Fiatalos, vonzó, nem mellesleg pedig a nemzeti arányokat minél jobban megjelenítő munkaszervezetté szeretne válni az Európai Bizottság. Magyar fiatalként tehát érdemes átböngészni a brüsszeli munkalehetőségeket, mert jó eséllyel szerezhetnek állást a megfelelő hazai jelentkezők.
Gertrud Ingestad, az Európai Bizottság személyügyekért és biztonságért felelős főigazgatója mutatta be a bizottsági karrierlehetőségeket a Nemzetek Európája Karrierprogram hallgatóinak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Stratégiai Tanulmányok Intézete (STI) által szervezett Európa Klub rendezvényén szeptember 29-én, pénteken a Ludovika Főépület Zrínyi Miklós termében.
Fókuszban a fiatalítás
Gertrud Ingestad azt emelte ki, ma a bizottság különös geopolitikai helyzetben van, ezért arra törekszik, hogy az unió nemzetei a saját súlyuknak megfelelően képviseljék magukat a bizottság apparátusában. Üdvözölte, hogy Budapesten e célra külön képzés is elérhető. Szintén hangsúlyozta, hogy a személyes kapcsolatoknak nagy szerepe van Brüsszelben, éppen ezért tett örömmel eleget az egyetem meghívásának és ismerkedett meg a karrierprogram résztvevőivel. Hozzátette, mivel mint a legtöbb bürokratikus intézmény, a bizottság is egyre idősödik, szeretnék, ha sikerülne az apparátus jelenleg 48 éves átlagéletkorát csökkenteni fiatalok felvételével. Fontos, hogy e fiatalok megtapasztalják az uniós intézmények működését, majd hazatérve megosszák honfitársaikkal tudásukat, élményeiket. Ezek miatt kiemelkedő jelentőségű a fiatalok részvétele az uniós munkában – zárta beszédét a főigazgató.
Brüsszeli karrierek
Az eseményen Christian Levasseur, a bizottság gyakornoki képzésért, toborzásért és mobilitásért felelős ügyvezető igazgatója „Állások és karrierlehetőségek az Európai Bizottságban” című előadásában mutatta be részletesebben a bizottságban elérhető állásokat. Mint elmondta, többféle csatorna is nyitva áll a felvételt nyerni óhajtók számára. Az első lehetőség a „kék könyv” gyakornoki program, ami voltaképpen egy ízelítő, hiszen öt hónapig tart. Viszont a gyakornokok körülbelül 50%-a hivatalos szerződést kap a bizottságtól. A programban minden évben kétezer ember fordul meg, s jó lenne, ha minél több magyar jelentkezne a lehetőségre. A következő lehetőség szerződéses alkalmazottá válni, amely egy határozott idejű munkaviszony, kezdetben az időtartama jellemzően 6–12 hónap, viszont 6 évig meghosszabbítható. Erre a lehetőségre is szívesen várnak magyar jelentkezőket. A különleges szakértelmet igénylő vagy ideiglenes jellegű feladatokat az ideiglenes alkalmazottak látják el. A szerződés jellemző időtartama 4 év, ami egyszer hosszabbítható 2 évvel. Végül Európa-szerte 21 ezer hivatalos tisztviselő (asszisztensek és tanácsosok) dolgozik a Bizottságnak, amelynek mindösszesen körülbelül 30 ezer munkatársa van.
Gyors, online felvételi
Christian Levasseur szólt az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal legutóbb májusban megváltoztatott, gyorsabbá és egyszerűbbé tett felvételi eljárásáról is. A korábban helyszíni, tollal kitöltött tesztek helyett immár a kiválasztás online zajlik egyetlen nap alatt. A tartalma is változott, egyre jobban hasonlít egy egyetemi vizsgára, hiszen már nem a felső 5%-ot keresik, hanem inkább a rátermett, szóban és írásban is érvelni képes, digitálisan képzett jelentkezőket, akik e mellett jól ismerik az EU intézményeit, működését. A bizottság törekszik arra, hogy a fiatalok számára vonzó munkahely legyen, példaként a növekvő digitalizációt, így a home office lehetőségét, a rugalmasságot, valamint a zöld, fenntartható és családbarát munkahelyet említette. E törekvések mellett az intézmény nyitott a párbeszédre a munkavállalókkal, főként pedig arra kíváncsi, mit tehet még azért, hogy még attraktívabb munkahely legyen.
Több magyart várnak
Christian Levasseur szintén hangsúlyozta, hogy a bizottság a fiatalítás mellett a nemzeteket megfelelően reprezentáló szervezetté szeretne válni. Utóbbi azt jelenti, hogy bár nincs nemzeti kvóta, de törekszenek arra, hogy ezer munkatársból például legalább három magyar legyen. Hazánk 2016-ban még bőven megfelelt ezen aránynak, ám az utóbbi években csökkent a magyarok, főleg a szerződéses alkalmazottak száma, amelyen a bizottság változtatni szeretne. Mivel a magyarok aránya 2,2% az unióban, jó lenne, ha a jelentkezők mostani aránya, az 1,9% még emelkedne. Különösen azért, mert a sikeresen jelentkező magyarok aránya 0,4%-kal magasabb, mint az EU-átlag. Ebből is látszik, hogy az egyetem nagyon jó munkát végez.
Egyéni életutak
Az előadók személyes életükről is elárultak részleteket, Gertrud Ingestad például tanár volt Svédországban, amikor 1995-ben tolmácsnak jelentkezett a bizottsághoz. Később menedzserként információtechnikai területre került, végül pedig a személyügyekkel kezdett foglalkozni. Mint elmondta, először félelmetes volt a kontinensre költözve elhagynia Svédországot, de ezt végül soha nem bánta meg. Ehhez az is hozzájárult, hogy Brüsszel nagyon élhető város. Elárulta, egymás között barátságos szörnyetegnek hívták a munkahelyüket, főként azért, mert nagy volt a különbség a korábban megszokott, olajozott svéd működéshez képest. Ugyanakkor kiemelte, az uniós észjárás megértéséhez az első napoktól kezdve kapott segítséget.
Christian Levasseur elmesélte, hogy ő Franciaországban, egy Rajna melletti kis faluban született – voltaképpen az EU alapgondolatának születési helyén. Először bankban dolgozott, Párizsba költözött, amely számára túl nagy, így élhetetlen volt. Ezért jelentkezett 1995-ben Brüsszelbe. Felvétele utáni első napján német irodatársa segített neki felvenni a munka fonalát, mellettük egy brit dolgozott – Christian Levasseurt pedig megragadta a multikulturalitás szépsége, amelyben nagyon különböző hátterű emberek tudnak együtt dolgozni és barátságokat kötni. Hozzátette, a költözés természetesen áldozatokkal jár, hiszen el kell hagyni a családot, a barátokat. Ugyanakkor van visszaút a szülőföldre, 1–3 év után akár már haza is lehet térni: tapasztalatokkal, brüsszeli élményekkel és egy remek ponttal az önéletrajzban.
A két tisztviselő az előadás végén válaszolt a hallgatók kérdéseire is, amelyek elsősorban a munka–magánélet egyensúlyára, a munkaterületek közötti átjárhatóságra és a felvételi nehézségére vonatkoztak.
