Játszva tanulni az interaktív digitális terepasztalon
Gyakorló pedagógusként napjaink egyik legnagyobb kihívásának tartom a tanulók érdeklődésének felkeltését és a tartós figyelem fenntartását.
A szaktudományos ismeretek alapos elsajátítása, a tartalomközpontú pedagógia alkalmazása vagy a tantárgyközi kapcsolatok megjelenítése önmagukban már nem elegendők. Ahhoz, hogy a földrajzi ismeretátadás valóban élményszerű, felfedező tanulássá váljon, olyan korszerű eszközökre is szükség van, amelyek „tevékenykedtető” jellegükből fakadóan képesek bevonni a diákokat, és cselekvő részvételre ösztönözni őket – akár az új ismeretek feldolgozása, akár a tanultak rendszerezése vagy ismétlése során. Ennek érdekében pedagógusként folyamatosan meg kell újítanunk módszertani kultúránkat, valamint bővítenünk technikai és vizualizációs eszköztárunkat, hogy minél hatékonyabban motiválhassuk a tanítványainkat.
A regionális természetföldrajz témaköreinek tanításában nagy segítséget nyújthat az interaktív digitális terepasztal, közismertebb nevén a 3D-homokozó, amely formálható (áthalmozható) „homokfelszínt” kombinál valós idejű háromdimenziós szkenneléssel (mélységérzékeléssel) és fényfestéssel. Ez az eszköz a „homokfelszín” mozgatásával és alakváltozásával egyidejűleg – a homokra vetített fényfestés segítségével – jelenít meg magassági színeket (színfokozatokat), szintvonalakat, lejtésviszonyokat, vízrajzi elemeket és domborzati formákat, valamint földrajzi képződményeket. A kiterjesztett valóságon alapuló rendszer kiválóan alkalmas a belső és a külső erők felszínformáló munkájához kapcsolódó jelenségek és felszíni formakincsek szemléltetésére, valamint a földrajz más tudományterületekkel (természettudományok, információs és digitális technológiák, mérnöki tudományok, művészetek és a matematika) való összekapcsolására is. Ez a korszerű, interdiszciplináris oktatási eszköz ma már számos hazai egyetemi központban, iskolai diáklaborban, tudományos élményközpontban és földrajzi múzeumban elérhető, hozzájárulva az élményszerű földrajzoktatás megvalósításához.
Használata nemcsak a tanulók térszemléletét és rendszerszintű gondolkodását fejleszti, hanem lehetőséget kínál a geológiai, a geomorfológiai és a térképészeti ismeretek gyakorlati alkalmazására is. Mindez játékos, cselekvésorientált tanulási környezetben valósul meg, amely ösztönzi a megfigyelésen, a modellezésen, a következtetésen és a hipotézisalkotáson alapuló természettudományos gondolkodás fejlődését, valamint erősíti a problémamegoldó képességeket, a térképolvasási technikát és a topográfiai tájékozódást. Az interaktív digitális terepasztal további előnye, hogy multiszenzoros élményt nyújt – ötvözve a látványt, a tapintást és az interaktivitást –, miközben jól alkalmazható páros és csoportos munkához is, így hatékonyan segíti a földrajzi folyamatok mélyebb megértését, és hozzájárul a társas tanuláson alapuló ismeretszerzés öröméhez.
A kiterjesztett valóság földrajztanórai alkalmazására leginkább a 7–8. évfolyamon nyílik lehetőség, figyelembe véve a tanulók életkori sajátosságait és a tananyag jellegét, amely ebben a korban elsősorban új ismeretek megszerzésére épül. E korosztály számára a tankönyv számos témaköre – például a Földközi-tenger középső medencéje, Észak-Európa, Afrika, Ausztrália, Latin-Amerika vagy éppen Kelet- és Délkelet-Ázsia – kreatív és élményszerű módon dolgozható fel a háromdimenziós technológia segítségével. Saját tapasztalataim szerint a Földközi-tenger középső medencéje több szempontból is kiemelkedően népszerű mintaterület a tanulók körében. Tagolt felszíne a fontosabb vízrajzi elemeket is magában foglalja, változatos domborzati formakincse, valamint látványos képződményei – mint például a rétegvulkánok – pedig kiváló lehetőséget és extra motivációt kínálnak a terepasztalos megjelenítéshez.
