Miért fontos az egyetem számára az innováció és milyen cégek jelentkezését várják a szakmai rendezvényekre, együtt gondolkodásra? Szepsi-Szűcs Leventével, az NKE Tudománystratégiai Irodájához tartozó Innovációs és Technológiai Osztály vezetőjével beszélgettünk arról, mit és hogyan tehetnek hozzá a hallgatók és a cégek a versenyképesség erősítéséhez.
A versenyképesség kapcsán rendre megjelenik az innováció fogalma. Miért fontos ez egy egyetem életében?
Néhány évtizede megváltoztak a gazdasági körülmények. Míg korábban egy ország felemelkedése attól függött, hogy milyen az oktatás, az egészségügy, illetve az infrastruktúra, az informatika és a digitalizáció térnyerésével ehhez csatlakozott az innováció is, sőt, mostanra talán ez vált a legfontosabbá. Ami pedig az egyetemek szerepét illeti, azoknál olyan tudásbázis van, amelyekkel az ipari szektor nem rendelkezik. E két szereplő együttműködve páratlan innovációkat tud létrehozni. Hazánk új innovációs stratégiájának, a Neumann János Programnak kiemelt célkitűzése az ipari szereplők, az állam és a tudásbázisok, illetve az egyetemek összekapcsolása annak érdekében, hogy az innováció terén Magyarország előre lépjen.
Tudna példát mondani olyan innovációra, amely az említett együttműködések révén, az NKE részvételével jött létre?
Magyarországon vannak olyan egyetemek, ahol 15-20 éves múltra is visszatekinthet az innovációs tevékenység. Egyetemünkön 2020-ban indult el e téma hivatalos felkarolása, támogatása, mégpedig úgy, hogy a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal egyetemi innovációs ökoszisztéma pályázatot hirdetett, amire az NKE is jelentkezett. Az irodánk is ennek a pályázatnak a révén jött létre 2020-ban, és azt a célt tűzte ki az egyetem rajtunk keresztül, hogy az innovációs folyamatokat meghonosítsa. Példának említhetném a HHK, illetve az RTK esetében a VARINEX Informatikai Zrt. nevű magyar céget. Az Innovációs Kiállítás és Szakmai Napok nevű rendezvényünkön jelentkeztek két évvel ezelőtt, tavaly pedig a vállalkozás már főszponzorunk volt ugyanezen az eseményen; közös, nemzetközi és hazai pályázatokról tárgyalunk velük.
Milyen típusú együttműködés várható?
A cég 3D-s nyomtatással foglalkozik, az egyik nagy képviselője e területnek itthon, és szolgáltatnak is ebben a tekintetben. Az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán (HHK) pedig kialakulóban van egy 3D-s nyomtatással foglalkozó labor. Kisebb eszközeik már vannak; ám ahhoz, hogy ez egy jól működő labor legyen, kutatási programot kell kialakítani, ezen dolgoznak közösen a VARINEXszel.
Milyen profilú a többi cég, amellyel együttműködnek?
Az innovációval, illetve ipari kapcsolatokkal legrégebben rendelkező szervezeti egység az egyetemen a Víztudományi Kar (VTK). S minthogy ők olyan egyedi oktatási profillal rendelkeznek, ami nem nagyon van Magyarországon máshol, így a vízügyi területen rengeteg ipari jellegű együttműködésük, kapcsolatuk van. Aztán ott van a Rendészettudományi Kar (RTK), nekik is vannak már olyan, elsősorban belügyi kapcsolataik, ahol együttműködések várhatóak. Vannak kiemelt célterületek is, az egyik ilyen a drónkutatás. Itt nem eszközfejlesztésről van szó, hanem a drónok felhasználásáról. E téren nagyon jó kapcsolatai vannak az RTK-nak és a HHK-nak is. Sok kapcsolatot alakítottak ki ipari és állami szereplőkkel, illetve a most folyó Zrínyi Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programban nagyon nagy szerepet vállaló, gyakorlatilag állami fejlesztési környezetekkel. Ezek komoly eredményekkel kecsegtetnek. Közös pályázatok, közös kutatások várhatók már a közeljövőben.
