Politikai pártokon és ideológiákon átívelő konszenzus van a román társadalomban a székely autonómiával kapcsolatban, a székely zászlót ért nacionalista támadások pedig a tudatos asszimiláció politikájának példái – értékelte Tárnok Balázs azt, hogy tavaly december 28-án a román parlament leszavazta az RMDSZ Székelyföld autonómiájára vonatkozó javaslatát. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) Európa Stratégia Kutatóintézet (ESKI) vezetőjét arról is kérdeztük, mi a realitása Erdély teljes autonómiájának.
„Jelenleg elég távolinak tűnik a politikai realitás szempontjából az, hogy Székelyföld területi autonómiája megvalósul” – jelentette ki Tárnok Balázs. Ennek okairól az NKE EJKK ESKI vezetője elmondta: a kérdésben egy olyan konszenzus van a román többségű társadalomban, ami politikai pártokon és ideológiákon átível, mert az állam egysége elleni támadásként értékelik. Emlékeztetett: ez az ötödik alkalom volt 2004 óta, hogy a román parlament elé terjesztették a székely autonómiával kapcsolatos javaslatot.
Visszatérő jelzés
„Ahogy korábban, úgy most is lényegében lesöpörték a románok az asztalról a kezdeményezést, amit csak a beterjesztők szavaztak meg” – idézte fel a tavaly decemberi történéseket Tárnok Balázs. Kitért arra, hogy 2019-ben negyedik alkalommal benyújtott autonómia statútumról szóló javaslatot 2020-ban a román parlament nem tűzte napirendre megfelelő határidőben, ezzel lényegében hallgatólagosan elfogadta. Hozzátette: később a román törvényhozás a korábbi hagyományoknak megfelelően állította meg az előterjesztést. Leszögezte: valójában egyik alkalommal sem volt realitása annak, hogy a javaslat sikerrel járhat, amivel a mostani beterjesztők, az RMDSZ-es Zakariás Zoltán és Kulcsár-Terza József is tisztában voltak. „Ez inkább egy visszatérő jelzés a román többségnek arra, hogy Székelyföld autonómiájáról továbbra sem tett le a székelység” – fogalmazott az EJKK ESKI vezetője.
„Bármi, ami ezzel kapcsolatban idén történik – akár magyar részről a statútum beterjesztése, akár a rendkívül vehemens román nacionalista és magyarellenes reakciók – bizonyos megközelítésben mind a választási kampány részeinek tekinthetők” – hívta fel a figyelmet Tárnok Balázs. Kifejtette: Romániában idén összesen négy voksolást tartanak, ugyanis a június 9-i európai parlamenti választás után ősszel országgyűlési, önkormányzati és elnökválasztás is lesz – részletezte. Hozzátette: a 2024-es év tehát a kampány jegyében telik majd, és a pártok a szavazatok maximalizálására törekszenek.
Nincs konszenzus
„Az is érdekes kérdés azonban, hogy a magyar közösségen belül hogyan vélekednek Székelyföld autonómiájáról, ugyanis Erdély nem csupán Székelyföldet jelenti, ami egy sziget a területen belül” – mutatott rá az EJKK ESKI vezetője. Úgy fogalmazott: az RMDSZ – amely most az autonómia javaslatot beterjesztette – egy ideje egyeduralkodó az erdélyi magyar pártok között, de az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt egyesüléséből létrejött Erdélyi Magyar Szövetség is foglalkozik a kérdéssel.
„Tévedés lenne viszont azt állítani, hogy az erdélyi magyarságon belül konszenzus van Székelyföld autonómiájával kapcsolatban” – jelentette ki. Rámutatott: politikai közösség szempontjából az erélyi magyar közösségnek – ide értve a Partiumot és Székelyföldet is – az az érdeke, hogy összefogjon, mert el kell érnie a parlamenti bejutási küszöböt.
„Mindezekkel együtt véleményem szerint Székelyföld autonómiája egy természetes és jogos vágy, amit hiba lenne elhanyagolni” – összegezte. Hozzátette ugyanakkor, hogy teljes erdélyi autonómiának azért van még kevesebb realitása, mert a korábban színmagyar területek közül is egyre több az olyan, ahol már a románok vannak többségben.
Szimbólumok
„Erdélyben a magyarok hagyományosan magyar pártra szavaznak, ami egy jelentős előny az erdélyi magyar politika számára, míg ugyanez nem mondható el például a felvidéki magyarokról, akik egyre nagyobb számban szavaznak szlovák politikai formációkra” – emlékeztetett Tárnok Balázs, hangsúlyozva: egész Románia szempontjából fontos, hogy az RMDSZ bekerüljön a parlamentbe, mert ha kikerülne a törvényhozásból, az komoly anomáliát okozna a román belpolitikában. „A román-magyar viszonyhoz és a kiegyensúlyozott román politikai működéshez eddig is sajátosan hozzájárult az, hogy az RMDSZ ott volt a parlamentben, legtöbbször a kormányban is, mert egyensúlyban tartotta azokat az etnikai kérdéseket, amelyekről azt feltételezhetjük, hogy az országot belülről feszíthetik” – fogalmazott.
„Ilyen például az is, hogy egy normálisan működő államban a nemzeti kisebbségek szabadon használhassák a szimbólumaikat” – fejtette ki az EJKK ESKI vezetője a székely zászló miatti, minősíthetetlen román nacionalista támadásokra reagálva. „Az a jog és egyenlőség kérdéséhez tartozik, hogy nincsenek első és másodrangú állampolgárok egy társadalomban” – szögezte le. A Székely Nemzeti Tanács kezdeményezésére, a 2000-es évek elején megalkotott székely zászló elleni kirohanásokat a szándékos asszimilációs politika, a kulturális térfoglalás egyik példájaként értékelte, mert szerinte ezzel a románok azt próbálják megakadályozni, hogy a helyi magyar közösség megélhesse saját nemzeti identitását, elhagyja azt, és csatlakozzon a többséghez.
„Ez minden szempontból téves út, amely a nemzetközi kötelezettségeket is sérti, ezért minden eszközt be kell vetni azért, hogy a székelység saját szimbólumait használhassa” – erősítette meg.
Nyitókép: Csíksomlyó (Albert Levente fényképe, 2017)
