Túl kevés vagy éppen túl sok pénz van ma a magyarok zsebében? Mi áll a ritkán tapasztalt mértékű infláció hátterében? Csak külső okok fűtik a válságot? Erről cseréltek eszmét gazdasági szakemberek a szabadegyetemen.
A Ludovika Szabadegyetem Állam és EU szekciójának előadásában Sebestyén Géza, a Mathias Corvinus Collegium Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője Pogátsa Zoltánnal, a Nyugat-Magyarországi Egyetem docensével, nemzetközi politikai gazdaságtan szakértővel beszélgetett a gazdasági válságról és annak hazai kezeléséről.
A fő kérdés Sebestyén Géza szerint az, hogy vajon ma túl szegények vagy éppen túl gazdagok – a különféle kormányzati juttatások miatt – a magyarok. Kétségtelen, az energiahordozóknak és az élelmiszereknek felment az ára, de ez nem abból következik, hogy minimálbér-emelést, SZJA-visszatérítést vagy nyugdíjprémiumot kaptak a magyar családok. Sokkal inkább felelősek a külső tényezők, a háború, a megszakadt ellátásláncok, a csiphiány és az energiaválság. Pogátsa szerint szélsőséges álláspont lenne csak a kormányt, vagy épp csak a külső tényezőket okolni, az igazság valahol középen áll.
Mindenkit érint
Az inflációt ugyanis senki nem úszta meg a világon, Európában Spanyolországban volt a legalacsonyabb, öt–hat százalék körüli, a Balti-államokban pedig húsz százalék fölöttit szenvedett el az gazdaság. Ebből is látszik, hogy kétharmada az inflációnak nemzetközi hatásokból (főként a gázárból) származik. Az energiaárak emelkedése ugyanis szinte azonnal begyűrűzik a mezőgazdaságba, melynek folyamatai nagyban függenek az energiahordozók árától. Éppen ezért, illetve a nemzetközi szállítás költségeinek emelkedése miatt mentek fel az élelmiszerek árai.
A másik egyharmadra érdemes lehet azonban hazai magyarázatot keresni. Az osztogatás mint az infláció oka mindenképpen mítosz Pogátsa szerint. Fontosabb ok lehet, hogy a magyar kormány az ársapkák mellett a válság alatt új kereskedelmi adókat állapított meg, miközben Európa egésze adókat csökkentett. Nem segített az árak alakulásában az sem, hogy egy időre megborult az euró–forint árfolyam is, amely mostanra korrigált.
Sebestyén Géza mindezt azzal egészítette ki: hazánk folyamatosan próbálja csökkenteni az orosz energiától való függését, ám földrajzi adottságaink nem kedveznek ennek. Az inflációt így az is befolyásolta, hogy tavaly ősszel a fogyasztók egy kisebb része kiesett a rezsicsökkentett energia-ársávból, majd pedig megszűnt a benzinárstop. A közvetlenül a határunk mellett zajló háború és annak hatásai szintén komolyan befolyásolják a hazai inflációt. A gazdasági válságot emellett az is fűti, hogy késnek az uniós támogatások, melyekkel konszolidálni lehetne a gazdaság egy részét. Kétségtelen tény az is, hogy az euróárfolyam megtartása érdekében az alapkamat ma magas, de a kormány mellé tette a kamatstopot is, amely így megvédi a hazai vállalkozásokat és családokat annak közvetlen hatásától. A szakemberek egyébként arra számítanak, hogy az infláció – akár jelentősen is – csökkeni fog az év második felére.
