Az iskolai mobiltelefon-használat – globális perspektívából. Nemzetközi kutatások és pedagógiai tanulságok
A digitális eszközhasználatról szóló pedagógiai kutatások hosszú ideig szinte kizárólag az előnyöket emelték ki. A 2020-as évekig a hangsúly azon volt, hogyan képesek ezek a készülékek segíteni a tanulást és a tanítást. A Covid-járvány vége azonban fordulópontot jelentett: egyre többet tudunk meg arról, milyen árnyoldalai vannak a folyamatos online jelenlétnek, és miért van szükség a korlátozásra.
Naponta hány értesítés éri a diákokat?
Ezt a szemléletváltást jól illusztrálja egy 2022-ben megjelent amerikai kutatás. A Common Sense nevű amerikai egyesület jelentésének (Radesky, 2022) előszavában James Steyer, a szervezet alapítója beszédes adatokkal összegzi a michigani diákok körében elvégzett nagy mintás kutatás eredményeit. A vizsgálatban részt vevő tinédzsereket értesítések özöne érte a telefonjukon futó alkalmazásokból. Egy átlagos napon a résztvevők 237 értesítést kaptak: ezek körülbelül egynegyede tanítási időben, 5%-uk pedig éjszaka érkezett.
A kutatásból az is kiderült, hogy az iskolai mobilhasználat elterjedt, a szabályozás pedig következetlen. Tanítási időben szinte az összes tanuló használta legalább egyszer a telefonját, átlagosan 43 percen keresztül. Többen arról számoltak be, hogy az iskolai mobilhasználatra vonatkozó szabályok nem következetesek: nemcsak intézményenként, olykor még tantermenként is eltérőek, és betartatásuk sem történik meg minden esetben.
Az okostelefon sok diák iskolán kívüli életében is meghatározó szerepet tölt be. A kutatás rávilágít arra, hogy a tanulók alvási szokásait is befolyásolja, ráadásul a legtöbb esetben rontja az alvás minőségét. A résztvevők több mint fele használt telefont a tanítási napokon esténként, gyakran azért, hogy zenét hallgasson elalvás előtt. Más részük arról számolt be, hogy zsúfolt napjaik miatt csak lefekvéskor jut idejük „kikapcsolódni” a telefonjukkal, ami viszont későbbre tolta az elalvás idejét, csökkentve a pihenésre jutó időt.
Tudatos digitális használat
Steyer ugyanakkor pozitívumként kiemeli, hogy sok fiatal egyre tudatosabban kezdi felismerni, miként próbálják az alkalmazások magukra vonni a figyelmet. Emiatt egyre többen tesznek lépéseket digitális jóllétük védelmében, például időkorlátokat állítanak be vagy törölnek bizonyos értesítéstípusokat. Ugyanakkor fontos látni, hogy ezeknek az alkalmazásoknak és eszközöknek az üzleti modellje éppen arra épül, hogy a felhasználók lehetőleg minél gyakrabban és minél hosszabb ideig használják őket, a határok kijelölése pedig nem könnyű feladat a tinédzserek számára.
Nemzetközi és hazai szabályozási gyakorlat
Világszerte egyre több oktatáspolitikai döntéshozó gondolja újra az okostelefonok helyét az iskolákban. Európában jellemző a korlátozás, de az EU-n kívül is látható szigorítás: Brazília 2025-ben például elfogadta a világ első, szövetségi szintű iskolai mobiltelefon-tilalmát, az Egyesült Államokban pedig több mint 35 államban vezettek be hasonló korlátozásokat. Más országok – például Dél-Korea – is erre készülnek. A döntések hátterében nemcsak a romló tanulmányi eredmények és az egyre gyakoribb tanórai figyelemelterelés, hanem a fiatalok mentális egészségének védelme is szerepet játszik. Nem véletlen, hogy az Egyesült Államok tiszti főorvosa a közösségi média hatását a dohányzáséhoz hasonlította (Murthy, 2024).
