• MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Sándor Lénárd

Veszélyes szakma ma bírónak lenni a tengerentúlon

Gondolatok az amerikai bíróságok döntései kapcsán.

Sándor Lénárd 2022.06.16.
Gondola Csaba

Dúl a gendervita a tengerentúlon

A döntés ideológiai jelentősége vitathatatlan.

Gondola Csaba 2022.06.13.
Örlős László

A transzatlanti szövetség és az amerikai energiabiztonság

Függetlenedés az orosz energiahordozóktól.

Örlős László 2022.05.06.
Csehes András

Az Európai Unió és az USA szankciói Oroszország ellen

„Hiába nagy a medve, ha az a vacak puskagolyó olyan kicsi.”

Csehes András 2022.05.02.
Csutak Zsolt

A kibervallás hajnalán?

Segíthetik-e gépek az emberi hitélet fejlődését?

Csutak Zsolt 2022.04.22.
VALLÁS ÉS TÁRSADALOM BLOG
Petruska Ferenc
Petruska Ferenc
alezredes, kutató, NKE EJKK Vallás és Társadalom Kutatóintézet
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
  • 2022.06.13.
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
  • 2022.06.13.

Szabad vallásgyakorlás és a közszereplés elleni stratégiai perek

A közszereplés elleni stratégiai perek (strategic lawsuits against public participation) egyik célja, hogy vagyonos szervezetek és magánszemélyek a jogot a vallászabadság korlátozására használják fel, amelynek során hosszadalmas és költséges jogi eljárásokat (főként polgári és büntető pereket) indítanak hívők, újságírók, kritikusok és szakemberek elhallgattatására. Az ilyen perekkel az a probléma, hogy általuk a jog akár a szabad vallásgyakorlás ellen is fordítható, ha ellehetetleníti annak megnyilvánulását, illegitimálja alapjait és működési folyamatait.

A jog túlburjánzása, a jogi normák megszaporodása és a védelmüket ellátó intézmények megerősödése nemcsak a vallásszabadság megnyilvánulását nehezíthetik meg, hanem számos alapjog gyakorlását is megterhelhetik. A demokrácia és az alapjogok intézményesített védelme – minden gyengesége és kritikája ellenére – a társadalmi fejlődés és az egyéni, illetve kollektív kiteljesedés szempontjából a legkedvezőbb kormányzási modell.[1] A jog és különösen a perképesség maga is a demokrácia egyik alapköve. A közszereplések elleni perek esetében mégsem a demokrácia és az alapjogok védelme, hanem éppen ellenkezőleg, azok korlátozása, illetve ellehetetlenítése a végcél. 

Ezek a perek látszólag nem különböznek a közismert rágalmazási[2] perektől, és látszólag mindkettő célja a felperes (sértett) becsületének és jó hírnevének védelme. A közszereplés elleni stratégiai perek valódi oka mégsem ez, hanem valamely (alap)jog gyakorlásának meggátolása. Ennek következménye az lehet, hogy az alperesek esetleg lemondanak a vallásuk gyakorlásáról, különösen hitük nyilvános felvállalásáról a lehetséges perköltségek és ítéletek miatt, még akkor is, ha a kereset alig vagy egyáltalán nem megalapozott. Ezek a perek alkalmasak arra is, hogy a felperesek megfenyegessék, megfélemlítsék és rettegésben tartsanak hívőket, újságírókat, tisztviselőket és kiadókat.

Vallási közösségek is tesznek feljelentést istenkáromlás miatt más hívők és közösségek ellen, ami aggodalomra adhat okot a vallásszabadság és véleménynyilvánítás szabadságának tiszteletben tartásával kapcsolatban. A vallásszabadság ugyanis azt jelenti, hogy senkit sem lehet üldözni vagy büntetni hite miatt, de távolról sem követeli meg, hogy az egész társadalomnak ugyanazt a vallásos meggyőződést kellene követnie. Természetesen a véleménynyilvánítás szabadságának alkotmányos elismerése nem terjedhet ki az olyan megnyilvánulásokra, amelyek bárki személyes méltóságát sérti. Teljesen más megítélés alá esnek azok a magatartások, amelyek nem hitbéli meggyőződésből fakadnak, hanem céljuk a lelkiismereti szabadság korlátozása és a vallás szabad gyakorlásának akadályozása. Ezek a cselekmények méltán büntetendők, ha személye elleni erőszakkal vagy fenyegetéssel valósulnak meg[3]. A stratégiai perek kártékonysága akkor valósul meg, ha nem a személyes méltóságot védi, hanem bizonyos hitelveket védelmez és hitbéli meggyőződés alapján büntetést követel a más meggyőződésűek ellen. Egy vagy több hívő hitbéli meggyőződése nem lehet elegendő ahhoz, hogy a másik hívőt elítéljék. Ez azt hivatott megakadályozni, hogy bárki – különösen a közhatalmat gyakorlók – másokra kényszeríthessék saját hitbéli meggyőződésüket.[4]

A stratégiai perek jogfosztó és visszatartó hatásuk miatt tehát vallás- és szólásszabadsággal kapcsolatos aggályokat vethetnek fel, mégis legtöbbször lehetetlen kiszűrni és megakadályozni őket, mivel a felperesek megpróbálják elkendőzni mögöttes szándékukat. Az alapjogok védelme érdekében az Amerikai Egyesült Államok a stratégia perek ellen eljárásjogi módosításokat vezetett be. Ezek a lehetővé teszik az alperes számára, hogy felperesi rosszhiszeműség esetében elutasítási kérelmet nyújtson be, illetve eleve a felperesre hárul annak kötelessége, hogy már a keresetlevél benyújtásakor mutassa be a pernyertességét vélelmező bizonyítékait. Ha ennek nem tesz eleget, akár bírsággal is sújtható. Ez természetesen azok perképessége korlátozásához is vezethet, akik őszintén úgy vélik, hogy hátrányos helyzetbe kerültek.[5]

A jövőben kihívás lesz olyan eljárásjog követelmények kidolgozása, amely mindkét követelménynek eleget tesz. Egyrészt lehetővé teszi a rosszhiszemű pervitel megakadályozását, másrészt szabad utat enged a jóhiszeműen benyújott keresetek bírósági tárgyalásának.

Forrás

[1] Bertrand Mathieu, Le droit contre la démocratie?, Forum (Issy-les-Moulineaux: LGDJ, une marque de lextenso, 2017).
[2] Aki valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (Btk. 226. §)
[3] A lelkiismereti és vallásszabadság megsértése (Btk. 215. §)
[4] Judit Bayer és mtsai., „Strategic Lawsuits Against Public Participation (SLAPP) in the European Union” (European Parliament, 2021. június 30.), 50, ; „La blasfemia no puede ser delito en una sociedad democrática”, lamarea.com, 2020. december 2.
[5] Kathryn W Tate, „California’s Anti-Slapp Legislation: A Summary of and Commentary on Its Operation and Scope” 1, sz. 4 (2000): 87.

Témakörök: per, USA, vallásgyakorlás
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT