Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Magazin: Aula
Kovács Lilla
Kovács Lilla
főszerkesztő
  • 2023.11.20.
  • 2023.11.20.
Magazin / Aula

Amikor elterjedt az újságolvasás

Press Ownership in the Interwar Period in Central Europe, azaz A két világháború közti sajtó tulajdonviszonyai Közép-Európában címmel rendez konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közép-Európa Kutatóintézete. Milyen témákról szól majd a rendezvény, mely kérdésekre kaphatnak választ a résztvevők? Balázs Eszter történészt, az intézet tudományos főmunkatársát kérdeztük.

A konferencia a két világháború közti időszak sajtóra jellemző sajtótulajdoni viszonyaival foglalkozik. Miért ezt a témát választották?

A közép-európai összehasonlító médiakutatások a rendszerváltás utáni időszakban jelentek meg, és erre az időszakra vonatkozóan jelentősek igazán. A kommunista időszakban mindenhol irányított média volt, így az az időszak e szűkebb – a tulajdonviszonyokat bemutató és összehasonlító – megközelítés szempontjából nem jöhetett szóba. A két világháború között azonban a kapitalizmus még erősen jelen volt a régióban a médiában is, ezért a tulajdonviszonyok szempontjából ez egy releváns időszak.

Milyen hasonlóságokat és különbségeket mutat térségünk korabeli sajtójának működése az egyes országok tekintetében?

Az első világháború után új államok jöttek létre a birodalmak romjain Közép-Európában, ám míg Csehszlovákiában republikánus állam, Magyarországon és – egy idő után – Lengyelországban autoriter rendszerek jöttek létre, és a román és jugoszláv királyságok is alkotmányos monarchiákból idővel diktatórikus rezsimekké váltak. A sajtó tehát mindenhol más-más, időben változó mozgástérrel rendelkezett, és eltérő hagyományokat is örökölt korábbról. A Monarchia Magyarországán és a cseh területeken például nagyon fejlett sajtóélet volt 1867 után az első világháború végéig.

Mennyire és milyen irányba tudta befolyásolni e sajátos korszak politikai történéseit a sajtó az egyes államokban?  

A sajtóról az első világháború óta elsöprő hatást feltételeztek a kortársak, de valójában nem csak a sajtón múlt ezeknek a politikai berendezkedéseknek a stabilitása, az egy komplexebb kérdés volt. Az emberekre a sajtóhírek mellett a személyközi kommunikáció, máshonnan merített ismereteik, hozott előítéleteik is befolyással voltak.

Mi jellemezte a régió országaiban a hírfogyasztási szokásokat? Mennyire voltak tájékozottak az átlagemberek, e tekintetben hol állhatott Magyarország?

Az újságolvasók száma mindenhol nőtt, egyrészt az iskolázottsági adatok javulása miatt, másrészt mert a nacionalista politikáknak is érdeke volt a tájékoztatás befolyásolása, és kapitalista alapon működő tömegsajtó is tömegeket akart elérni. A munkások és a nők mindenhol ekkor váltak nagy tömegekben újságolvasókká.

Melyek az uralkodó trendek ekkoriban a tömegtájékoztatásban?

A sajtó továbbra is a fő információs forrás, ám az új média is egyre többek számára elérhető: Magyarországon legalábbis a második világháború alatt jelentősen megnő a rádióhallgatók száma. A Magyar Rádió részvénytársasági formában működik ugyan, de államilag kontrollált. Az állam a mozifilmek előtt játszott filmhíradókon keresztül is befolyásolni tudta a tömegek tájékozódását.

Kik a korszak meghatározó sajtótörténeti személyiségei? Miképpen alakult a megítélésük a későbbi rendszerek alatt?

Miklós Andor Az Est-ből például sikeres sajtókonszernet valósít meg: lesz reggeli, déli és esti napilapja is. Hasonló konszernek nemcsak a liberális, hanem a média jobboldali pólusán is keletkeztek, gondoljunk csak például a katolikus Központi Sajtóvállalatra, azaz a médiakoncentráció mindenképp nőtt az időszakban. Újdonság, hogy megjelentek a kormányalapítású napilapok is a harmincas évek első felében.

Ezen időszak legfajsúlyosabb, mindenkit érintő eseménye a trianoni békeszerződés volt. Hogyan interpretálták e döntést régiónk országaiban?

Magyarországon a Trianon melletti legerősebb sajtókampány és irredenta kultusz a húszas évek végére-harmincas évek elejére tehető, ekkor kampányolt egyébként az angol sajtóbáró, Lord Rothermere is a magyar ügy mellett a saját sajtóbirodalmában. A szomszédos országok államisága a széthullott Osztrák-Magyar Monarchia romjaira épült, ők Trianont jogos és méltányos rendezésnek tekintették, ami elhozta nekik a nemzeti szabadságot és/vagy egyesülés lehetőségét.

A rendezvény tehát november 21-én lesz, az NKE Zrínyi Miklós termében. Kiknek ajánlja a konferenciát?

A két világháború közötti időszak iránt, a média története iránt, illetve a Közép-Európa történelme iránt érdeklődőknek. Regisztrálni még lehet a https://ludevent.uni-nke.hu/event/3565/ linken. Szeretettel várjuk az érdeklődőket.

A nyitókép forrása: Fortepan, adományozó: Nagy István

Témakörök: média, Osztrák–Magyar Monarchia, sajtó, sajtótörténet, Trianon, világháború
Katedra

„Nem történt még meg a digitális bennszülöttek hatalomátvétele”

Interjú Tálas Péterrel.

HORIZONTOK BLOG

Még egyszer Trianon román emléknapjáról

“Közös múlt – eltérő emlékezetek”-sorozat (4. rész).

Előadó

Egy eszme színeváltozása

Autonómiakérdés a Monarchiában.

nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT