Skip to content
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Kovács Eszter

Mit hittek, miben hittek a nagy gondolkodók?

Lehet hinni és kétkedni egyszerre?

Kovács Eszter 2023.05.23.
Smrcz Ádám

A poliszok politikai kultúrája világpolgári szemszögből?

A „film nem más, mint hétköznapivá tett filozófia”.

Smrcz Ádám 2023.05.16.
Tárnok Balázs

Állatvédelmi európai polgári kezdeményezések az EU napirendjén

Az Európai Bizottság 2023. április 5-én biztosította támogatásáról a méhek védelméről szóló európai polgári kezdeményezést, az Európai Parlament május 18-án pedig a cápauszony-leválasztás és kereskedelem

Tárnok Balázs 2023.05.05.
Csapó Zsuzsanna

Kellene, de – jelen állás szerint – nem lehet: Putyin esetleges letartóztatása

Putyin korántsem felelősségre vonhatatlan.

Csapó Zsuzsanna 2023.05.04.
Pető Zoltán

Az Utópia és a liberális hegemónia kritikája Molnár Tamásnál

„Csak akarni kell, és a világ erényessé válik”?

Pető Zoltán 2023.05.02.
PÁK BLOG
Könczöl Miklós
Könczöl Miklós
ösztöndíjas kutató, NKE EJKK Politika- és Államelméleti Kutatóintézet
  • 2022.08.30.
  • 2022.08.30.

Az alkotmányos diskurzusok szemiotikai megközelítése

RECENZIÓ – Martin Belov az alkotmányelmélet lehetséges szemiotikai alapjainak áttekintését nyújtja azzal a szándékkal, hogy a racionalista-textualista megközelítés alternatívájaként dolgozza ki az „alkotmányszemiotika” eszköztárát.

A szófiai egyetem alkotmányjogász professzorának legújabb könyve – sok más tudományos munkához hasonlóan – a maga területén végzett kutatás megújításának igényével lép fel. Amíg azonban az ilyen igényű írások nagyobb része csak új kérdéseket, vagy új szempontokat javasol, addig Martin Belov kötete módszertani útmutatást is ígér az olvasónak. Ez a módszer a szemiotikához kötődik, amelynek kettős (egyfelől Charles S. Peirce, másfelől Ferdinand Saussure nevéhez kötődő) hagyománya a jogtudományok terén is számos követőre talált. A szerző találóan jegyzi meg azonban, hogy a jogi szemiotikai szakirodalom nagyobb része inkább csak inspirációként tekint erre a kettős hagyományra, s ami valóban közös ebben az (igencsak tágan értett) „szemiotikai projektben”, az a jogi vagy jogilag releváns jel- és jelentésképződés iránti kitüntetett érdeklődés, valamint a szokásosnak tekinthető, tételesjogi vagy szociologizáló megközelítések meghaladásának, de legalábbis kiegészítésének igénye.

A kép forrása: Amazon

Ezzel a sokféleséggel számolva Belov nem általános jogi szemiotikai elmélet kidolgozására törekszik, hanem kifejezetten az alkotmányjog szemiotikáját kívánja megalapozni – azért is, mert álláspontja szerint ez a jogág különösen alkalmas az ilyen elemzések elvégzésére. Ennek oka, hogy az alkotmányjog, pontosabban az alkotmányos kultúra (constitutionalism)működésének feltétele a politikai közösség tagjaira általában kiterjedő kommunikatív kapcsolat, amely ilyenformán a jelentések közvetítésének is nagyobb változatosságát teszi lehetővé – sőt: kívánja meg. E változatosság következményei ugyanakkor a vizsgálati módszerekkel, az alkalmazott fogalmakkal és elméletekkel kapcsolatban is megmutatkoznak, Belov szerint egyenesen lehetetlenné téve a diszciplináris „tisztaságot”.

A fentiek szellemében a szerző egy négy lépésből álló kutatási programot vázol, a következőképpen. Az első lépés az elméleti alapok lefektetése. Ezt követi az elmélet részletes kidolgozása, a rokon területektől való elhatárolás és a kapcsolatok feltérképezése – annak tudatában, hogy teljes elkülönülés semmiképpen sem lehetséges. A harmadik lépés az összehasonlításé, az előbbiek ugyanis nemcsak egy-egy alkotmányos rend vagy kultúra elemzésére alkalmasak, hanem átfogóbb osztályozás elvégzésére is. Negyedikként – opcionálisan – következhet az alkalmazott kutatás, esettanulmányok formájában. A kötet célja mindebből az első lépés megtétele, a továbbiak csak utalásokban vagy példaként jelennek meg.

