Foglalkoztatáspolitikai szemléletváltás történt hazánkban 2010-ben: a munkanélküliség kezeléséről a foglalkoztatás növelésére került a fókusz. De vajon fenntartható-e a teljes foglalkoztatás? Létezik-e erre magyar modell? Ha igen, milyen a nemzetközi fogadtatása? E kérdésekről cseréltek eszmét a témakör nagy tapasztalattal bíró szakemberei az egyetemen.
A munkaalapú társadalomról anyák napja apropóján (Magyar modell a fiatalok és a gyermekes anyák foglalkoztatásában) címmel szervezett szakmai műhelybeszélgetést a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézete (GVKI) a Szárnyépület John Lukacs Társalgójában május 4-én. A workshopon A tízéves GYED extra és más munkaerőpiaci innovációk a Magyar Államkincstár szemével címmel Bogdán Zsuzsanna, a Magyar Államkincstár Családtámogatási és Egészségbiztosítási Főosztályának főosztályvezetője tartott bevezető előadást. Az ezt követő kerekasztal-beszélgetésen a témáról Szabó Anett sajtófőnök moderálásával Varga Réka, az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karának (ÁNTK) dékánja, Kósa Ádám európai parlamenti képviselő, Lentner Csaba, az ÁNTK egyetemi tanára, valamint Szalai Piroska, a GVKI munkaerőpiaci szakértője beszélgetett.
Az esemény résztvevőit Kutasi Gábor, a GVKI intézetvezetője köszöntötte. Kiemelte, a most tárgyalt témakör kulcsfontosságú a magyar gazdaságban, hiszen kiemelt stratégiai célunk a foglalkoztatás alapú jövedelemtermelés támogatása, valamint a nők részvételének biztosítása e munkalapú társadalomban.
Önmagukért beszélő számok
Bogdán Zsuzsanna a Magyar Államkincstár számaival gazdagította a mini konferenciát. Megjegyezte, remek alkalom az anyák napja közelében szólni a szülőknek (akár az apának is) járó pénzbeli ellátásokról, melyeket a Magyar Államkincstár (MÁK) folyósít. Két típusú ellátásról érdemes szólni, az egyik a biztosítotti jogviszonnyal nem rendelkezőknek a gyermek 3 éves koráig nyújtott gyermekgondozást segítő ellátás, azaz a GYES. A másik csoport, a társadalombiztosítással rendelkezőknek a gyermek 168 napos koráig csecsemőgondozási díjat (CSED), a gyermek kétéves koráig gyermekgondozási díjat (GYED), ezt követően, a harmadik évben GYES-t folyósít a MÁK. A 2013-ban elfogadott, idén jubiláló GYED Extra öt pontban javította a szülők munkaerőpiaci helyzetét. Talán a legfontosabb, hogy megteremtette a GYED melletti legális munkavégzés lehetőségét, ami komolyan segíti a szülők visszatérését a munkaerőpiacra. Ez az intézkedéscsomag tette lehetővé az egyidejűleg járó ellátások együttes folyósítását – korábban ugyanis a szülőnek választaniuk kellett, melyik gyerek után járó ellátásukat kérik. Ez a kérdés több mint 20 ezer embert érint évente. Emellett az intézkedéscsomag bevezette a hallgatói / diplomás GYED-t, az ikerszülés esetén a kettő helyet három évig utalt díjat, illetőleg azt is, hogy a munkaerőpiacra visszatérő szülők munkáltatója SZOCHO-kedvezményt kapjon. A GYED Extra célja az volt, hogy a gyermekvállalás ne jelentsen behozhatatlan hátrányt a munkaerőpiacon, azaz vissza kívánta vezetni a nőket a munka világába. Az intézkedéscsomagot monitorozta a jogalkotó, így később apró korrekciókkal javította. Ilyen eset volt az, hogy a gyerek mellett végzett részmunkaidős munkát vállalók a következő szülés után rosszabbul jártak, ezért a jogszabály ma már nem a részmunkaidős, hanem az előző, magasabb összeget veszi figyelembe. Fontos megemlíteni, hogy a GYED maximuma a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a, az idén tehát 324 800 forint. Az összes igénybe vevő 30 százaléka kapja ezt a maximális értéket. Az elmúlt években havi átlagban a CSED-et igénybe vevők száma 23 ezerről 27 ezerre, a GYED-et kapók száma 79 ezerről 122 ezer főre emelkedett. A MÁK-tól kapott ellátás mellett munkát is végzők száma jelentősen, 10 657 főről 26 119 főre emelkedett 2022-re. Korábban a gyermek 1 éves koráig egyáltalán nem dolgozhatott, és később is csak korlátozottan a szülő. A GYED extra eltörölte ezt a korlátozást, egy későbbi korrekcióval pedig a gyermek 6 hónapos koráig szállította le a munkavégzés tilalmát.
Nők a munkaerőpiacon
Az eladást követő kerekasztal-beszélgetésen Szalai Piroska azt emelte ki, 2010-ben az aktív, 20–60 év közötti korcsoport alig 50 százaléka dolgozott, azaz 3,7 millió ember, ami valódi mélypontot jelentett. A fő oka ennek az volt, hogy a rendszerváltáskor megszűnt körülbelül 1,5 millió munkahely, amire a későbbi kormányoknak sem volt valódi válasza. Az Európai Uniónak 2010 elején tett vállalásaink közé bekerült, hogy hazánk 2020-ra 15 százalékkal, azaz 75 százalékra emeli a foglalkoztatási rátát. Bár akadtak, akik ebben nem hittek, végül 2020 előtt teljesítettük a számot, amihez elengedetlen volt a nők visszavezetése a munkaerőpiacra. Ennek kapcsán a szakértő megemlítette: Közép-Európában máshogy zajlanak a folyamatok, mint ahogyan azt a szakirodalomban leírják. Az elmélet szerint a nőknek otthon kell maradniuk a gyermekvállaláshoz, ám ez Közép-Európában nem így van. A biztos munkahely tudata ugyanis növelte a termelékenységi rátát itthon és a környező országokban is.
Lentner Csaba rámutatott, hazánk aktívan államvezérelt gazdaságában egyre növekő mértékű az a családtámogatási rendszer, amit a válság sem kezdhet ki, hiszen a gondokat a jelenlegi kormány nem megszorító intézkedésekkel kezeli. Hangsúlyozta, nagyon becsüljük meg azt a tényt, hogy nem csökken a gyermekvállalók száma. Egyelőre nincs áttörés a megszülető gyermekek számában, ez is azt jelzi, mennyire komplex ez a terület. Ma a pénzügyeken túl a gyermekvállalást segítő egyéb minőségi eszközökre kell koncentrálni – szem előtt tartva azt is, hogy egyre csökken a következő nemzedékben a lehetséges anyák száma.
Varga Réka hozzászólásában szülőként is megköszönte a Magyar Államkincstárban tapasztalt, szinte személyre szabott segítséget. Mint mondta, a családpolitika működtetésében elengedhetetlen elem a MÁK szülőbarát szolgáltatása. A dékán személyes tapasztalatok alapján arról is szólt, hogy mi befolyásolja az anyák visszatérését a munkahelyekre. Az így megszerezhető jövedelem mellett ugyanis fontos szempont még a bölcsődék, óvodák elérhetősége és minősége, valamint a megfelelő munkahelyi kultúra, főként a rugalmasság megteremtése a munkavégzésben. Utóbbi megelőzheti a túlterheltséget és az ebből fakadó kiégést is.
Az unió egyelőre nem érti
Kósa Ádám arról szólt, bár a foglalkoztatáspolitika tagállami hatáskör, az unióban növekvő csodálkozással és kritikával szemlélik a segélyezést felváltó, jól működő, családbarát módon munkahelyteremtő magyar politikát. Gyakran ennek eredményeit sem veszik figyelembe. Ennek alapvető oka az lehet szerinte, hogy az unió mindig az egyénben gondolkodik, nem pedig családban. A képviselő helyes uniós célnak nevezte a férfiak és a nők egyenlő bérezését kikényszerítő szabályokat, de több hozzászólóval is egyetértve azt tette hozzá, nem lehet a családpárti döntéseket összekeverni a különféle diszkriminációt tiltó intézkedésekkel. Szalai Piroska ennek kapcsán elmondta, bár vannak bérkülönbségek, az egy főre eső jövedelem területén nálunk a legkisebb a különbség férfiak és nők között az EU-ban, hiszen az eltérést jelentősen kompenzálja a családi juttatások rendszere. Emellett, ha a vezetői szinteket a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere szerint (azaz a FEOR 1-gyel kezdődő szakmákat) nézzük, nálunk legmagasabb a női vezetők aránya: 38 százalék az EU-átlag 33 százalékával szemben. Természetesen a 21 magyar tőzsdei cég vezetésében vagy az Országgyűlésben valóban kevés nő van még, de tágabban tekintve a kérdést már nincs miért szégyenkeznünk.
A résztvevők abban is egyetértettek, a családokat középpontba helyező kormányzati intézkedéscsomag nagyon komoly eredményeket ért el, így a megkezdett munkát érdemes folytatni.
Nyitókép: a szülési szabadság alatt otthonról dolgozó nő; forrás: CIPHR Connect / Wikipédia
