Az energiahasznosítás és a digitalizáció területén lát új kapcsolódási lehetőségeket, de a klímaváltozás kapcsán is nyílik tér közös projektekre – fejtette ki a bolgár nagykövet. Christo Stefanov Polendakovval a bolgár gazdaság helyzetéről, az euró bevezetéséről, az illegális bevándorlásról, de magyar emlékeiről is beszélgettünk annak apropóján, hogy ő lesz az NKE-n megrendezendő Nagyköveti Fórum vendége március 4-én.
Mikor szerezte az első benyomásait Magyarországról?
Az első, Magyarországhoz köthető emlékeim a gyerekkoromból valók: a legelső, még fekete-fehér tévénk ugyanis Orion márkájú volt, Viktória Super típus, ha jól emlékszem. A bátyám pedig Pannónia márkájú biciklit kapott. Aztán kiderült, hogy a fölső szomszédunk, Mici néni is magyar. Édesapám többször járt Magyarországon, és mindig mesélte, milyen szép Budapest. Összességében mindig is közelinek éreztem magamhoz az önök országát, sokat is olvastam róla. Felnőttként, amikor az EBESZ Titkárságán dolgoztam, 2008–2009 körül töltöttem itt hosszabb időt, aztán az eredeti végzettségemnek megfelelően – orientalista vagyok – keletre küldtek nagykövetnek. Három éve érkeztem Magyarországra; gyorsan, sokat kellett tanulnom itt.
Hogyan értékeli az elmúlt éveket?
Az itteni munka nagy teret adott számomra; kellemes olyan országban dolgozni, amelyik ennyire jól szervezett, és barátságos. Nagyon örülök, hogy az itteni tartózkodásom alatt a két állam közötti kereskedelem közel egymilliárd euróval növekedett, a 2023. évi adatok szerint 2 milliárd 572 millió euró. Ez egy eléggé komoly szám, de úgy gondolom, tovább növelhető, és azon dolgozom, hogy tovább fejlesszem a kétoldalú kapcsolatokat. A bolgár–magyar együttműködés egyébként hosszú időre nyúlik vissza, az első bolgárkertészek az 1870-es évek elején érkeztek Magyarországra, azóta pedig immár hat generációnyi bolgár találta meg a második hazáját itt. Leszármazottaik mérnökök, orvosok, sikeres emberek lettek, nagy öröm erről hallani, amikor találkozom velük. 6500 bolgár él Magyarországon, sokan a nagykövetség munkájában is segítenek. Azt gondolom, nagyon sok közös pont van országaink történetében, helyzetében. Összeköt minket a Duna, a hajózás, a Habsburgok, akik a bolgár királyi családdal rokonságban álltak. Országaink területe, népessége, sorsa is hasonló, sőt meggyőződésem, hogy az értékrendünk is.
Azt nyilatkozta korábban, hogy van tere a két ország közti hosszú távú projekteknek, mert gördülékeny az együttműködés. Milyen projektek zajlanak most?
’89 előtti történelmünk és a rendszerváltás után időszak is sok közös elemet tartalmaz: az EU- és NATO-csatlakozás hasonló keretet ad kapcsolódásunknak. Az energiahasznosítás és a digitalizáció területén látok új kapcsolódási pontokat, célom, hogy ezeket felerősítsem, valamint a Duna révén a közlekedési lehetőségeket is, amely a környezettudatosság jegyében mind fontosabbá válnak. A klímaváltozás egyébként különös kapcsolatot is hoz: kutatások szerint Magyarország klímatérképe olyan irányba változik, mint most Bulgáriáé. Márpedig nálunk igen jelentős a biodiverzitás: nagyon sok növény alkalmazkodott az éghajlatunkhoz, e fák, cserjék egy része Magyarországon is elterjedhet, e téren is együtt tudunk működni. Ez egy megaprojekt, amelyen már elkezdtem dolgozni az önök Agrárminisztériumával – ez egy win-win együttműködés, az ilyeneket szeretem a legjobban. Önök is, mi is nyerünk és Európa is, hiszen minél több zöld területre van szükségünk. Emellett szorosak a gazdasági és biztonságpolitikai kapcsolatok is országaink között; a sokszor új helyzetek új megoldásokat igényelnek. Nagyon örülök, hogy a pandémia utáni időszakban újra feléledt a két ország közötti kommunikáció.
Ha már biztonságpolitika: márciusban csatlakoznak a schengeni térséghez légi és tengeri forgalom vonatkozásában. Milyen lépéseknek köszönhető ez az eredmény? Hiszen Ausztria attól tartott, hogy illegális bevándorlók érkezhetnek a térség felől.
