A közlekedési szocializációs folyamat eredményeképpen a társadalom közlekedési morálja magasabb szintre juthatna. Ennek azonban már kisgyermekkorban kellene kezdődnie – véli Jakab Rudolf, az OTDK Had- és Rendészettudományi Szekció Közlekedésbiztonság tagozatának díjnyertese.
Dolgozatának címe: Közlekedési agresszió. Miért éppen ez a téma ragadta meg?
Van a dolgozatomban egy idézet, így szól: „A mi kis földünk népegyvelegében mindinkább szükség van rá, hogy egymás iránti tiszteletre és türelemre neveljük magunkat, már csak amiatt is, mert a technika és az új közlekedési eszközök révén, mondhatni fenyegető közelségbe kerültünk egymáshoz”. Úgy gondolom, hogy Ernst Hans Gombrich osztrák származású brit művészettörténész, író és egyetemi tanár meglátása megragadja, s részben meg is magyarázza a közlekedésben tapasztalt agresszív viselkedés lényegét. Évek óta találkozom a közlekedési agresszióval balesetek, és jogszabálysértések formájában rendőri szolgálatom során, és azon kívül is. Egyfajta belső kényszer már régóta vezérelt, hogy miként lehetne ezeknek gátat szabni, és amikor egyetemistaként közeledett a szakdolgozati témaválasztás, már tudtam, hogy erről akarok kutatni. Az agresszió beágyazódása a közlekedésbe napjainkban egyre nagyobb méreteket ölt, egyre több az internetre feltöltött büntetőfékezés, durva közlekedési szabálysértés és szabályszegés. A fő célom az volt, hogy a társadalom foglalkozzon ezzel a kérdéssel és egy létező, megoldandó problémaként, közösen nevezzük a nevén ezt a dolgot, hogy ne érezzük magunkat veszélyben az utakon és sokkal jobban figyeljünk oda egymásra. Hiszek abban, hogy vannak olyan össztársadalmi összefogást igénylő problémák, amiket nem lehet pusztán csak jogalkotással megoldani, hanem egyfajta szemléletváltásra van szükség, mely az embereket egy biztonságosabb közlekedési kultúra felé vezetik.
Kinek a dolga volna egy ilyen szemléletváltást menedzselni?
Én egy társadalmi szervezetet tudnék erre elképzelni, ami frappáns reklámokkal, kisfilmekkel, hírességek, közéleti szereplők bevonásával televízión, interneten, és népszerű rádió csatornákon keresztül kampányolna ennek a folyamatnak a visszaszorítása érdekében. A közlekedési agresszió jelenlétét egyre többen érzékelik napi szinten. Nem meglepő, hogy például a rendőrség pofátlan(tan)ítása is elsöprő népszerűséget kapott, de mint fentebb is céloztam rá, nem gondolom, hogy ezt a problémát csak a rendőrségnek kellene megoldani egyedül. Az embereknek igénye van a jobb közlekedési kultúrára és egy független, minden társadalmi réteg által támogatott szervezet, képes lenne ezt menedzselni. A fedélzeti kamerák elterjedésével, egyre több “veszélyeztető” magatartású közlekedővel szemben fel lehet lépni és ezeknek a felvételeknek a nyilvánosságra kerülése is azt mutatja, hogy az emberek elítélik ezeket a magatartásokat, és igényük van, egy morális megtisztulásra az utakon.
Mérhető-e a közlekedési agresszió szintje?
Sajnos erre meghatározott mérési módszerek korlátozottan állnak rendelkezésre. A dolgozatomban található kérdőív és kísérletek során a vizsgált populáció tekintetében nem került kikötésre semmilyen tényező, hiszen a közlekedésnek mind részesei vagyunk nemtől, életkortól, lakhelytől, és minden további szemponttól függetlenül. A válaszadók semmilyen formában nem kerültek szűrésre. Az alapsokaság tehát nem meghatározott, kiemelt populáció, hiszen a közlekedésben előforduló viselkedési formákat akkor tudjuk a legpontosabban megfigyelni, ha a vizsgált minta összetétele ugyanolyan, mint az alapsokaság összetétele.
A kiválasztás véletlenszerű volt ugyan, de mivel az összetétele nem képezi le tökéletesen az alapsokaság összetételének jellemzőit, így reprezentatívnak nem tekinthetjük.
Léteznek-e összehasonlító adatok? Ha igen, miképpen áll Magyarország e tekintetben?
