A háborúhoz ma már nemcsak pénz kell: rendkívül fontos a megfelelő vezetési stílus is – hangzott el A közszolgálati vezetés időszerű kérdései című workshopon.
E gondolattal kezdte megnyitóját Dr. Ujházy László ezredes, a HHK Katonai Vezetéstudományi és Közismereti Tanszék vezetője. A szeptember 16-én tartott esemény köszöntőjében az ezredes emlékeztetett: plasztikus példa a vezetés fontosságának alátámasztására Németország gyors győzelme Franciaország felett a II. világháború elején. A titok a küldetésorientált vezetési filozófiában rejlik – e megközelítés meghonosításáról és a szervezeti kultúraváltásról mind több szó esik itthon napjainkban.
Dr. Kovács István rendőr őrnagy, az NKE RTK Rendészeti Vezetéstudományi Tanszék tanársegéde a vezetői feladatkörről beszélt. Mint mondta, a globalizált világ jelenségeire – nemzetközi szervezett bűnözés, tömegpusztító fegyverek kereskedelme, természeti katasztrófák, kiberbűnözés – a rendészeti képzésnek is reagálnia kell. E folyamatot a pandémia is katalizálta: aktualizálták a tisztképzés idevágó ismereteit, a vezetési-szervezési tárgyakat – amelyek egyébként képzésük harmadát teszik ki. A tananyagfejlesztések (pl. e-learning anyagok) révén gyakorlatiasabbá vált a képzés, bevezették a Teams és a Moodle felületek használatát, annak eredményességét pedig rendszeres SWOT analízisnek vetik alá.
Dr. Ujházy László előadásának kulcsszava az alkalmazkodás volt: e képesség az ókor óta köztudottan nélkülözhetetlen az életben maradáshoz, ám felgyorsult világunkban mára még a korábbiaknál is nagyobb szerepe van nemcsak a piaci, de a védelmi szférában is. A katonai trendekről szólva elsőként a többdimenziós műveletek fogalmát említette: a jövő hadszínterein a hagyományosnak tekintett (légi, szárazföldi, tengeri) műveletek mellett az űrhadviselés, illetve az információs- és kiberműveletek is megjelennek.
A másik tendencia a humán interoperabilitás jelentőségének felértékelődése, melynek jó példái a nemzetközi katonai szervezetek többnemzeti alegységei, egységei. Az már 1948-ban, az első ENSZ-békeművelet során kiderült, hogy minél heterogénebb összetételű megfigyelő csoportok települtek, annál hitelesebbnek és legitimebbnek tekintették azokat. E gyakorlatot a NATO is átvette, amely eközben fokozatosan bővült, ezért mára még jobban felértékelődött a multikulturális tudás szerepe a haderőben is.
A harmadik trend a küldetésorientált vezetés, amelynek lényege – egy metaforával élve –, hogy a parancs nem más, mint egy menetjegy, amelyen csupán a végállomás van feltüntetve, az odavezető út megtételének mikéntjét az utazóra bízzák. A viszonylag decentralizált vezetési filozófia csupán a végcélt határozza meg – szemben a parancsorientált megközelítéssel. Az idehaza még viszonylag újnak számító vezetési filozófia előnye a gyorsaság, rugalmasság, kulcseleme pedig a beosztottak ismerete, a jó kommunikáció és a tisztelet. „E szemléletmód meghonosítása rendszerszintű átalakítást igényel, melynek fontos eleme a kiképzés, nevelés, oktatás” – hangsúlyozta az ezredes.
Dr. Paksi-Petró Csilla, az ÁNTK Emberi Erőforrás Tanszék adjunktusa a közigazgatási vezetőképzés rendszerét mutatta be. Az NKE szerepe itt egyebek mellett a programkínálat szervezése, a rendszer működtetése, a közigazgatási vezetőfejlesztés. Mind nagyobb szerep jut a blended learningnek (e-learning és tréning), és a kompetenciamérésnek, mely egyénenként határozza meg a javasolt képzések körét. A cél itt is a minél személyre szabottabb szolgáltatás nyújtása felső- és középvezetők, és az utánpótlás számára.
