Lettországban a vezetői pozíciók felét nők töltik be, és az ország mágnesként vonzza a startupokat. Milyen intézkedések állnak ezek mögött a figyelemre méltó eredmények mögött? Interjú Őexcellenciája Jurijs Pogrebņaks nagykövettel, aki május 6-án a Ludovika Nagyköveti Fórum vendége volt.
Nagykövet úr, 2024 szeptemberében óta tölti be ezt a pozíciót. Milyenek az első benyomásai?
Korábban már többször jártam Magyarországon, mind magán-, mind üzleti célból. Ez az ötödik ország, ahol diplomáciai szolgálatot teljesítek, és nagyon örülök, hogy itt lehetek, és megismerhetem ezt a gyönyörű országot, a történelmét, az itt élőket. Történész vagyok, így sokat olvastam már korábban Magyarországról, de amikor az ember itt él, egészen más szemszögből látja az országot.
Mely területekre kíván fókuszálni a magyar-lett kétoldalú kapcsolatok terén?
Lettország legfontosabb prioritása a nemzetbiztonság megerősítése és a szabályokon alapuló nemzetközi rend támogatása. Idén pályázunk az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó tagságára, a választásokra júniusban kerül sor. Jelenleg mi vagyunk az egyetlen jelölt a kelet-európai csoportból, bizakodóak vagyunk. Az orosz agresszió rávilágított arra, hogy országunknak többet kell költenie védelemre, nemzetbiztonságra, valamint teljesítenünk kell NATO-tagságunkból fakadó kötelezettségeinket is. Ezért már az idei évben GDP-nk több mint 3,66%-át fordítjuk honvédelemre, és célunk, hogy ez év végére ez az arány 4%-ra nőjön, a közeljövőben pedig elérje az 5%-ot. Arra biztatjuk szövetségeseinket és partnereinket, hogy kövessék példánkat és növeljék saját védelmi költségvetésüket. A második prioritás természetesen a gazdasági kapcsolatok fejlesztése, a harmadik pedig az emberek közötti kapcsolatok erősítése – ideértve a külföldön, így Magyarországon élő lett állampolgárokkal való kapcsolattartást, valamint a kulturális kapcsolatok előmozdítását. Hálásak vagyunk a Magyar Légierőnek, hogy rendszeresen részt vesz a balti légtér védelmében. Augusztusban magyar Gripenek fognak járőrözni a Balti-tengernél. A kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokat illetően körülbelül 300 millió eurós kereskedelmi forgalomról beszélhetünk, ami jó alapot teremt. További együttműködésre számítunk az új technológiák fejlesztésében, és szeretnénk előmozdítani a kölcsönös befektetéseket, valamint a közös kutatás-fejlesztési projektek megvalósítását is Magyarországgal. Főbb prioritásaink az információs technológia, a kommunikációs technológia, az 5G fejlesztése, a mesterséges intelligencia és a dróntechnológia. A gazdasági együttműködés másik lehetséges területe a vegyipar, emellett mindkét országban fejlett a gyógyszeripar.
Milyen jellegű kulturális kapcsolatok formálódnak?
A múlt héten két lett kórus érkezett Magyarországra, hogy részt vegyenek egy budapesti nemzetközi kórusversenyen. Ez egy éneklő nemzet számára kiemelkedő jelentőségű. 35 évvel ezelőtt visszaszereztük függetlenségünket a Szovjetuniótól, és ezt a békés folyamatot Éneklő Forradalomnak nevezzük. A népdaléneklés nemzeti hagyománya mindig is erős támaszt jelentett függetlenségünk kivívásában és visszaállításában. Ezt Magyarországon is szeretnénk bemutatni: közvetlen kapcsolatot létesítettünk operettszínházaink között, és bízunk benne, hogy a zenei együttműködés tovább mélyül. Száz zenész részvételére is számítunk az idei Lett Operafesztiválon. Ezen kívül dolgozunk nemzeti könyvtáraink együttműködésének elmélyítésén is. A 2025-ös év különösen fontos számunkra, hiszen ekkor ünnepeljük az első Lettországban megjelent könyv 500. évfordulóját.
Magyarország mellett Ön Lettország nagykövete három szomszédos országban is: Szlovéniában, Montenegróban és Horvátországban. Milyen nehézségekkel kell szembenéznie egy nem rezidens nagykövetnek a kapcsolattartás és a működés fenntartása során? Hogyan látja ezeket az országokat egy lett perspektívából?
Szerencsére mindannyian ugyanabban a ligában játszunk: NATO-tagok vagyunk. Montenegró az Európai Unió tagjelölt országa, ezt támogatjuk, mint a bővítés folyamatát általában, mert ez az egyik legjobb projekt, amit Európa valaha is megélt. Említenem kell, hogy Lettországban házigazdái vagyunk a NATO Multinacionális Brigádjának, amely 14 nemzetet tömörít, köztük a lett csapatokat, és Lettország fővárosához, Rigához közel helyezkedik el. Ez egy Kanada vezette koalíció, és összesen körülbelül 4000 NATO katona szolgál Lettországban. Közülük a legnagyobb a kanadai kontingens, emellett svéd csapatok, valamint albán, cseh, dán, izlandi, olasz, montenegrói, lengyel, szlovák, szlovén, spanyol és észak-macedón katonák is részt vesznek a misszióban. Nagyon hálásak vagyunk nekik, hogy csapataikat küldték és támogatták függetlenségünket és a térség biztonságát.