A közlekedésben követendő szabályok szigorú és egyértelmű szabályozása különböző jogszabályok hatálya alá tartozik. Egyértelmű szabályozás vonatkozik a közlekedőkre és a közlekedési eszközökre egyaránt. A közlekedési magatartást azonban jóval tágabban kell értelmezni, mint a vezetni tudást, vagy a közlekedésre vonatkozó szabályok ismeretét. Mivel a probléma megítélésem szerint sokszor látens és egyéb baleseti okok mögött húzódik, a balesetek számának alakulásában vissza tud tükröződni. Az elmúlt egy évben Európa szerte és Magyarországon is javultak a baleseti statisztikák. Ezeknek az adatoknak az elmúlt két évtized során keletkezett eredményeinek összehasonlítása véleményem szerint adhatna egyfajta besorolást, amely alapján, akár meghatározható lehetne a legbiztonságosabb közlekedési kultúrájú országok rangsorolása, de ezt talán majd egy következő kutatási témaként tudnám elképzelni a pályafutásom alatt.
Mit jelent pontosan a közlekedési kultúra fogalma?
Megint egy idézettel válaszolnék. „A közlekedési kultúra az emberiség kultúrájának közlekedéssel összefüggő része. Szűkebb értelemben a közlekedési kultúra a biztonságot előtérbe helyező, udvarias, partnerségre törekvő, környezettudatos, toleráns közlekedési magatartásformák, viselkedési minták és attitűdök összessége.” (Az idézet forrása: Bíró, J.-dr. Jankó, D.- Siska, T.- dr. Szabó, A.- Recsákné Mazányi, Judit: Közlekedésbiztonság, közlekedési kultúra Magyarországon 2017., In: Közlekedés biztonság 2017/3 . – A Szerk.) . A közlekedési kultúra milyensége határozza meg egy adott közeg, közlekedésben való részvételének biztonságát, nyugalmát, dinamikáját és hangulatát is. A közlekedési kultúra az emberiség egészére, esetleg országokra vonatkoztatott fogalomként használatos a köznyelvben, azonban szükségesnek tartom jóval szűkebb értelemben is vizsgálni, hiszen minden helyváltoztatás közlekedésnek minősül, és az aktuális szituáció jelentősen meghatározza a viselkedést, közlekedési kultúrát.
Milyen tényezők befolyásolják a közlekedési agresszió szintjét?
A személyiség, az intelligencia-szint, az ért hatás, a közlekedési szituáció, annak súlyossági foka, a másik vagy többi szereplő viselkedése, a napszak s nem utolsó sorban erős befolyást gyakorol az aktuális egyéni hangulat is. Ezek együttes hatása határozza meg ugyanis azt, hogy miként reagál az adott személy az őt ért közlekedési hatásokra. Az egyén személyisége, viselkedési- és gondolkodási normája önmagában meghatározza, hogy hogyan reagál az őt ért hatásokra, legyen ez közlekedés közben ért, vagy az élet más területén ért hatás. Az egyéni nem tudatosan vezérelt személyiség mellett azonban jelentős hatást gyakorol a tudatos gondolkodási mód is, mely erősítheti vagy enyhítheti is az első ösztönös reakciót.
Milyen eszközökkel csökkenthető az agresszió szintje?
Az érdekérvényesítés, a saját célok és az igazságérzet érvényre juttatása minden emberben elemi ösztönként él. A megnyilvánulás módja azonban egyénileg eltérő, s az az egyén személyiségén múlik. Az agresszió visszaszorításának módja a személyiség fejlesztése. A közlekedési szocializáció – mint minden tanulási folyamat – egy lassú, azonban szükséges folyamat, mely a közlekedés minden résztvevőjétől erőfeszítést és türelmet igényel. A szocializációs folyamat eredményeképpen azonban a társadalmi közlekedési kulturális morál egy olyan szintet érhetne el, amelyben a közlekedési szereplők egymással szemben türelmes, előzékeny és toleráns viselkedést tanúsítanak. Megoldási javaslataim, a kisgyermekkortól történő felkészítés a kulturált közlekedésre, szerves része a közlekedési szocializáció folyamatának, melynek eredményeképpen a felnövekvő generáció közlekedési kultúrája, jelentősen magasabb szintű lenne a jelenleginél, mellyel az utakon előforduló agresszivitás is nagymértékben csökkenne.
Az elektromos autók elterjedése befolyásolhatja-e azt?
Az agresszió egy emberi tényező. A járműveket emberek irányítják és a közlekedésükbe személyiségüket is beleviszik. Jelenlegi világunkban a mesterséges intelligencia egyre nagyobb teret nyer. Ha az általunk használt gépeket, jelen esetben közlekedési járműveket például egy számítógépes program irányítaná, akkor ezt az emberi, érzelmi állapotot ki tudná iktatni a közlekedésből. Mindezeket figyelembe véve úgy gondolom, hogy mindenképpen biztonságosabb lehetne a jövő közlekedése, ha azt egyfajta mesterséges intelligencia vezérelné.