Mielőtt a diákok hozzákezdenek a felfedező tanulási folyamathoz, érdemes számukra bemutatni és elmagyarázni a terepasztal interaktív működésének alapjait. Amint a három-négy fős tanulócsoportok összeállnak, megkezdődhet a szaktanári útmutatás mellett a topográfiai elemek megjelenítése: Appennini-félsziget, Korzika, Szardínia, Szicília, Málta, Isztriai-félsziget, Ligur-tenger, Tirrén-tenger, Jón-tenger, Adriai-tenger, Alpok, Appenninek, Pó-síkság, Pó, Tevere, Arno, Garda-tó, Lago Maggiore, Comói-tó, Vezúv, Etna, Stromboli.
Miközben a topográfiai elemek megjelenítése zajlik, számos természetföldrajzi összefüggés megismerhetővé válik, legyen szó akár a lemeztektonikai mozgásokról, a hegységképződés folyamatáról, a földrengések gyakoriságáról, a tűzhányók tevékenységéről, a vulkáni utóműködések előfordulásáról, az éghajlati területek elhelyezkedéséről, valamint a folyóvíz és a jég felszínformáló munkájáról. A rendszerszemléletű gondolkodás és a komplex földrajzos térszemlélet fejlesztése során érdemes a kialakított felszínformák, képződmények és vízföldrajzi tájalkotó elemek segítségével népesség- és gazdaságföldrajzi (pl. népsűrűségi, mezőgazdasági, bányászati, ipari, közlekedési-szállítási, idegenforgalmi) megállapításokat tenni, majd következtetéseket levonni.
A bemutatott topográfiai gyakorlat elősegíti a domborzati térképek és valós domborzat közti kapcsolat felismerésén keresztül a síkbeli és térbeli gondolkodás összehangolását, valamint a térképi és az irányérzékelési készségek fejlődése révén a földrajzi névanyag értő elsajátítását és tartós berögzülését. Mindemellett ösztönzi a tanulók közötti hatékony kommunikációt és a szakmai együttműködést. A „tevékenykedtetés” során szerzett ismereteket célszerű a tanóra végén vagy a következő tanóra elején tanulói munkalapok és értékelőlapok segítségével ellenőrizni.
Bátorítom minden kollégámat, hogy merítsenek inspirációt az interaktív digitális terepasztal nyújtotta lehetőségekből, hiszen e korszerű tanulástámogató eszköz segítségével nemcsak élményszerűbbé és hatékonyabbá tehetjük a földrajz oktatását, hanem erősíthetjük tanítványaink aktív tanórai részvételét is.
Felhasznált irodalom
Agóra Tudományos Élményközpont – Homokozó 2.0
Beals Science – Augmented Reality Sandbox will Blow Your Mind
Makádi Mariann (2020): A földrajztanítás módszertani alapjai 2. Hogy tudatosan végezze… ELTE TTK FFI Földrajz szakmódszertani csoport, Bp.
Okoshomokozó – Játék és tanulás egyben: az interaktív homokozó pedagógiai előnyei
Pirkhoffer Ervin – Czigány Szabolcs – Fábián Szabolcs Ákos – Valkay Alexandra Ilona – Varga Gábor – Máté Andrea – Balogh Richárd – Halmai Ákos (2019): KINECTO-MORPHO-LÓGIA. A felszínformák tanulásának lehetőségei a kiterjesztett valóság segítségével. GeoMetodika, 3/1. 27–43. old.
Nyitókép forrása: antur@hotmail.com / depositphotos.com
