Migrációs krízis Európában és az USA-ban: két régió, egy kihívás címmel rendezték meg azt a kerekasztal-beszélgetést, amelyen Juan Ángel Soto Gómez, a Fortius alapító igazgatója és Mark Krikorian, a Center for Immigration Studies amerikai think tank igazgatója cserélt eszmét Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatójának moderálása mellett.
Mark Krikorian elsőként az Egyesült Államokat érintő bevándorlás jelenségét helyezte történelmi kontextusba. Mint mondta, illegális bevándorlás korábban is létezett, ám most már nemcsak Mexikóból, hanem sokkal távolabbi országokból – a Karib-térségből, Dél-Amerikából – is érkeznek. A helyzet a Biden-adminisztráció idején súlyosbodott: az elmúlt 3,5 évben közel hatmillió illegális bevándorló jutott be az Államokba. Egy részük legálisan, mások illegálisan dolgoznak; a határok – némi túlzással – nyitottak, s ezen Bidenék – ha hatalmon maradnak – aligha fognak változtatni. Ilyen mértékű illegális bevándorlási hullámra még nem volt példa az USA történetében, húzta alá a szakértő. Ezt a precedens nélküli helyzetet egyre többen ellenzik.
Spanyolország kapcsán Juan Ángel Soto Gómez elmondta: az unió határainál sem jobb a helyzet. Az Egyesült Államokhoz hasonlóan itt is mindig létezett illegális bevándorlás, igaz, Spanyolországból jellemzően elmentek az emberek – Franciaországba, Németországba, Latin-Amerikába. A vándorlás iránya az 1990-es évek közepétől kezdett megfordulni. A bevándorlás mind jelentősebb lett, s annak ellenére gondot kezdett okozni, hogy sok esetben a nyelvi integráció nem volt nehéz, mert spanyolul beszélők (is) érkeztek. A 2000-es évek második felétől fokozatosan változott a helyzet. Már Észak-Afrikából is egyre többen jöttek, először Marokkóból, Algériából, majd mind délebbről, már a Száhel-övezetből is. Ez nemzetbiztonsági problémákat is felvet, mert az e régiókból érkezők anyaországukhoz, azok kormányához maradnak lojálisak, Marokkó esetében például eredeti hazájuk állampolgárságát is megőrzik – hívta fel a figyelmet a Fortius alapító igazgatója.
A kérdésre, van-e különbség a korábbi és a jelenlegi migráció között, Mark Krikorian visszatekintett a korábbi száz esztendőre. Mint mondta, a bevándorlás mindig fontos része volt az Egyesült Államok fejlődésének, az államalapítás óta. A bevándorlást szabályozó, a húszas években megalkotott törvényt 1965-ben új szabályozás váltotta fel. A bevándorlási és állampolgársági szolgáltatásokról szóló törvény eltörölte a nemzeti kvótákat. A korábbi törvény kvótájának nyomán ekkorra már sok német, ír származású állampolgára volt az Egyesült Államoknak, míg mondjuk a görög gyökerűek kevesebben voltak. Ez a fajta etnikai diszkrimináció megszűnt. Az USA politikai és gazdasági berendezkedésének alapjait lefektető tömeges migráció időszaka azonban mára véget ért. Új korszak vette kezdetét; jelenleg nagyon sok az illegális bevándorló, arányuk sosem volt még ilyen magas.
Juan Ángel Soto Gómez azt emelte ki, hogy Spanyolország az illegális migrációhoz kapcsolódó problémák tekintetben tíz évvel le van maradva – ez a különbség Barcelona esetében csak öt év, tette hozzá. Azaz éppolyan nagy gondokat fog okozni az így érkezett néptömeg, mint Amerikában. Nincs ajánlat az illegális bevándorlók számára, az integrációjuk nagyon nagy gond. Sokan a Kanári-szigetekről érkeznek – ha oda bejutnak, onnan már nyert ügyük van Spanyolország felé.
Katalónia ráadásul kimondottan „importál” bevándorlókat muszlim többségű országokból – ezt azért teszi, mert az így érkezők nem beszélnek spanyolul, a katalánt éppoly szívesen megtanulják, emelve így az e nyelvet beszélők arányát a régióban. A Fortius alapító igazgatója megemlítette az északi országokat is, ahol bizonyos bűncselekmények arányának növekedését összefüggésbe hozzák a bevándorlók magas számával.
Mark Krikorian arra hívta fel a figyelmet, hogy ki kell állnia minden országnak, népnek a kultúrájáért, történelméért, hőseiért. A kívülről érkezőktől pedig elvárható, hogy második, választott hazájuk hőseit és múltját tiszteletben tartsák. „A mi hőseink legyenek a ti hőseitek is” – fogalmazott. Visszatérve az Egyesült Államokra, a Center for Immigration Studies igazgatója úgy fogalmazott: a migráció kicsit olyan, mint a fánk. Kezdetben a gyerekek sokat esznek belőle, felnövekedve kevesebbet, mert a megváltozott anyagcsere miatt a szervezet már kevésbé tudja feldolgozni a fánkot, s az édesség egyre jobban hizlal. A bevándorlással is ez a helyzet a tengerentúlon. Az USA „fiatalabb korában” még jól tudta kezelni a máshonnan érkezőket, a modernizációval azonban ez megnehezedett. A korábban jellemzően mezőgazdasági ország mára ipari-technológiai, tudásalapú társadalommá alakult, amelybe sokkal nehezebb kívülről beilleszkedni, mint korábban. A társadalom „anyagcseréje” átalakult tehát, a bevándorlási politikának is változnia kell – figyelmeztetett Mark Krikorian.
Kép forrása: euronews.com