Melyek a további kiemelt területek?
Az additív gyártástechnológia is ilyen, ezt 3D nyomtatásként ismerik a legtöbben. Aztán a kiberbiztonság is fontos fókuszterület: az egyetemen rendvédelmi és honvédelmi célú megoldások, alkalmazások fejlesztése, illetve ezekkel kapcsolatos kutatások megvalósítása a cél. További kiemelt terep az objektumvédelem, amely okos, illetve szenzoros védelmet, megfigyelést jelent. A fókuszterületek közé soroljuk a már említett drónképesség-fejlesztést, valamint a VR, illetve az AR, tehát a virtuális valóság és a kiterjesztett valóság technológiáin alapuló innovációkat, továbbá a környezetbiztonságot, ami főként a felszíni, felszín alatti vízkészletek komplex kutatására vonatkozik. Ezek tehát most az egyetemen kiemelt fókuszterületek innovációs szempontból, és a legjobb az lenne, hogyha ezekről a területekről érkeznének az új ipari partnerek is. De természetesen nyitottak vagyunk más témák iránt is.
Ezeknek a kutatásoknak az eredményéből tehát nemcsak az egyetem, hanem egy annál sokkal szélesebb kör is részesül, profitál.
Nemcsak az egyetemnek fejlesztünk, hanem például a honvédségnél kimondott cél a kettős, azaz katonai és polgári felhasználás. Fontos, hogy olyan innovációk szülessenek, amelyek többcélú felhasználásúak, amelyeknek így a hasznosíthatósága széleskörű.
Várják-e újabb cégek jelentkezését? Ha igen, milyen profilú és milyen jellemzőkkel rendelkező vállalkozások vagy vállalatok jelentkezését várják?
Nyitottak vagyunk: aki minket megkeres, az általában tisztában van azzal, hogy mi az a négy terület, aminek az oktatása itt az egyetemen folyik. Tehát államigazgatás, honvédelem, rendvédelem, víztudomány. Azoknak a jelentkezését várjuk, akik e területeken próbálnak együttműködést kialakítani velünk, s akik ezekben a tématerületekben képzelnek el fejlődést vagy fejlesztést. Olyan oktatási profilunk van, ami más magyarországi egyetemen nincs. Tehát velünk érdemes együttműködni, már csak azért is, mert egy ipari cég számára vonzó, hogy az NKE-n keresztül egyedi kapcsolatrendszert építhet ki.
Hol tudnak jelentkezni az érdeklődők?
Osztályunknak saját honlapja van, ahol megtalálhatóak az elérhetőségeink. Emellett nagyon sokan keresnek meg bennünket a már meglévő, általunk felépített kapcsolatokon keresztül is.
Melyek az Ideathon verseny legfontosabb eredményei? Tudna pár apró példát mondani az ott felmerült innovációs ötletekből?
A hallgatók teljesen más szemlélettel állnak hozzá az innovációs kérdésekhez, és nagyon gyakran igen jó ötletek jönnek ki ezekből a felvetésekből. 2020-ban már részt vettek NKE-s csapatok más egyetem által indított versenyeken, aztán 2022-ben volt az első olyan megmérettetés, amit már a mi irodánk rendezett meg. Az elsődleges célunk az volt, hogy a hallgatók érdeklődését felkeltsük, illetve ha akad olyan ötlet, ami tovább gondolásra érdemes, illetve akár a piac érdeklődésére is számot tarthat, akkor azt támogassuk a tovább fejlesztésben. Ebben partnereket kerestünk, elsősorban inkubátorcégeket. Az első évben öt csapat jelentkezett, tavaly már 13 csapatunk volt. 2022-ben a győztesek az elektromos lakástüzek megelőzésére dolgoztak ki egy remek megoldást, míg versenytársaik például az államigazgatás és a harctéri logisztika digitalizációjával foglalkoztak. A nyertes csapat vezetője a ludovika.hu oldalon elérhető Innováció & Technológia Blogunkon írt elképzeléséről és a versennyel kapcsolatos élményeiről. A tavalyi első helyezett ötlet pedig olyan, LED technológiára épülő városi táblarendszerre vonatkozott, ami vonulási utat biztosít az elsődleges beavatkozóknak, vagyis a tűzoltóknak és a mentőknek. Az idei tavaszra tervezett versenyt őszre halasztjuk. Fontos hangsúlyozni, hogy a fejlesztő cégek komoly érdeklődést mutatnak az Ideathon iránt. Célunk, hogy az ipari szereplőket minél jobban bevonjuk a közös munkába. Ez azt jelenti, hogy a jövőben megkeresünk egy nagyobb ipari szereplőt, és megkérdezzük arról, milyen problémákra szeretne megoldást találni. Azzal a problémával hirdetünk aztán versenyt. Ily módon gyakorlatilag már az ötlet felhasználása is biztosított lesz.
