Világszerte a politikai kommunikációval foglalkozó kutatásokat támogathatja egy nemzetközi csapat vezetőjeként legalább két évig a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára.
Merkovity Norbertet, az NKE Közszervezési és Infotechnológiai Tanszék docensét nyáron elnökévé választotta a Nemzetközi Politikatudományi Társaság 22-es Kutatási Bizottsága (IPSA RC22), amely a politikai kommunikációval foglalkozik.
Maga a magyar elnök vagy titkár szó itt egy kicsit szerencsétlen tükörfordítás, a „chair” pozíciót leginkább ügyvivő vezetőként lenne érdemes emlegetni. – A nemzetközi, de az európai tudós társaságoknál – magyarázza Merkovity Norbert – bevett szokás, hogy divíziójuk, kutatási bizottságuk vagy épp szekciójuk van. Ezeknek mind van vezetője, illetve mellettük egy stáb, akiknek az a feladatuk, hogy a szűkebb területhez tartozó kutatókat összefogják a szervezetben, illetőleg kezdeményezőként nekik különféle eseményeket, megjelenési lehetőségeket szervezzenek.
A Nemzetközi Politikatudományi Társaság alapelvárása, hogy a kutatási bizottságnak minimum kétévente legyen saját konferenciája a világ azon pontján, ahol egy házigazda intézmény vállalkozik ennek megszerzésére a bizottság támogatásával. Emellett az is fontos, hogy a kutatási bizottság saját témája a nemzetközi társaság kiemelt konferenciáján is megjelenjen. A most felállt csapat ugyanakkor úgy döntött, hogy ennél kicsivel többet is szeretne.
Konferenciák és könyvsorozat
Merkovity Norbertet a célok elérésében alelnökként Magdalena Musiał-Karg (Adam Mickiewicz Egyetem, Lengyelország), valamint titkárként Marta Rebolledo (Navarrai Egyetem, Spanyolország) és Andrea Samaniego (UNAM, Mexikó) segíti. A titkárok gyakorlatilag egy-egy kisebb ügyért felelnek. A jelen esetben a kiféle zajló kommunikáció lesz a feladatuk, amelyre már van blogjuk, facebookos csoportjuk, illetőleg egy frissen indult Twitter-oldaluk.
Az új vezetés máris képviselteti magát egy szeptemberi lengyel konferencián, ahol a fő téma a politikai kommunikáció lesz. Jövő tavasszal Dubrovnikban, Horvátországban lesz hasonló konferencia, melyet más kutatóbizottsági partnerekkel közösen szerveznek. 2022 nyarán pedig – szintén a társaság más kutatóbizottságaival együttműködve – Madridba várják a téma kutatóit. Ám a magyar–lengyel páros nem csak konferenciában gondolkodik. Terveik között az is szerepel, hogy valamelyik neves kiadóval – most éppen a Springerrel tárgyalnak – együttműködve elindítsák a Nemzetközi Politikatudományi Társaság politikai kommunikációs könyvsorozatát. A kötetek évente jelennének meg, de ennek részletei még nem kiforrottak.
Ki választja az elnököt?
Az elnöki tisztség választás útján elnyert pozíció. Úgy indult az egész – magyarázza Merkovity Norbert –, hogy az előző vezetőség megkereste őt és a lengyel kolléganőjét, hogy nem szeretnének-e esetleg indulni a pályázaton. Erre azt mondták, hogy de, igen, majd nagyon gyorsan az is eldőlt, hogy ki lesz a vezető, ki pedig a helyettes. Meg is pályázták a helyet, ám kiderült, hogy mások is adtak be pályázatot. Végül a tagok elsöprő többséggel választották meg a magyar–lengyel párost. A harmadik és negyedik legtöbb szavazatot kapó szintén formális pozíciót kapott, míg – salamoni döntéssel – az összes többi jelentkező tagja lett a bizottságnak. Az elnöki megbízatás két évre szól, azaz két év múlva esedékes a most felállt bizottság munkájának felülvizsgálata. A társaság ugyanis mindig ellenőrzi, hogy végez-e valós munkát az adott bizottság, ha pedig nem, akkor gond nélkül meg szokták szüntetni. A friss csapatnak ennek tudatában kell készülnie az előttük álló feladatokra.
Mit kutat e bizottság?
A Nemzetközi Politikatudományi Társaság mint kutatóközösség több ezer tagból áll. A politikai kommunikációval foglalkozó bizottsághoz önkéntes alapon lehet csatlakozni, jelenleg nagyjából 600 támogató tagot számlál. Ebben a legkülönfélébb területekről érkezett emberek vannak, hiszen maga a politikai kommunikáció résztudomány. Attól függ, hogy hol járunk a világban, néhol a médiatudományokhoz, néhol a politikatudományokhoz sorolják, de szociológusokat, nyelvészeket, történészeket és antropológusokat is találunk közöttük. A kutatási irányokat a kétévenkénti nagy világkongresszus határozza meg. A legutóbbit idén nyáron tartották, így az akarva-akaratlanul is a járvány, a járvány kommunikációja köré szerveződött. Viszont hogy két év múlva Buenos Airesben, a következő világkongresszuson mi lesz a vezető téma, még nem lehet tudni.
Ahogy Merkovity Norbert fogalmaz: – először a széket kellene megmelegíteni, hogy tényleg kiderüljön, a tagokban milyen igények fogalmazódnak meg Ausztráliától az Egyesült Államokig.
Földrajzilag eléggé szétszórt a csapat, ezért az új elnök szeretné, hogy ez a heterogenitás tényleg legyen benne a választott témáikban is. Aminek pedig szintén nagyon örülne: ha látszódnék a témákon az ő kezük nyoma.