így szólt a harc- és gépjárműipar fejlesztéséről Győrött és Zalaegerszegen, a lőszergyártásról Várpalotán, a kézi lőfegyverek gyártásáról Kiskunfélegyházán, a légiiparról Gyulán, illetőleg a kelet-magyarországi lokátor rendszerekről és a fővárosban zajló digitális fejlesztésekről is.
Az egyetem szerepe a kutatás–fejlesztésben
Gulyás Tibor, a Techtra Zrt. vezérigazgatója előadásában az NKE szerepének fokozatos felértékelődéséről szólt. Elmondta, négy éve volt először hasonló témájú konferencián az egyetemen. Bár hajlamosak vagyunk a napi rutinban a borúlátásra, Gulyás Tibor kiemelte, ekkora távolságból már jól látszik a fejlődés. Hiszen azóta kialakult az intézményrendszer, van megfelelő költségvetés és akadémiai háttér az innováció mögött. Az NKE pedig mint szellemi műhely fontos szerepet vállal a jelenlegi trendek megértésében társadalmi és technológiai területeken egyaránt. Az egyetem az oktatás, a kutatás-fejlesztés koordinálása mellett képes lehet visszajelzéseket adni arra is, hogy a jövő katonái, rendőrei milyen eszközöket használnak védelmi feladatuk ellátásakor majd és mire lenne igényük még. Az egyetem polgárai ott lehetnek az új eszközök tesztelésénél, illetve azok véglegesítésénél. Gulyás Tibor végül arra kérte az egyetem vezetését, segítse a továbbiakban is eme innovációs szellemi műhely fejlesztését.
A világűr stratégiai terület
A világűr szerepe a XXI. századi védelmi innovációban címmel szólt a konferencia résztvevőihez Ferencz Orsolya, az űrkutatásért felelős miniszteri biztos. Elmondta, ma már kilencvennél több országnak van nagyműholdas képessége. Bár a világűr határát Kármán Tódorról nevezték el, Magyarország egyelőre még nem tartozik ezen államok közé. A terület ma már nem állami privilégium, bár kritikus infrastruktúra, ám a privát szféra számára megtérülő befektetés, hiszen az űripar ma ezer milliárd dolláros éves bevétellel számol. Az EU viszonylag későn, 2022 márciusában nyilvánította a világűrt stratégiai területté, majd egy évvel később készült el az EU Űrbiztonsági és -védelmi Stratégiája. Ennek három területe van, első a műholdas navigáció (Galileo-rendszer) biztosítása a fegyveres erőknek, illetve mentésnél, második a biztonsági és védelmi fókuszú földmegfigyelés (Copernicus), a harmadik pedig a 2027-ig megvalósítandó, védett csatornán kormányzati kommunikációs szolgáltatásokat biztosító műholdas fejlesztés. A NATO már az EU előtt, 2019-ben műveleti területté nyilvánította a világűrt. Bár az egyes országok érdeke leginkább a nem agresszív űrtevékenység lenne, ugyanakkor a jelenlegi fegyveres konfliktusokban is egyértelmű már az űr használata – a megfigyelés, a kommunikáció és a navigáció területén. Ferencz Orsolya hozzátette, a világűr meghódításának technológiai fejlesztéséhez hazánk is hozzá tud járulni saját képességei szerint, így nem válik kiszolgáltatottá a terület más szereplőinek.
Civil és katonai fejlesztések – párhuzamosan
Ezt követően a konferencia a Partnerség a védelmi innovációban című panelbeszélgetéssel folytatódott. A beszélgetőtársak Bodnár Vivien (4iG), Papp Dávid (Vodafone), Busa Krisztián (Honvédelmi Minisztérium – HM), Ember István (alezredes, az NKE HHK tanársegédje) voltak, a beszélgetést Tircsi Hajnal, az NKE HHK Fejlesztési Osztályának vezetője vezette.
Elhangzott, a cégek dinamikus növekedése, portfóliójának bővülése során egyre fontosabbá válik a házon belül vagy a partnerekkel közösen végzett kutatás–fejlesztés. Bizonyos technológiákat csak az egyetemekkel együttműködve lehet kettős felhasználásúvá, azaz civil és katonai védelmi célokra egyaránt alkalmassá tenni. Emellett a kutatás–fejlesztés finanszírozásához, bizonyos uniós források megszerzéséhez szintén lényeges az egyetemek részvétele.
A technológiai fejlesztések döntő része ma a civil szférában történik, de mindezt adaptálni kell a haderő számára is. Az akadémiai közeg tud csak olyan kérdéseket generálni a technológia kapcsán, amelyekre a minisztériumok vagy a civil felhasználók nem gondolnak. A duális felhasználással a kutatók számára is új kutatási területek nyílnak meg, az új eszközök mellett így tudományos eredmények is születnek, amelyek egyaránt emelik a kutató és az intézmény tudományos reputációját.
A jogi innováció is elengedhetetlen
A védelmi és biztonsági szabályozás 2023-as reformja mint innováció címmel szólt a hallgatósághoz Kádár Pál dandártábornok, a Védelmi Igazgatási Hivatal főigazgatója. Kiemelte, az innováció és bármilyen együttműködés megbénulhat, ha nem megfelelő a kapcsolódó jogi szabályozási környezet. Ezért jelent meg az innováció igénye a védelmi jogi szabályozásban is. Hazánkban 2019-ben kezdődött meg a jogi szabályozás kormányzati felülvizsgálata. Fő cél a nemzeti ellenállóképesség növelése volt, ami a lehető legszélesebben értendő terület, és elsősorban a hagyományosan zárt struktúraként működő fegyveres erők minél erőteljesebb bevonását célozta a mindennapokba. A rendszer gyakorlati tesztje hamar meg is érkezett a koronavírus-járvány formájában. Az előadásban elhangzott, a hazai Védelmi Igazgatási Hivatal NATO szinten is az egyetlen olyan összkormányzati szervezet, amely a védelemhez és a védelmi innovációhoz szükséges jogi környezet dinamikus biztosításáért felelős. A hivatal nem csupán a katonai, hanem a rendőrségi vagy az egyéb humán erőforrások esetén tapasztalt jogi kihívásokra is reagálni szeretne. Hozzátette, az intézet és az NKE együttműködéséből született meg nemrégiben az a munka, amely az alapoktól egészen az Alaptörvényig ad útmutatást valamennyi érdeklődőnek a védelmi jogi szabályozás területéről.
A szögletest ma is gurítják?
Tajti Ákos ezredes, a Honvéd Vezérkar Képességfejlesztési Irodájának vezetője a magyar honvédség képességfejlesztési lehetőségeiről szólt. Hangsúlyozta, a képességfejlesztés nem egyenlő a haditechnikai beszerzésekkel. Ugyanakkor elismerte, nem bizonyos, hogy a magyaroknak ma az innováció jut eszébe a honvédségről. A kívülálló talán még most is azt gondolja, hogy ami kerek, azt a honvédek viszik, ami szögletes, azt pedig gurítják. E gondolkodással szemben az innováció ma már sok ponton megjelent a honvédségben. Az új eszközök és technológiák megjelenése ugyanis folyamatos gondolkodásra, az addig ismert gyakorlatok és doktrínák újragondolására késztetik az alkalmazó katonákat. Elhangzott, minden katonai fejlesztés alapja egy megelőző gondolkodás, a képességbéli hiányok felkutatása, majd ezek vezetői validálása. Ezt követi a hiányosság pótlását megelőző tervezés és kutatás-fejlesztés, majd a végrehajtás feladata. A képességfejlesztési iroda fiatal, idén szeptemberben létrejött szervezet, amelynek elsődleges feladata, hogy integrálja e fenti folyamat valamennyi feladatát a honvédség számára. Amiben Tajti Ákos szerint még fejlődni kell, az az alkalmazkodás sebessége az új kihívásokhoz, illetve az újonnan érkező eszközök mihamarabbi rendszerszintű beépítése a védelmi rendszerekbe.
A civil és katonai fejlesztések összhangja
Bárány Mihály ezredes, a Védelmi Innovációs Kutató Intézet EDF-szakértőjének előadása az Európai Védelmi Alap (EDF) a Hélixek és a nemzetközi többeshasználatú KFI ökoszisztéma címet viselte. Elmondta, bár nem egyszerű a feltételek kialakítása, de az Európai Unió célja a védelmi alappal az, hogy a védelmi célú kutatások és fejlesztések egyszerre legyenek képesek szolgálni a védelmi ipart és a kereskedelmi szektort is. Az egyik komoly kihívás ebben az, hogy a technológiák megújulása soha nem látott tempóban zajlik, ami az eszközök és technológiák folyamatos cseréjét teszi szükségessé. A kereskedelmi szektor bár emiatt nagyobb összeget képes áldozni a kutatás–fejlesztésre, ugyanakkor a védelmi szektor legjelentősebb finanszírozói mégis az államok maradtak. A változáshoz új innovációs szemléletre van szükség, amely eleve a kettős, kereskedelmi és védelmi felhasználást helyezi a fókuszába, emellett pedig fejleszteni szükséges a nemzeti innovációs ökoszisztémát. A fejlesztési programokat a 2021–27-es ciklusban lehet végrehajtani. Bárány Mihály ezredes ezután részletesen ismertette a pályázat benyújtásának menetét, illetve több dián keresztül érzékeltette az eljárás bonyolultságát.
Innovációk a gyakorlatban
A konferencia délutáni szekciójában már az egyes magyar innovációkról is szó esett, amin a hazai és a nemzetközi cégek is bemutatkozhattak. E panelben mutatta be Gyarmati József ezredes, az NKE HHK Haditechnikai Tanszékének vezetője a 3D fémnyomtatás alkalmazását a katonai logisztikában és hadiiparban. A kettős felhasználású polimer alkatrészek additív eljárással való tervezéséről és gyártásáról Ember István alezredes, az NKE HHK Műveleti Támogató Tanszék tanársegédje szólt. Végül Csurgai József alezredes, az NKE HHK Műveleti Támogató Tanszékének egyetemi docense mutatta be a Tématerületi Kiválósági Projekt keretében fejlesztett környezeti sugárzás- és levegőállapot-mérő szenzorcsomagot.