Európai Digitális Nap 2021

Mit gondolnak az Unió vezető politikusai Európa digitális évtizedéről?

A koronavírus járvány több ízben változtatott életünkön; egyes változások vélhetően maradandók, mások ideiglenesek. Számtalanszor hallottuk az elmúlt évben, hogy mennyire sok kihívással találkozunk, de ha ezt megpróbáljuk egy másik szemszögből vizsgálni, a kihívások a már eddig is az ajtóban toporgó fejlesztendő területek átalakítására ösztönöznek. Korábban is úgy gondoltam, hogy konferenciára járni fontos dolog, hiszen sosem tudhatjuk, hogy egy elcsent információmorzsa tovább érlelődve mikor válhat a versenyképességünk főfogásává. A járványhelyzetben a személyes távolságtartás gyors bevezetése a rendezvénypiacot egy-két hónapra ugyan megbénította, de azóta  számtalan innovatív módját tapasztaljuk az online konferenciák megszervezésének. Kiváló lehetőség arra, hogy a zöld és digitális átalakulás útjára lépjünk, ha a szakmai konferenciák online megrendezésével az országhatárok a költségvetési források és mobilitási eszközök akadályoztatása nélkül átugorhatók, a virtuális térben manapság már bárki csatlakozhat a nemzetközi szakmai és tudományos élethez, ráadásul az események többnyire rögzítettek, így bármikor visszanézhetők.

Az előbbi állítást bizonyítja a cikk témája, a 2021-es Európai Digitális Nap online megrendezése is, amely immár negyedik alkalommal került fel a Bizottság eseménynaptárába, viszont soha nem látott nagy létszámú közönséget ért el. 2021-ben a Bizottság az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét ellátó Portugáliával együttműködve hozta létre a Digitális Napot, amelynek programjában kitűnik, hogy szinte valamennyi előadója – akik között vezető politikusokat, és most először a privát szférából érkező vezérigazgatókat is találunk – online kapcsolódott be. A portugál elnökség programjának mottója akár a Digitális Nap szalagcíme is lehetne: Eljött az ideje a fair, szabad és digitális újjáépítésnek.

A rendezvény az Unió tagállamainak digitális prioritásait helyezi a középpontba, bemutatja a miniszteri  nyilatkozatokat, amelyekkel a konnektivitás, a startup ökoszisztéma, valamint a versenyképesség fejlesztését szeretnék elérni a zöld és fenntartható digitális átállás stratégiai területek mentén. Azért is különleges a rendezvény, mert a Zöld Digitális Nyilatkozatot most először nem csak a tagállamok, hanem vezető európai cégek, a digitális szektor vezérigazgatói is ratifikálják.

A társszervezők részéről elsőként Portugália miniszterelnöke, Antonio Costa nyitotta meg a rendezvényt. A miniszterelnök a nyelvi diverzitás jegyében portugálul fejtette ki álláspontját arról, hogy a digitális és zöld átállásnak, valamint az európai vállalatoknak a post-covid időszak újjáépítésében nagy szerepük van. Pontosan ezért is véli úgy a miniszterelnök, hogy egy businness-gondolkodású Európára van szükség, amelyben a magas kockázatú tőkeinjekciók megjelennek. A portugál tanácsi elnökség prioritásai között hangsúlyos helyet foglalt el a reziliencia építésben a digitális átállás, a vállalkozói ökoszisztéma fejlesztése, a nemzetközi konnektivitás. A miniszterelnök kiemelte továbbá az Európai Bizottság 2020-ban előterjesztett főbb dokumentumait, amelyek Európa digitális évtizedéhez vezetnek, nevezetesen a Digitális Szolgáltatásokról és Piacról szóló jogszabálytervezetet, a Mesterséges Intelligencia Fehér Könyvet, valamint a Digitális Oktatásról szóló Cselekvési Tervet.

Az Európai Bizottság részéről a belső piacért felelős európai biztos, Thierry Breton köszöntőbeszédében egyetértett Antonio Costával, valamint kiemelte, hogy szerinte a világválság a digitális transzformáció ösztönzője. A biztos szerint az Európai Bizottság a tavalyi évben megkezdte azt a kodifikációs folyamatot, amellyel valóban eljöhet Európa digitális évtizede.

Európai Adat-átjáró Platform Nyilatkozat

A köszöntőbeszédek után a nyilatkozatok bemutatásával az egyes panelek tagállami vezető politikai résztvevői ismertették digitális prioritásaikat. Először az Európai Adat-átjáró Platform Nyilatkozatot mutatták be, amely Európa globális konnektivitása terén jelent előrelépést, hiszen az infrastruktúra megerősítése és védelme a nemzetközi kapcsolatok megerősítésének kulcsa.

A miniszterek megegyeztek a tenger alatti adat-átjáró kábelek védelmének fontosságában, valamint abban, hogy Európában megvan a potenciál arra, hogy világszinten vezető adatközponttá váljon, de ehhez először közös cselekvési tervre van szükség, egy adatközpont kialakítására van szükség a nemzetközi adatkapcsolatok erősítése mellett. A Nemzetközi Határon-átnyúló Digitális Partnerség mellett a lengyelek felhívták a figyelmet az Európán belüli regionális együttműködési lehetőségekre is, utalva ezzel a visegrádi országokban és a háromtenger kezdeményezésben rejlő partnerségi potenciálra. A szigetországok szintén fontosak, mert kapuőr szerepet láthatnak el Európa digitális kapcsolódásában.

A nyilatkozatot Bulgáriát és Magyarországot kivéve 25 uniós tagállam, valamint Izland és Norvégia írta alá. Az államok elkötelezték magukat amellett, hogy az Unió megerősítse az internetkapcsolatot Európa afrikai és ázsiai szomszédai között, beleértve a nyugat-balkáni és latin-amerikai partnereket is. Az „Európai Adat-átjárók” a nemzetközi digitális kapcsolatokat erősítik azért, hogy Európa versenyképes legyen a digitális globális piacon. A digitális napon bemutatott három nyilatkozat tartalmáról bővebb elemzés található az Európa Stratégia Kutatóintézet honlapján.

Európai Startup Nations Standard Nyilatkozat

Az európai startupok az innovációs ökoszisztéma kulcselemei, aktív alkotói a digitális és zöld uniós prioritásoknak, éppen ezért támogatásra van szükségük. A Nyilatkozat célja, hogy minden tagállamot startup nemzetté alakítson vonzó befektetési lehetőségekkel és munkahelyteremtéssel. A miniszterek fontosnak tartják a szabályok harmonizációját és az együttműködést, mert mint említik, Izrael, az Egyesült Államok és az ázsiai országok számára Európa a globális piaci játszótér, magas kockázatvállalású befektetők nem találhatók itt nagy számban. A miniszterek megegyeztek abban, hogy az „okos Európának” ösztönöznie kell a kontinens vállalati ökoszisztémájának fejlesztését, a digitális unikornis-startupok számának növelését, hiszen a startupokat a válságból való kilábalás és a reziliencia építés eszközének is tekintik. Azért, hogy Európa startup kontinenssé váljon, létrehozták az Európai Startup Nemzetek Szövetséget, főként az európai vállalkozói ökoszisztéma fejlesztésére. Bulgária, Horvátország és Magyarország kivételével az Unió 24 tagállama, valamint Izland írta alá a Nyilatkozatot.

Az Európai Unió Zöld és Digitális Átalakulásáról szóló Nyilatkozat

A zöld és a digitális átalakulás összefüggéseire fókuszáló nyilatkozat a digitális technológiák használatával (cutting-edge technologies) kívánják elérni a klímacélokat. Megalakult a Zöld Digitális Koalíció, amelyben a tagállamok képviselői mellett a digitalizáció ipari képviselői is részt vesznek. A panel érdekességét tehát pontosan az adta, hogy nem csak politikusokat, hanem európai vállalatok vezérigazgatóit is találjuk a felszólalók között. A vállalati szféra becsatornázása azért is fontos, mert az ökológiai lábnyom csökkentése, a klíma célok elérése a privát szféra nélkül lehetetlen. Ebben lehet, sőt szükségszerűen kell kötelezettséget vállalnia a vállalati szektornak. A 46 KKV és 26 vezérigazgató csatlakozásával létrejött Európai Zöld Digitális Koalíció nemcsak a technológiai szektornak segít fenntarthatóbbá válni, hanem más prioritást élvező ágazatok fenntarthatósági céljainak támogatásában is elől jár, úgy mint az energia, a közlekedés, a mezőgazdaság és az építőipar, miközben hozzájárul egy innovatív, befogadó és ellenálló társadalom kialakulásához.

A panel résztvevői megegyeztek abban, hogy Európa nem válhat környezetbarátabbá digitalizáció nélkül. A környezetbarát digitális technológiák használatának felgyorsításáról szóló nyilatkozat célja, hogy Európa szerte több zöld digitális technológiát telepítsenek és az Unió támogassa az klíma-semlegesség elérését a NextGenerationEU és az InvestEU források felhasználásával. A Nyilatkozatot Bulgária, Horvátország és Magyarország kivételével valamennyi uniós tagállam aláírta, kiegészülve Norvégiával és Izlanddal.

A konferencia összességében informatív és dinamikus volt, technikai problémák nélkül zajlott. Elmondhatjuk, hogy az Európai Unió minden tájáról a virtuális térben összekapcsolódó magas vezetői szintű rendezvény szervezésének receptje az, hogy vegyünk egy talpraesett moderátort, egy jó technológiai felszereltségű stúdiót és tegyük érdekeltté a tagállamokat, hogy megnyilvánuljanak egy közös politikai cél mellett, amely jelen esetben Európa digitális fejlődése.