Magyarországon a 245/2024. (VIII. 8.) kormányrendelet jelentős lépést tett az iskolai digitális eszközhasználat szabályozásában. A rendelet részletesen meghatározza, mely tárgyak használata tiltott vagy korlátozott, ideértve a mobiltelefonokat és az internethez, valamint a kép- vagy hangrögzítésre alkalmas okoseszközöket és szabályozza az ezekhez kapcsolódó eljárásokat. A köznevelési intézményekben ezeknek az eszközöknek a használata a tanítási nap során alapvetően korlátozott, ugyanakkor a szabályozás lehetőséget ad arra, hogy indokolt pedagógiai helyzetben az igazgató vagy a pedagógus engedélyezze használatukat.
A szabályozás célja, hogy támogassa a tanulói figyelmet és az iskolai tanulási környezetet, miközben megőrzi a pedagógusok szakmai rugalmasságát. E szabályozási keret ismeretében érdemes áttekinteni, mit mutatnak a hazai és nemzetközi kutatások a mobiltelefon-használat iskolai hatásairól.
Mit mutat a PISA?
A PISA 2022-es mérés (OECD, 2023) háttéranyagai egyértelműen megállapítják, hogy a digitális technológia jelenléte jelentős figyelemelterelő tényezőként van jelen az osztályteremben. Az OECD-országokban a diákok átlag 30%-a számolt be arról, hogy a matematikaórák többségében saját mobiltelefonja vonja el a figyelmét az óráról, és közel minden negyedik tanulót társai telefonhasználati szokásai is zavarják.
A teljes kép ugyanakkor nem fekete-fehér. A tanulási célú felhasználás mérsékelt szintje esetenként kedvező is lehet a teljesítmény szempontjából. Azok a felső évfolyamos diákok, akik naponta tudatosan és célzottan kis időt tanultak digitális készülékek segítségével, 20 PISA-ponttal magasabb matematikai eredményt értek el.
A túlzott használat azonban negatív hatású: a naponta 5-7 órán keresztül internetező diákok, akkor is, ha tanulási céllal, átlagosan 12 ponttal gyengébben teljesítettek, mint azok, akik optimális időt töltöttek a képernyő előtt. A szabadidős célú használat esetében a napi 1 órát meghaladó időráfordítás 9 ponttal rontotta a matematikai teljesítményt, és emellett nehezítette az iskolai beilleszkedést. A diákok háromnegyede bevallásuk szerint egyébként naponta több mint egy órát tölt a közösségi média böngészésével, ami 5-20 pont közötti csökkenéssel járhat.
A PISA-jelentés szerzői ezt a jelenséget a 19. századi brit Aranyhaj és a három medve című népmese alapján elnevezett Goldilocks-hipotézissel írják le. Aranyhaj mindig azt keresi, ami „éppen jó” – sem túl sok, sem túl kevés. Szerintük az oktatásban és digitális eszközhasználatban ez azt jelenti, hogy a diákok számára a mérsékelt időráfordítás a leghasznosabb.
A pedagógusi szerep új kihívásai
A tudatos eszközhasználat akkor lehet sikeres, ha a diákok megtanulnak eligazodni a digitális környezetben, és ehhez megkapják a megfelelő pedagógiai támogatást. Az IKT-kompetencia fejlesztése, a tanárok módszertani felkészítése, és az olyan egyszerű praktikák elsajátítása, mint az értesítések kikapcsolása, mind hozzájárulhatnak a figyelemelterelés csökkentéséhez.
Mindezek alapján úgy véljük, hogy a pedagógusoknak ma már egy új készséget is el kell sajátítaniuk: hogyan lehet a digitalizáció adta lehetőségeket tudatosan, mértéktartó és kontrollált módon beépíteni az iskolai munkába. Továbbá, ami még fontosabb, fel kell készíteni a gyermekeket a felelős és tudatos használatra.
Felhasznált irodalom
245/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet. (2024). A nevelési-oktatási intézményekben a tiltott és a használatában korlátozott tárgyak köréről, valamint a tárgyakra vonatkozó eljárásrend részletes szabályairól. Magyar Közlöny.
Murthy, V. H. (2024. június 17.). Social media is a mental health crisis for youth. Warning labels could help. The New York Times.
OECD. (2023). PISA 2022 results (Volume I): The state of learning and equity in education (OECD Publishing, Paris).
Radesky, J. S., Weeks, H. M., Schaller, A., Robb, M. B., Mann, S., & Lenhart, A. (2023). Constant companion: A week in the life of a young person’s smartphone use. Common Sense Media.
Nyitókép forrása: fotka.anna.gmail.com / depositphotos.com
