Minőségivé varázsolhatók-e az online viták úgy, hogy a résztvevők nem kiáltanak azonnal cenzúrát? Lehet-e algoritmizálni azokat a szempontokat, amelyek minőségivé teszik a vitát? Ezek lehetnek a platformszabályozás területén a közeljövő talán legizgalmasabb kérdései.
Pintér Melinda előadása a Szólásszabadság vagy cenzúra a nagyobb jó érdekében címet viselte a közelmúltban megrendezett Internetes platformok kora konferencián. Platformszabályozási javaslatának bővebb kifejtésére is megkértük a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar Nemzetközi és Politikatudományi Intézetének tanársegédjét.
A közbeszédben egyre inkább érezhető, hogy van igény a digitális platformok szabályozására. Szakemberként szintén erre a következtetésre jutott?
Valóban egyre inkább jellemző ez az álláspont. Ha csak szűkebb kutatási területemet, a politikai diskurzus minőségét nézem, akkor is megállapítható, hogy a platformok a jelen pillanatban nem alkalmasak arra, hogy azokon minőségi vita megvalósuljon. Ugyanis az online világban folyamatosan megjelenő álhírek, dezinformációk, illetve más negatív tényezők alapvetően hatnak arra, ahogyan a diskuráló felek az adott vita tárgyát látják, így ezek természetesen befolyásolják a véleményüket is. Viszont azt is gondolom, hogy a platformokon megteremthetők azok a feltételek, amelyekkel teljesíthetők lehetnek a minőségi politikai diskurzus alapvető kívánalmai. Azaz felállítható egy olyan kritériumrendszer, ami lehetővé teszi azt, hogy a korábban említett, a vitát destruáló tényezőket kiküszöböljük. Egy ilyen rendszerben a politikai diskurzus már lehetne minőségi, így pedig elérhetné valódi társadalmi célját. Mindebből számomra szükségszerűen következik az is, hogy a platformokat szabályozni kell, kutatásom pedig azokat a feltételeket igyekszik megalkotni, amelyek e szabályozás kiindulópontjává válhatnak.
A javasolt platformszabályozás alapja tehát a diskurzus minősége lenne. De miből állapítható meg, hogy egy politikai vita elég jó?
Elsősorban a habermasi diskurzusetika nyomán állapítható ez meg. Jürgen Habermas, illetve a nyomában haladó más elméleti gondolkodók munkájának értelmezéséből kiindulva azt mondhatjuk, hogy akkor jó egy diskurzus, ha az megfelel a nyílt és szabad véleménynyilvánítás követelményének, ami azt is feltételezi, hogy a felek őszintén vesznek részt benne. Emellett meg kell valósulnia az érvek bármilyen szintű logikai koherenciájának. A diskurzusnak mindig a közjóra kell irányulnia. Érdekes szempont még, hogy a résztvevőknek tiszteletet kell tanúsítaniuk egymás iránt. A diskurzusnak végül hitelesnek is kell lennie. Elismerem, hogy első hallásra ezek nagyon elvont szempontoknak tűnnek – viszont már vannak olyan módszereink, amelyekkel e fenti szempontrendszer számszerűsíthető.
Azaz az eddig pusztán elméletinek tűnő megközelítés így akár a gyakorlatba is átültethetővé válik.
Így igaz. Ilyen számszerűsítő módszer lehet például a szentimentelemzés (ez a természetesnyelv-feldolgozás részterülete, amely a szerzői attitűdöt tükröző nyelvi elemek detektálására, valamint azok értékének és tárgyának a megállapítására törekszik automatikus megoldások segítségével), de szóba jöhet más szöveganalitikai módszer is. Ha pedig egy diskurzus minősége automatikusan számszerűsíthető, akkor máris elkezdhetünk a mesterséges intelligenciára támaszkodni a keretrendszer alkalmazása során. Először nyilván az embernek kell tanítania az algoritmust, azaz definiálni számára a szempontrendszert, valamint annak a gyakorlatát, hogy a tartalmakban mit hogyan is értsen. Ez a megvalósítás persze a gyakorlatban komoly viták elé nézhet, de elméleti szempontból megteremti a kiindulópontot. A mérőszámokból kialakuló minőségi index segítségével akár csak a tartalomból, de akár más, a platformokon megjelenő bonyolultabb jelenségekből is kiszűrheti az MI, hogy megvalósulnak-e a minőségi diskurzus kritériumai. Fontos hozzátennem, hogy ezen habermasi keretrendszer mérhetőségét már vizsgálták a gyakorlatban. A Budapesti Corvinus Egyetem és Vépy-Schlemmer Éva empirikus kutatása azt állapította meg, hogy alkalmas a diskurzus minőségi index arra, hogy mérhetővé tegye a vita minőségét. Gyakorlati szempontból, természetesen tudom, hogy hamar megjelenhetnek jogi és technikai akadályok. Sok múlik a platformok akaratán is. Hiszen egy ilyen index bevezetése természetesen korlátozást jelentene. A platformon ugyanis az MI vagy épp egy élő személy folyamatosan monitorozná, hogy a felhasználók miről és hogyan beszélnek. Sok vitát szülhet, hogy ki mit nevez majd ebben cenzúrának. Ma is akad, aki bármilyen szintű törlést cenzúrának él meg, más szakértők azonban elfogadnak bizonyos tartalmi korlátokat, amelyeken belül még lehet a véleménynyilvánítás szabadságáról beszélni. Ugyanakkor azt is érdemes látni, hogy egy ilyen szabályozással egyszerűen jobb lehet bármilyen platformon a vita minősége.
Laikus szemmel valamivel praktikusabbnak tűnik a hozzászólások minőségének átláthatóvá, így algoritmikusan mérhetővé tétele, mint az alapjogi vagy adatvédelmi szabályozás. Hogyan talált rá erre a megközelítésre?
Valószínűleg segített, hogy nem jogász, hanem politológus vagyok. Komolyra fordítva a szót: témám apropóját a doktori tézisem adta, amelyben elsősorban azt kutatom, hogy átültethető-e a politika az online közegbe, illetve milyen módszerek lehetnek azok, amelyek a minőségi vitát meg tudják valósítani az online közegben. Voltaképpen kutatásom során a deliberatív és a likvid demokráciát vizsgálom. Előbbinek az a kiindulópontja, hogy minden egyes legitim döntést meg kell, hogy előzzön egy széleskörű társadalmi vita, mert csak így tud a döntés a közjóra irányulni. Utóbbi terület pedig elsősorban arra kíváncsi, megvalósulhat-e és milyen módon a politika, akár még a demokratikus képviselet is teljesen online formában. Ami pedig a szabályozás említett praktikusságát illeti: azt gondolom, hogy bármilyen szabályozás bevezetését hosszas társadalmi vitának kell megelőznie. Erre is vannak jó gyakorlatok: például Észtországban több, a társadalom egészét érintő kérdésben rendeztek már online vitát. A kérdés tehát elsősorban nem az, hogy meg lehet-e ezt a diskurzusminőségi indexet valósítani a platformokon, hanem az, hogy meg akarja-e bárki ezeket valósítani.