Lettország 2025-ben tölti be a Balti-tengeri Államok Tanácsa elnöki tisztségét. Miről szól pontosan ez az együttműködés?
A balti államok közötti együttműködés közös érdekeinkre és céljainkra épül, úgymint a kül- és biztonságpolitika, a régió gazdasági fejlődése, valamint az Európai Unió és a NATO tagság. Intenzív együttműködés folyik a balti államok között számos szinten. Valójában már a függetlenségünk kezdetén, az 1930-as években elindult, és az 1980-as években is folytatódott, amikor a balti államokon kívüli együttműködésre is sor került. Ennek csúcspontja volt a Balti Út 1989. augusztus 23-án, a Molotov–Ribbentrop paktum 50. évfordulójának. Ez a megállapodás helyezte a balti államokat szovjet-orosz megszállás alá. A három balti nép által alkotott élőlánc fontos érzelmi mérföldkő volt függetlenségünk visszaszerzésében. Ennek nyomán jött létre a Balti-tengeri Államok Tanácsa1994 júniusában, hogy koordinálja a politikákat és az együttműködést minden végrehajtó szinten, nemcsak a kormányzati minisztériumok között. A Tanács elnöksége évente rotálódik.
Mik a Tanács prioritásai?
Az első és legfontosabb a biztonság: néhány évvel ezelőtt visszaállítottuk a kötelező katonai szolgálatot. A második prioritás folyamatos támogatást jelent Ukrajnának: 2022 óta GDP-nk 0,7%-át fordítjuk Ukrajna megsegítésére. A harmadik prioritás, amely számunkra különösen fontos, a regionális konnektivitás javítása és az energiaellátás biztonságának erősítése. 2023 óta függetlenek vagyunk az orosz gáztól. Többnyire cseppfolyósított földgázt (LNG) vásárolunk. Lettország területén nagy kapacitású földalatti gáztároló létesítmény található, amely évekig képes ellátni a balti államok energiaigényeit. Egy másik fontos lépés januárban történt, amikor leválasztottuk magunkat az orosz villamosenergia-hálózatról, és csatlakoztunk az európaihoz. Egy másik komoly projekt számunkra a Rail Baltica, amely öt uniós országot – Lengyelországot, Litvániát, Lettországot, Észtországot és közvetve Finnországot – kapcsol össze.
Magyarország számára a külhoni magyarokkal való együttműködés fontos politikai kérdés. Milyen Lettország diaszpóra politikája?
Jelenleg kevesebb mint kétmillió ember él Lettországban, míg körülbelül 400 ezren élnek külföldön. A legnagyobb közösségek az Egyesült Királyságban, Kanadában, az Egyesült Államokban, Németországban, Ausztráliában, valamint Írországban, sőt Brazíliában és Argentínában találhatók. Ezek a közösségek meglehetősen erősek és nagyon aktívak. Három nagy hullámban alakult ki a lett diaszpóra. Az első hullám körülbelül 100 évvel ezelőtt zajlott le gazdasági okokból. A második világháború után volt egy újabb nagyobb migrációs hullám, amikor a szovjet megszállás következett a német megszállás után. A harmadik hullám 2008-2009-es gazdasági válságot követően indult. Lettországnak van egy külön diaszpóra-törvénye – egy program, amely a világ különböző részein élő lett közösségek támogatására szolgál. Ezt a törvényt 2019-ben fogadták el, és célja e kapcsolatok fenntartása és erősítése. Az elmúlt években olyan gyakorlati terveket is kidolgoztunk, amelyek a visszatérő migrációt támogatják. 2013 óta rendezzük meg a Nemzetközi Lett Gazdasági és Innovációs Fórumot, amelyen a világ minden tájáról érkező lett állampolgárok gyűlnek össze Rigában, hogy tapasztalatot cseréljenek és elősegítsék a gazdasági fejlődést, valamint az innovációt. Hasonló programokat szervezünk azok számára is, akik nemzetközi szervezetekben dolgoznak. Így próbáljuk őket szoros kapcsolatban tartani az anyaországgal.
Láttam Lettország imázsfilmjét, és ennek kapcsán több kérdés is felmerült bennem. A filmben említették, hogy a lakosság 95%-a beszél idegen nyelveken. Van adat arra vonatkozóan, hogy hány százalékuk beszél angolul? Van kötelező idegen nyelv az iskolákban? Feltételezem, hogy hosszú ideig orosz volt az.
Igen, az idősebb generációk számára az orosz volt az első idegen nyelv. A szovjet idők oroszosítási politikájának keretében próbálták kötelezővé tenni a mindennapi életben, hogy felülírja a nemzeti nyelveket és hagyományokat. Lettországban még mindig jelentős orosz kisebbség él, körülbelül 23%-ot tesznek ki, így a lakosság egy része még mindig beszél oroszul. Második idegen nyelvként a lakosság 64%-a tud angolul. Az új generáció számára az angol lett az első idegen nyelv, míg 15%-kal a német a második. De például a startupok alkalmazottainak 100%-a képes angolul kommunikálni. Az új generáció számára már kötelezően egy uniós nyelvet tanulnak első idegen nyelvként az iskolákban. A negyedik osztálytól kezdve pedig kötelező a második idegen nyelv is. Az a célunk, hogy a diákok legalább két idegen nyelvet tanuljanak meg a középiskola végére. Az angollal nincs probléma a 30 év alattiak körében.
Az ambíciók és az innováció szerepe is megjelenik a filmben. Ez a szellem hogyan van jelen a közoktatási rendszerben?
Kis nemzetként, amelynek közel 50%-át erdők borítják, mi is nagy hangsúlyt fektetünk az új technológiákra: információs és kommunikációs technológiákra (ICT), egészségügyi infrastruktúrára, zöld energiára és bioenergiára. Ezért az oktatásban már a tanulmányok során olyan területek kiemelésére összpontosítunk, amelyeket a jövőnk számára a legígéretesebbnek látunk, és amelyek hozzáadott értéket képviselnek: információkommunikációs technológiák, intelligens anyagtechnológia, mérnöki rendszerek, biomedicina, orvosi technológiák, biofarmácia, intelligens energia és tudásintenzív gazdaság. A híres animációs film, a Flow is így jött létre: egy kis projektként indult, egy egyszerű ötlettel, amit egy kreatív csapat valósított meg, és végül a világ legjobb filmes díjait nyerte el. Nagyon jó, hogy az EU tagjai vagyunk: együttműködünk és tapasztalatokat cserélünk. A Flow közös produkció Lettország, Belgium és Franciaország közreműködésével, és azt mutatja be, hogy hogyan tudnak az Európai Unió kreatív emberei együtt dolgozni és elérni a legmagasabb nemzetközi elismeréseket és díjakat. Remélhetőleg ez más területeken is működni fog, és sok érdekes projektünk lesz.
A filmben az is szerepelt, hogy a vezetői pozíciók felét nők töltik be Lettországban. Az ország emellett az egyik legmagasabb női arányt mutatja a tudomány, technológia és mérnöki területeken, hiszen a tudósok 51%-a nő.
Úgy gondolom, hogy ez azért van, mert az oktatásba tudatosan invesztálunk. A nők egyre inkább a modern tudományokat választják, és a diplomaszerzés után is folytatják tanulmányaikat. Voltunk már programokkal Dél-Afrikában, Kamerunban, Egyiptomban, Fidzsin, Üzbegisztánban. Alapítottunk egy Riga Tech Girls nevű kezdeményezést is, amely megmutatja, hogyan tudják a nők fejleszteni az innovációs technológiák az üzleti oldalát saját vállalkozásokat alapítva, és elterjeszteni ezt a tudást világszerte. Mi nem tagadjuk meg a nőktől az előléptetéseket.
Vannak különleges kormányzati intézkedések, amelyek segítik a nőket a munkaerőpiacon?
Nincs szükség ilyen intézkedésekre, mert nincsenek intézményi akadályok, amelyek megakadályoznák, hogy a nők részt vegyenek a társadalom bármelyik szegmensében, üzleti életében, és akár vezető pozíciókat is betöltsenek. Ez nálunk természetes.
Lettországot startup-barátként emlegetik. Milyen kormányzati intézkedések segítik ennek a támogatását?
Van egy startup ökoszisztémánk és nagyon jó jogszabályok, amelyek vonzóvá teszik Lettországot a startup vállalkozások számára. Van egy startup vízumprogramunk is nem uniós alapítók számára, amely egy különleges ösztönző azok számára, akik három évig Lettországban tartózkodnak, hogy innovatív vállalkozást alapítsanak. Ezen kívül van egy nagyon vonzó adópolitikánk is, például 0%-os egyéni jövedelemadóval, alacsony szociális adóval, és startup-barát részvényopciós politikával, ami azt jelenti, hogy a startup határozza meg az árat. Van egy évnyi minimális várakozási idő, kedvező adókkal, amikor a részvényeket újraértékesítik. Emellett 11 állami finanszírozású inkubátorunk van, amelyek kizárólag az IT technológiák fejlesztésére koncentrálnak az ország különböző pontjain, és számos akcelerátor program is működik. A legnagyobb sikerű üzletünk eddig egy nemzetközi cég, a Printful: Rigában alapították, és irodáik, központjaik, valamint partner létesítményeik világszerte, Texastól Barcelonáig megtalálhatók.
