Négy hét, nyolc előadó, több különleges téma – ezt kínálta az érdeklődőknek a Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomáciai Tanszék, valamint az NKE ÁNTK HÖK Nemzetközi Bizottság közös online rendezvénysorozata. A Fotelból a világ körül című előadás-sorozat első állomásán a női egyenjogúságról, átalakuló női szerepekről, a sztereotípiákról és a többférjűség intézményéről is szó volt.
Az „utazás” alkalmával a Közel-Kelet és Afrika ismeretlen (és ismerős) tájaira kalauzolták a résztvevőket az NKE oktatói: Nagyné Rózsa Erzsébet és Marsai Viktor. A szakértők online beszélgetés formájában osztották meg tapasztalataikat a régióról, eloszlatva számos tévhitet az ott élő nők helyzetéről, de információkkal szolgáltak házassági, válási, gyermekvállalási, valamint rabszolgatartási kérdésekben is. A résztvevők hangsúlyozták, hogy bár a 21. században egyre nagyobb figyelem jut a női egyenjogúság kérdésének és a női szerepek újradefiniálásának, félrevezető lenne általános tendenciákról és átfogó véleményekről beszélni a Magreb-régió kapcsán (is).
A Közel-Keleten is otthonosan mozgó szakértők szerint az eltérő látásmód nem jelenti feltétlenül azt, hogy probléma lenne az egyenjogúsággal, mert a percepciók lokálisan, regionálisan, sőt globálisan is eltérnek. Marsai Viktor megerősítette: egy ekkora kontinens esetében lehetetlen általánosságban a nők helyzetéről szólni. Ugyanakkor az látható, hogy a felsőoktatásban, illetve a munkaerőpiacon is egyre nagyobb arányban jelennek meg a nők, akik a gazdasági területen is egyre sikeresebbek és egyre fontosabb pozíciókat töltenek be. Nagyné Rózsa Erzsébet úgy véli, hogy a fejlődés útjába a szűkülő munkaerőpiac, valamint a váratlan és nagy kihívások megjelenése (például egy vírus vagy fegyveres konfliktus) állhat.
A második utazás az ázsiai térségbe „röpítette” a résztvevőket. Az este vendégei Bartók András és Lovászy László voltak, akik a (kínai) társadalmi kreditrendszer működését értékelték az online beszélgetésen. Bartók András egyetemi tanársegéd elmondta, hogy a Kínai Kommunista Párt által működtetett rendszer régiónként, sőt városonként is eltérhet: míg egyes helyeken csak térfigyelő kamerák formájában van jelen, máshol a digitális tevékenységet is figyeli a kiépített szoftverháló. A nyugati civilizáció számára különösen szokatlan, hogy az állampolgárokhoz rendelt „értékek” (pontok) határozzák meg a mindennapokat: ki és milyen hitelért folyamodhat, a gyerekeknek milyen továbbtanulási lehetőségei lesznek, de akár azt is, vehet-e valaki repülőjegyet vagy sem. Lovászy László tudományos főmunkatárs a kreditrendszer gyengeségei között a szabályozási mechanizmusok és a felelősségi kérdések tisztázásának hiányát emelte ki. A szakértő úgy véli, hogy a szoftverek, algoritmusok számának növekedésével párhuzamosan egyre több a közbiztonságot és nemzetbiztonságot érintő kockázati tényező is, ugyanakkor a jogi szabályozás terén még nem történt előrelépés.
A Fotelból a világ körül harmadik online előadásán Nagyné Rózsa Erzsébet és Bartók András a legpusztítóbb fegyverek történetét és az atommentes világ lehetőségét boncolgatták. Nagyné Rózsa Erzsébet egyebek mellett elmondta: a technológiai fejlődéssel párhuzamosan a „modern” vegyi, biológiai és nukleáris fegyverek is folyamatosan változnak, de olyan fegyverek is megjelennek, amelyek eddig nem léteztek. Utóbbira a kibertér jelentette új lehetőségeket hozta példának Bartók András, aki azt is elmondta, hogy nemcsak halálos, sok áldozatot követő támadásokra kell ilyenkor gondolni, hanem a kritikus infrastruktúrák ellen elkövetett bűncselekményekre is. „A vegyi és biológiai fegyverek az emberiség szinte egész életét végigkísérték” – emlékeztette a résztvevőket Nagyné Rózsa Erzsébet, majd felhívta a figyelmet arra, hogy ezek nemcsak az emberekre, hanem a bioszférára is hatással vannak.
„A világtörténelemben még soha nem fordult elő olyan, hogy emberek milliárdjai kerüljenek egyszerre, nagyon rövid idő alatt olyan helyzetbe, mint amit a pandémia előidézett” – fogalmazott Fülöp Mihály egyetemi tanár a rendezvénysorozat utolsó állomásán, amelyen az európai diplomácia aktualitásairól értekeztek a szakértők. Zachar Péter Krisztián példák sorát hozta arra, hogy egyes európai országok milyen védekezési stratégiákat alkalmaztak a koronavírus ellen. Az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar nemzetközi dékánhelyettese úgy véli, ideje elgondolkodni azon, milyen irányba változik a világrend, de szólt arról is, hogy milyen bilaterális és többoldalú egyeztetések zajlottak a koronavírus első hulláma során Európa-szerte.
A Fotelból a világ körül rendezvénysorozat lehetővé tette, hogy a tudás és a képzelet erejével, határokat átszelve, ismeretlen helyekre repüljenek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem polgárai, és valós utazás nélkül is titkokat ismerjenek meg a világból.
