Press Ownership in the Interwar Period in Central Europe, azaz A két világháború közti sajtó tulajdonviszonyai Közép-Európában címmel rendez konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közép-Európa Kutatóintézete. Milyen témákról szól majd a rendezvény, mely kérdésekre kaphatnak választ a résztvevők? Balázs Eszter történészt, az intézet tudományos főmunkatársát kérdeztük.
A konferencia a két világháború közti időszak sajtóra jellemző sajtótulajdoni viszonyaival foglalkozik. Miért ezt a témát választották?
A közép-európai összehasonlító médiakutatások a rendszerváltás utáni időszakban jelentek meg, és erre az időszakra vonatkozóan jelentősek igazán. A kommunista időszakban mindenhol irányított média volt, így az az időszak e szűkebb – a tulajdonviszonyokat bemutató és összehasonlító – megközelítés szempontjából nem jöhetett szóba. A két világháború között azonban a kapitalizmus még erősen jelen volt a régióban a médiában is, ezért a tulajdonviszonyok szempontjából ez egy releváns időszak.
Milyen hasonlóságokat és különbségeket mutat térségünk korabeli sajtójának működése az egyes országok tekintetében?
Az első világháború után új államok jöttek létre a birodalmak romjain Közép-Európában, ám míg Csehszlovákiában republikánus állam, Magyarországon és – egy idő után – Lengyelországban autoriter rendszerek jöttek létre, és a román és jugoszláv királyságok is alkotmányos monarchiákból idővel diktatórikus rezsimekké váltak. A sajtó tehát mindenhol más-más, időben változó mozgástérrel rendelkezett, és eltérő hagyományokat is örökölt korábbról. A Monarchia Magyarországán és a cseh területeken például nagyon fejlett sajtóélet volt 1867 után az első világháború végéig.
Mennyire és milyen irányba tudta befolyásolni e sajátos korszak politikai történéseit a sajtó az egyes államokban?
A sajtóról az első világháború óta elsöprő hatást feltételeztek a kortársak, de valójában nem csak a sajtón múlt ezeknek a politikai berendezkedéseknek a stabilitása, az egy komplexebb kérdés volt. Az emberekre a sajtóhírek mellett a személyközi kommunikáció, máshonnan merített ismereteik, hozott előítéleteik is befolyással voltak.
Mi jellemezte a régió országaiban a hírfogyasztási szokásokat? Mennyire voltak tájékozottak az átlagemberek, e tekintetben hol állhatott Magyarország?
Az újságolvasók száma mindenhol nőtt, egyrészt az iskolázottsági adatok javulása miatt, másrészt mert a nacionalista politikáknak is érdeke volt a tájékoztatás befolyásolása, és kapitalista alapon működő tömegsajtó is tömegeket akart elérni. A munkások és a nők mindenhol ekkor váltak nagy tömegekben újságolvasókká.
Melyek az uralkodó trendek ekkoriban a tömegtájékoztatásban?
A sajtó továbbra is a fő információs forrás, ám az új média is egyre többek számára elérhető: Magyarországon legalábbis a második világháború alatt jelentősen megnő a rádióhallgatók száma. A Magyar Rádió részvénytársasági formában működik ugyan, de államilag kontrollált. Az állam a mozifilmek előtt játszott filmhíradókon keresztül is befolyásolni tudta a tömegek tájékozódását.
Kik a korszak meghatározó sajtótörténeti személyiségei? Miképpen alakult a megítélésük a későbbi rendszerek alatt?
Miklós Andor Az Est-ből például sikeres sajtókonszernet valósít meg: lesz reggeli, déli és esti napilapja is. Hasonló konszernek nemcsak a liberális, hanem a média jobboldali pólusán is keletkeztek, gondoljunk csak például a katolikus Központi Sajtóvállalatra, azaz a médiakoncentráció mindenképp nőtt az időszakban. Újdonság, hogy megjelentek a kormányalapítású napilapok is a harmincas évek első felében.
Ezen időszak legfajsúlyosabb, mindenkit érintő eseménye a trianoni békeszerződés volt. Hogyan interpretálták e döntést régiónk országaiban?
Magyarországon a Trianon melletti legerősebb sajtókampány és irredenta kultusz a húszas évek végére-harmincas évek elejére tehető, ekkor kampányolt egyébként az angol sajtóbáró, Lord Rothermere is a magyar ügy mellett a saját sajtóbirodalmában. A szomszédos országok államisága a széthullott Osztrák-Magyar Monarchia romjaira épült, ők Trianont jogos és méltányos rendezésnek tekintették, ami elhozta nekik a nemzeti szabadságot és/vagy egyesülés lehetőségét.
A rendezvény tehát november 21-én lesz, az NKE Zrínyi Miklós termében. Kiknek ajánlja a konferenciát?
A két világháború közötti időszak iránt, a média története iránt, illetve a Közép-Európa történelme iránt érdeklődőknek. Regisztrálni még lehet a https://ludevent.uni-nke.hu/event/3565/ linken. Szeretettel várjuk az érdeklődőket.
A nyitókép forrása: Fortepan, adományozó: Nagy István
