Önkormányzatok nélkül nem lehet országot üzemeltetni. Az állam képviselőivel a lakosság elsőként az önkormányzatok révén találkozik, így a települési kormányzás felelőssége és technikái kiemelt fontosságúak – vallja Gyergyák Ferenc mesteroktató. A digitális önkormányzatok jellemzőiről, feladatairól az NKE ÁNTK Közszervezési és Infotechnológiai Tanszék mesteroktatóját, a PTE Állam- és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék címzetes egyetemi docensét, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkárát kérdeztük.
Kezdjük az alapoknál! Mit nevezünk digitális önkormányzatnak?
Fontos kiemelnem, hogy mind a hatósági ügyintézésnél, mind a településüzemeltetésnél meghatározó a digitális értékrend az egyén és az önkormányzat szempontjából is. A kérdésre a válasz azonban attól függ, kimit nevez digitális önkormányzatnak. Ha kiteszünk egy okospadot az önkormányzat elé, ahol lehet netezni és telefont tölteni, az csak lakossági komfortérzetet jelent, települési digitalizációt nem. A digitális település, a digitális önkormányzat – álláspontom szerint – azt jelenti, hogy az egyfelől az állampolgár távolról is tud ügyet intézni, másfelől pedig az önkormányzat a település működéséről mért adatokat kap, továbbá például egy applikáción keresztül üzenetet tud küldeni a lakosságnak például arról, hogy mikor várható a zöldhulladék szállítás vagy hogy másnap elmarad az orvosi rendelés. Tehát kialakul egy oda-vissza működő kommunikáció, kapcsolattartás, interaktív párbeszéd a mindennapi ügyekben. Mindez kényelmes lehetőség a lakosság számára és bizonyos szempontból tehermentesítést jelent az ügyintézők számára. Emellett a digitalizáció segítségével az önkormányzat olyan adatokhoz juthat hozzá a településsel és lakóival kapcsolatban, melyeket a működtetésben, a fejlesztésben és a tervezésénél fel tud használni.
Miért fontos az önkormányzatok számára az adatgyűjtés?
Legyen szó intézményfejlesztésről vagy közlekedéstervezésről, az ehhez szükséges, ezzel kapcsolatos adatok nem állnak rendelkezésre. Pedig ha a digitálisan rendelkezésre álló adatokat adatbázisokba gyűjtjük, azokat jól kapcsoljuk össze és jól tudunk belőle szűrni, olyan információkhoz jutunk hozzá, amivel optimalizálni lehet a város vagy község működését, működtetését.
Ezek szerint előbb-utóbb mind a 3178 települési önkormányzat digitálissá válik?
Nem feltétlenül ez a cél. Mindig meg kell nézni, milyen területen, hol és hogyan érdemes áttérni a digitalizációra. Nagyon kevés település van, amely ezt megengedheti magának. Meggyőződésem: a községek tekintetében mindez úgy valósítható meg, hogy bizonyos szolgáltatásokhoz összeállnak a kistelepülések mikrotérségi együttműködéssel, melynek során jó ár-érték arányt tudnak elérni, hiszen természetesen mindennek költsége és kihasználtsági optimuma is van. Tehát mindig testreszabottan, egyéniesítve, kistelepüléseknél mikrotérségi szinten van jövője ennek a lehetőségnek.
Melyek a legfontosabb paraméterek az egyéniesítés, a specifikáció kialakításában?
A települések tekintetében fontos a lakosságszám, de az csak egy szempont a sok közül, lényeges az országon belüli regionális elhelyezkedés is. Ezzel együtt vagy ennek ellenére megfigyelhető egy érdekes jelenség: ha van egymás mellett két, nagyjából azonos méretű település, azok gyakran mégis teljesen mások. Eltérő a történelmük, mások a természeti-társadalmi-gazdasági adottságaik, ezáltal a potenciális lehetőségeik és az intézményrendszerük is.
Hogyan képzeljük el a digitalizáció kezdeti lépéseit, a folyamat kialakítását?
Úgy gondolom, kísérleti jelleggel, pilot-projekttel kéne bevezetni két-három, különböző típusú településen a digitalizációt, majd összegezni a tapasztalatokat, és csak ezt követően „ráengedni” a végső változatot a hazai önkormányzati rendszerre, lassan, két-három év alatt. Szükséges a felkészülési idő technikailag és fejben is, hiszen társadalmunknak közel fele még digitális analfabéta, sok idős embernek e-mail címe sincs, ez a pandémia időszakában az oltás-regisztrációnál jelentett problémát.
Ha már a világjárványt említi, milyen hatással volt a pandémia a digitalizáció folyamatára?
A Covid hihetetlen nagymértékben lendített rajta. Azt a folyamatot, amihez 5-10 évre lett volna szüksége a társadalomnak, a Covid kikényszerítette. A járvány lecsengőben van, de hatásaként egyre több helyen szervezik át a munkát, a hibrid megoldás munkaszervezési és költségvetési szempontból is optimálisabb.
Egy digitális önkormányzat esetében mitől függ a hatékonyság?
Hadd kérdezzek vissza: mit értünk hatékonyságon? Az adatgyűjtést, vagy az adatok használatát? Az egyik legnagyobb feladat az adatbázisok feltöltése, melyeket folyamatosan naprakészeken kell tartani. A folyamat leggyengébb láncszeme a humánerő. Az adatbázisokkal kapcsolatban talán a legfontosabb az, mit tudunk kihozni egy adathalmazból, tudunk-e szintetizálni, döntéstámogató következtetéseket levonni. Ez egy nagyon komoly folyamat, ha ez jól működik, akkor az önkormányzat hatékony lesz, és jó döntéseket tud hozni nemcsak az üzemeltetés és a fejlesztés terén, hanem a közlekedésszervezés, a közvilágítás, a Volán-járatok, a buszmegállók és a járda vonalvezetése tekintetében is. De ehhez minden egyes települést egyedileg kell vizsgálni, mire van szükség, milyen technikai megoldással lehet elérni a célokat úgy, hogy a fejlesztések minden esetben fenntarthatók legyenek.
Mondana egy példát?
Egy jó polgármester – a digitalizáció aktuális mértékétől függetlenül – mindig a település ütőerén tartja a kezét, érzi és tudja, mi a probléma, mire kell reagálni, mi az, ami fejlesztési szükséglet. Ez utóbbival kapcsolatban azt is tudja, nem érdemes olyan presztízs beruházásokat véghezvinni a digitalizációval kapcsolatban sem, melyek anyagilag nem fenntarthatók. A digitális átállás tekintetében ügyelnie kell arra, hogy a folyamatot, a „versenyt” a település tudja tartani öt, tíz, tizenöt, vagy akár húsz éven keresztül. Emellett a hirtelen vagy váratlanul felmerülő problémákat is meg kell tudni oldania. Tehát nem csupán fejlesztenie és üzemeltetnie kell, hanem azonnal reagálni, ha szükséges. Tisztában van vele: nemcsak az a fontos, hogy az önkormányzat mit tud fejleszteni és ehhez milyen pályázatokat tud elnyerni, hanem az is lényeges, hogy milyen információkat tud közvetíteni a helyi vállalkozások felé a pályázati lehetőségekkel kapcsolatban, hiszen ezek is a település fejlődését szolgálják: munkahelyet teremtenek és nem utolsó sorban adóbevételt biztosítanak. Tehát a település vezetője soha nem gondolkodhat csak az önkormányzat és intézményei körében, mert akkor az emberek nem fogják érezni, hogy őket képviseli. Azt kell érezniük: a település halad, fejlődik. Ennek fényében kétfajta település van: a lakható és az élhető – és csak az utóbbinál érzik jól magukat az ott élők.
