2022. március 16-án került sor az NKE Európa Stratégia Kutatóintézet (EUSTRAT), a Digitális Jólét Program (DJP), valamint Schaller-Baross Ernő európai parlamenti képviselő közös szervezésében a Reflections on AI Policy in Europe című nemzetközi online konferenciára, amely a mesterséges intelligencia fejlődésével összefüggő etikai, szabályozási és biztonsági kihívásokat vette számba. A rendezvényen a politikai, akadémiai és privát szféra is képviseltette magát, amely jövőbemutató, interszektorális együttműködést irányoz elő a közép-kelet európai régióban.
Schaller-Baross Ernő bevezetőjében arról beszélt, hogy az EU előtt álló nem csekély feladat úgy találni meg a válaszokat ezekre a kihívásokra, hogy közben megőrizze a versenyképességét, miközben a kialakuló új technológiai és szabályozói környezetben a V4-országoknak is meg kell találniuk a saját helyüket. A képviselő kiemelte, hogy a most hozott döntések erőteljes hatással lesznek a következő évtizedekre.
Társszervezői köszöntőjében Gál András Levente, a DJP szakmai vezetője, a NATUK ügyvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy az adatgazdaság beindítása, illetve a nemzeti adatvagyon hatékony és eredményes felhasználása egyre sürgetőbb közfeladatot jelent, ebben pedig a DJP kezdeményező szerepet játszik. Kiemelte azt is, hogy paradigmaváltás ment végbe az államigazgatásban, és mostanra az állampolgárok részéről elvárássá vált a személyre szabott szolgáltatás. Szavai szerint a korszerű digitális államkormányzás feltételei a tiszta adat, hasznos robot és érthető hálózat hármas fogalomrendszerével írhatók le.
Amint arra a harmadik társszervező, az Eötvös József Kutatóközpont részéről Török Bernát igazgató rámutatott, az MI szabályozása olyan összetett kérdés, amely a megfelelő megoldások megtalálásához számos társadalmi szereplő – döntéshozók, szakemberek, vállalatok, kutatók és mások – együttműködését igényli.
Az általa említett sokszínűség a konferencián is tetten érhető volt. Az előadók között volt például Irina Orssich, az uniós szintű mesterséges intelligencia jogszabálytervezet (AI Act) előkészítéséért felelős, az Európai Bizottság Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatóságának mesterséges intelligencia szakpolitikával foglalkozó egység vezetője, a Szlovákiát az UNESCO-ban képviselő Jana Novohradská, Horváth Anna Zsófia jogi szakértő a CMS magyarországi irodájától, illetve Boa László, az MI Koalíció szakmai vezetője.
Az ezt követő előadások is több szemszögből járták körül az MI témáját. Irina Orssich a tervezett európai szabályozás tárgyáról, okairól és mikéntjéről beszélt, rámutatva arra, hogy miközben az MI-technológiák 80 százaléka nem hordoz magában kockázatot, egy kisebb hányaduk olyan kiemelt rizikót jelent, ami mindenképpen szabályozást tesz szükségessé. Ehhez csatlakozva Jana Novohradská kiemelte: az MI a korábbi technikai fejlődéstől eltérően nem csupán a fizikai munkát, hanem a döntéshozatalt és az azt támogató mechanizmusokat is gépekre bízza.
Boa László az IT oldaláról szemlélve a folyamatokat kihangsúlyozta: a mesterséges intelligencia fejlesztésének területén az elmúlt évben is olyan gyökeres változások mentek végbe, melyek nyomán a szakembereknek szinte újra kell tanulniuk mindent. A változások ilyen üteme érthető módon megnehezíti azt is, hogy a szabályozás megfelelően tudja követni azokat.
Horváth Anna Zsófia jogi szempontból elemezte az MI etikai és biztonsági dilemmáit. Megítélése szerint akkor lehet bízni egy MI-rendszerben, ha az törvényes, etikus, valamint technikailag is „robosztus”, külső behatásoktól védett. Az etikai elvárások terén említette többek között az emberi méltóság tiszteletben tartását, az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot.
Az elhangzottakhoz is csatlakozva Jana Novohradská kiemelte, hogy az MI a korábbi technikai fejlődéshez képest minőségi különbséget jelent, amennyiben ezáltal nem csupán a fizikai munkát, hanem a döntéshozatalt és az azt támogató mechanizmusokat is gépekre bízzuk. Az előadásában fontosnak nevezte, hogy a magánszektor után immár az állami szektor is szerte Európában – és határokon átnyúlóan – átfogóbban alkalmazza a mesterséges intelligenciát.
A rendezvény második felében Petri Bernadett, az Európai Parlament politikai tanácsadója, az EUSTRAT kutatója moderálásával a szlovák, cseh és magyar mesterséges intelligencia ökoszisztéma jeles képviselői kerekasztal beszélgetés formájában tanácskoztak a nők szerepvállalásáról a technológiai szférában. A rendezvényt Kása Ferenc, a NATUK adat és MI szakdiplomatája zárta. A közép-kelet európai technológiai együttműködést erősíti, hogy a konferenciát követően, az előadók javaslatcsomagot fűznek az MI jogszabálytervezet tárgyalási folyamatához, kiemelve a mesterséges intelligencia jövőjének, így Európa digitális jövőjének regionális prioritásait.
