A brazil elnökválasztás második fordulója október 25-én zárult: a voksolás több szempontból is rendkívülinek bizonyult: az első fordulóban még Flávio Bolsonaro állt jobban, a második fordulóban azonban Luiz Inácio Lula da Silva került ki győztesen a versenyből, aki így negyedik elnöki ciklusát kezdi meg. Vajon a 81 éves régi-új elnök be tudja tartani választási ígéreteit? Thomázy Gabriella, az NKE ÁNTK Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Tanszék adjunktusa nyilatkozott a témában.
Miért fordult meg az eredmény a második fordulóban?
A szavazatok 51,79 százalékát szerezte meg a brazil elnökválasztás második fordulójában Luiz Inácio Lula da Silva, a baloldali Munkáspárt jelöltje, így több mint 4 millió szavazattal előzte meg a jobboldali Liberális Párt szenátorát, Flávio Bolsonarot, aki 48,21 százalékkal alulmaradt a voksoláson. Figyelemre méltó, hogy az első és a második forduló közötti változás mögött milyen mozgások történtek. Thomázy Gabriella szerint Lula pártján belül is voltak nézeteltérések, és az első fordulóban sok választó más-más jelöltekre adta le a voksát. A második fordulóra azonban a politikai erőviszonyok átrendeződtek, és Lula szélesebb támogatói kör mozgósítására volt képes. A választás tétjét az is növelhette, hogy a brazil társadalom egy része tartott a jobboldali politikai fordulattól és annak gazdasági következményeitől: egy Flávio Bolsonaro vezette kormány megszorító intézkedései veszélyeztették volna a szociális támogatásokat, illetve a korábban elért eredményeket.
A szociális juttatások ígérete
Thomázy Gabriella szerint a választás kimenetelét nem pusztán a bal- és jobboldali politikai szembenállás határozta meg, hanem az is, hogy a jelöltek milyen konkrét intézkedéseket kínáltak a választóknak: Lula a társadalmi különbségek mérséklését és az alacsonyabb jövedelmű rétegek támogatását helyezte előtérbe, míg az ifjabb Bolsonaro kampányában nagyobb hangsúlyt kaptak a közbiztonsági intézkedések, a szervezett bűnözés elleni fellépés és a szigorúbb büntetőpolitika. „A választási kampányban a szociális intézkedések különösen fontos szerepet kaptak, mivel Brazíliában az infláció és a megélhetési költségek emelkedése komoly terhet jelentett a lakosság számára” – emelte ki a szakértő. Kifejtette, hogy a munkavállalók helyzete Latin-Amerika számos országában kedvezőtlenebb az európai viszonyokhoz képest, ezért a munkaidővel, a jövedelmekkel és a szociális ellátásokkal kapcsolatos ígéretek különösen nagy jelentőséggel bírnak. Emellett Lula támogatottságát növelhette az is, hogy a szegényebb családokat segítő programok bővítését, az eladósodottak támogatását, valamint a mikro- és kisvállalkozások helyzetének javítását ígérte, amelynek egy része a két forduló között meg is történt.
A közösségi média és a televíziós viták
A választási eredmény alakulásában a közösségi médiának és a jelöltek nyilvános szerepléseinek is jelentősége volt. Lula kampánya a szakértő szerint hatékonyan használta a digitális platformokat. Tény, hogy Flávio Bolsonaro az első forduló előtt erős online jelenléttel rendelkezett, Lula támogatói is jelentős mozgósításba kezdtek. A televíziós viták során Flávio Bolsonaro több alkalommal személyeskedő megjegyzésekkel próbálta nevetségessé tenni ellenfelét, ami nem tett jót a jobboldali jelölt megítélésének. A közbiztonság kérdése ugyancsak hangsúlyos volt a vitákban. Flávio Bolsonaro a szervezett bűnözés elleni határozott fellépést helyezte előtérbe. Thomázy Gabriella felhívta a figyelmet, hogy az ilyen témákban tett kijelentések a korábbi rendőri akciók következményei miatt – ahol ártatlan civilek vesztették életüket – vissza is üthettek.
Brazília kiegyensúlyozó szerepe
Thomázy Gabriella felhívta a figyelmet arra is, hogy Dél-Amerika politikai térképe az elmúlt időszakban jelentősen átalakult: hét országban is újfajta politikai jobboldali erők kerültek hatalomra, ami a régió egészének politikai irányultságát is megváltoztatta. Brazília gazdasági és népességi súlya miatt meghatározó szereplője Latin-Amerikának. „Ha itt is a jobboldali elnök győzött volna, az tovább erősíthette volna a régió jobbra tolódását, Lula győzelme ezzel szemben bizonyos fokú politikai egyensúlyt teremthet” – emelte ki a szakértő.
Kelet vagy Nyugat segíti Brazília mozgásterét?
Nem kerülhető meg az Egyesült Államok és Kína latin-amerikai befolyásért folytatott versengése sem. Thomázy Gabriella szerint a brazil választók egy része attól is tarthatott, hogy egy Bolsonaro vezette kormány szorosabbra fűzné kapcsolatait Donald Trump amerikai elnök politikai körével, ami Brazília külpolitikai és gazdasági mozgásterére is hatással lehetett volna. Ezzel szemben az is látható, hogy Brazília számára Kína kiemelt kereskedelmi partner, különösen a nyersanyagok és az élelmiszerek exportja szempontjából. Thomázy Gabriella úgy látja: Lula politikájában fontos szerepet kaphat Brazília külpolitikai önállóságának megőrzése. Felidézte az elnök azon üzenetét is, amely szerint Brazília nem tekinthető az Egyesült Államok hátsó udvarának, amely a szuverenitás igényét fejezi ki. A BRICS+ országok (ahol Brazília az egyik alapító) együttműködése szintén fontos keretet biztosít arra, hogy Brazília a nyugati partnerein túl más jelentős gazdasági és politikai szereplőkkel is kapcsolatokat építsen.
Nehéz kormányzás várhat az újraválasztott elnökre
Mivel a törvényhozásban (Kongresszusban és Szenátusban is) a jobboldali erők jelentős befolyással rendelkeznek, a kormányzati munka ezért várhatóan kompromisszumokat követel majd. Thomázy Gabriella rámutatott, hogy a politikai és gazdasági érdekek nem minden kérdésben esnek egybe: miközben Lula a szociális támogatások fenntartását és bővítését ígéri, a jobboldali politikai erők egy része a kiadások csökkentését és a szigorúbb költségvetési politikát részesítené előnyben.A következő időszak egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy az elnök milyen pénzügyi forrásokból tudja megvalósítani a kampányban vállalt intézkedéseket. A szakértő hangsúlyozta azt is, hogy ugyan Lula személyes népszerűsége és politikai tapasztalata továbbra is jelentős, kampányában pedig tudatosan igyekeztek azt is bemutatni, hogy fizikailag és szellemileg aktív, de politikai győzelme mellett a jövő egyik fontos kérdése az elnök életkora és az utódlás problémája is. Az országban további politikai felfordulás okozott, hogy kiderült: a választások után Flavio Bolsonaro az Amerikai Egyesült Államokba menekült.
Nyitókép forrása: AngelaMacario / depositphotos.com