E kérdés kapcsán fontosnak tartom megemlíteni, hogy Bulgária közel 12 éve teljesítette már a schengeni övezethez történő belépéshez kapcsolódó kritériumokat. Az elmúlt hónapokban az volt a legfőbb külpolitikai feladat, hogy a Romániával és Bulgáriával kapcsolatos diszkriminatív hozzáállásnak véget vessünk. Ennek keretében tisztáztuk, mit veszíthet a schengeni övezet, ha nem csatlakozik hozzá Bulgária és Románia. Már csak Ausztria hezitál, de nagyon remélem, hogy minél hamarabb áthidaljuk ezt az időszakot, és a két ország csatlakozhat – és nem csak a légi és vízi közlekedés vonatkozásában – a schengeni övezethez. A szárazföldi elem az EU-hoz való közelebb kerülésünk szempontjából is nagyon fontos lenne. Úgyhogy tovább folytatjuk az erőfeszítésünket, remélve, hogy minél hamarabb mi is teljes értékű tagjai lehetünk az övezetnek.
Mennyire jelent problémát az illegális bevándorlás Bulgáriában? Honnan és milyen céllal érkeznek és hogyan kezelik?
Ez egy közös európai probléma, ami Bulgáriát sem kerüli el. A migráció egyik oka az, hogy nem biztonságos a lét azokban az országokban, ahonnan ezek az emberek elindulnak. A másik pedig az, hogy szegényebb országokból érkeznek, szeretnének Európában letelepedni, jobb körülmények között élni. Legtöbben olyan országokból jönnek, ahol nincsenek biztonságban: Afganisztánból, Irakból, Szíriából, Iránból, Pakisztánból. Országunk nagy erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy ellenőrizze a bevándorlókat. A folyamatot teljes mértékben kontrollálják. Az érkezőknek egyébként csak kis része szeretne Bulgáriában maradni, a többség Svédországba, Hollandiába, Németországba megy tovább.
Milyen állapotban van a bolgár gazdaság? A hírek szerint 2025 év elején csatlakoznak az eurózónához. Valóban így van, ez a reális időpont?
A 2007-es európai uniós csatlakozásunkkal azt is vállaltuk, hogy az eurót bevezetjük. Már beléptünk az euró előszobájának tekintett ERM-II. árfolyamrendszerbe is (az európai árfolyam-mechanizmus rendszer lényege, hogy az euró bevezetésére való felkészülés keretében csökkentse az árfolyamingadozást és segítse a pénzügyi stabilitást az unió tagállamaiban; az árfolyam mozgásának szélső értékeit meghatározzák, az árfolyam e végpontok között szabadon mozoghat – a Szerk.). Számos, a tartalékokkal, a korrupcióval, a bankszabályozással kapcsolatos kritériumot igyekszünk teljesíteni. Ezek között szerepel az infláció csökkentése. E téren nagyon sokat számít, hogy hosszú évek óta nagyon konzervatív fiskális politikát követünk. A bolgár leva nagyon erős, ez megkönnyíti majd az euróra való átmenetet. A legtöbb embernek egyébként máris van eurószámlája, sok magán tranzakció – például ingatlanvásárlás – már ma is euróban történik. Az, hogy 2025 elején belépünk-e az euróövezetbe, az Európai Központi Bank jelentésétől – az pedig az infláció mértékétől – is függ, ez az a kritérium, amellyel kapcsolatban még van teendőnk. Az államadóságunk nagyon alacsony. (A tavaly év végi adat szerint a GDP 21 százaléka, miközben az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti kritériumok 60 százalékot engednek – a Szerk.) Egyébként tudja, hogy az eurón miért van cirill betűs szöveg is? Bulgária miatt! Jelenleg az életszínvonal és a gazdaság mutatói alapján ugyan sajnos az uniós államok között a sor végén kullogunk, de gazdaságunk nagyon alkalmazkodóképes és vannak tartalékaink. Az egyik az energiahasznosítás, a másik pedig az, hogy az euró bevezetése után a jelenleginél jóval több külföldi befektetés érkezik majd az országba. Ennek mindenképpen érezhető hatása lesz majd a gazdaságban.
Milyen a kapcsolat Magyarország és Bulgária között?
Nagyon jó, és örömmel mondhatom, hogy országaink folytatják a közös együttműködést számos területen. A közelgő Utazás+ kiállítás díszvendége Bulgária lesz. Reméljük, sokak számára felidézzük majd a korábbi bolgár tengerparti élményeiket, miközben sikerül ráirányítani a figyelmet síközpontjainkra, ahova Ausztriából és Franciaországból is érkeznek vendégek. Azt hiszem, ez önmagáért beszél.