Immár negyedik alkalommal kerül sor az osztály szervezésében az Innovációs Menedzser Tréningre. Melyek a képzés eddigi tapasztalatai?
Volt egy vállalása az egyetemnek azzal kapcsolatban, hogy startup vállalkozási alapismeretek oktatást szervez. Szerettük volna, hogy az egyetemen dolgozó oktatók, kutatók jelentkezzenek, és ezt a tudást megkapják. 30-40 közötti létszámunk van évente, és tavaly már úgy alakult, hogy a jelentkezők 60 százaléka külsős volt. Ami a tematikát illeti, az négy területhez csatlakozik. Az első az innovációs alapismeretek, hogy a résztvevők az alapfogalmakkal tisztában legyenek. A másik a startup vállalkozási alapismeretek. A harmadik téma a szellemi tulajdonhoz kapcsolódik, a negyedik pedig a kommunikáció. Előadások mellett gyakorlatokat is tartunk, azok nagyon népszerűek a hallgatók körében. Az idei évtől külsős oktatóink is lesznek, például a Magyar Fejlesztésösztönző Irodától, valamint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától.
Ősszel kerül sor a III. Innovációs Kiállítás és Szakmai Napok nevű rendezvényre. Van-e visszajelzés a korábbi rendezvényekről, arról, milyen együttműködések indultak meg az esemény kapcsán?
Ezt a rendezvényt két évvel ezelőtt tartottuk meg először. Már akkor is nagyon jól sikerült, mert az egyetemen belül is elég komoly érdeklődés volt, sok kiállító érkezett házon belülről is, de külső kiállítókat is vonzott az esemény, így nagyon jó minőségű előadássorozatot sikerült a kétnapos programra felépítenünk. A tavaly még több kiállítónk volt, az eseményt az Oktatási Központ aulájában rendeztük meg. Mára azt gyakorlatilag „kinőttük”. Szakmai kapcsolatok is alakultak abban a reményben, hogy pályázat útján, vagy más módon együttműködés formálódik az egyetem, illetve a külső, ipari szereplők között. Közvetítettünk is ebben a témában: a HHK-ra például egy olyan startupot, amelyik rakétahajtóművel foglalkozik.
Említette, hogy kinőtték az aulát. Hol lesz az idei rendezvény?
Igen, az idei kiállítást már nagyobb szabásúra tervezzük, sokkal jobban sikerül majd bevonni a négy kart, illetve kutatóintézeteket ebbe a szakmai programba. Már most látszik, hogy sokkal szélesebb kiállítói kört érünk majd el. Terveink szerint a sportközpontban lesz a kiállítási rész. Ettől elkülönülten pedig az egyik teremben kerül sor a szakmai előadásokra annak érdekében, hogy mód legyen a hatékony networkingre, kapcsolatépítésre. Idén már konkrét együttműködéseket remélünk ettől a rendezvénytől, tehát közvetlenül az ipari kapcsolatok kiépítése a fő cél, és szeretnénk a kiállításon újabb pályázati partnereket találni. Tehát itt már sokkal komolyabb a tét.