A könyv öt részéből az első – egyfajta második bevezetésként – egyrészt a „hagyományos”, „modernista”, „racionalista”, „textualista” megközelítések elégtelenségét hangsúlyozza, másrészt rámutat az „alkotmányos kultúra árnyékban maradó elemei” (shadow constitutionalisms) tanulmányozásának szükségére. Ez utóbbiakat megjelenési formájuk szerint – a „szöveges” (textual) alkotmányosságon túl – „szimbolikus-imaginárius”, „vizuális” és „performatív” típusba sorolja, működésüket tekintve pedig – a „racionális” és a „normatív-intézményi” típuson kívül – megkülönbözteti az „érzelmi” (emotional), valamint a „kvantum-” és a „felhő-alkotmányosságot” (cloud constitutionalism). Ezek közül az utolsó kettő – a szerző saját leleménye – még egy rövid ismertetés keretei között is magyarázatot igényel. A „kvantum-alkotmányosság” fogalmával Belov az alkotmány jelentésének bizonytalanságára és változékonyságára utal, arra a meglátásra, hogy az alkotmány nem korlátozható egy, az alkotmányozó hatalom által egyoldalúan meghatározott – és ezért stabil – jelentésű szövegre. A „felhő-alkotmányosság” jóval később bevezetett fogalma ezt azzal egészíti ki, hogy az alkotmányos kultúrában a jelentésképződés során „az alkotmányos képzeteknek (constitutional imagination), az alkotmányjognak és az alkotmány gyakorlatának (constitutional practice) az interakciója jelentésfelhőket hoz létre” (p. 292), amelyek az „alkotmányos szempontból releváns jelenségek” (constitutionally relevant phenomena) jelölését teszik lehetővé, többé vagy kevésbé strukturált módon – ezek dekódolásával kapcsolatban Belov az intuíció szerepét emeli ki.

A második, harmadik és negyedik rész fejezetei rendre a szöveges, a szimbolikus-imaginárius, illetve a vizuális formák bemutatásával foglalkoznak, bőséges, de elemzés helyett jobbára csak felsorolásként megjelenő példaanyaggal. Közös – és a korábbi oldalakon már megelőlegezett – tanulságuk úgy összegezhető, hogy a különböző formákban közvetített jelentések egyaránt alakítják az alkotmánnyal kapcsolatos társadalmi percepciókat, ezáltal megkérdőjelezve a szöveg jelentésének rögzített voltát, valamint kitüntetett pozícióját az alkotmányos kultúra meghatározásában.

Külön figyelmet érdemel még az ötödik rész, amelynek középpontjában az „alkotmánygeometria” (constitutional geometry) és az „alkotmányalgebra” (constitutional algebra) – ismét csak Belov által megalkotott – fogalmai állnak. Ezek elsősorban a szimbolikus-imaginárius alkotmányos diskurzushoz kötődnek, amely viszont „annak köszönheti létét, hogy a többi alkotmányos diskurzushoz tartozó fogalmak, gondolatok és jelenségek reprezentációját tartalmazza” (p. 242). Mindkét matematikai metafora a rendezés, rendszerezés gondolatát idézi fel, ám a szerző éppen arra mutat rá, hogy nem egy van belőlük: más-más geometriát hoz létre, máshogy „rakja össze” az alkotmányt az „autoritatív narrátor”, a nagyközönség vagy éppen az elmélet művelője. Ez utóbbiak leírását szolgálja az „alkotmányelmélet geometriája” (theoretical constitutional geometry), amely az elméleti struktúrák szemiotikai vizsgálatát kívánja szolgálni.

Belov könyve, mint szerzője ismételten jelzi, elméleti alapvetés kíván lenni egy lehetséges kutatási programhoz, ezért aztán majd a további lépések után, gyümölcsei alapján ítélhetjük meg igazán. Jelen pillanatban annyit érdemes rögzíteni, hogy a munka egyszerre kínál magyarázatot bizonyos alkotmányjoggal kapcsolatos metaforák működésére és alkot maga is újabb metaforákat. Ezek hol világosabbak, hol kevésbé azok, így különböző hatásfokkal alkalmazhatók az egyes jelenségek – vagy elméletek – elemzésében, de mindenképpen inspiratívak és egészen biztosan vitát provokálnak majd. A vitához bőséges alapot szolgáltat a jegyzetekben hivatkozott gazdag – elsősorban alkotmányelméleti, ritkábban szemiotikai – szakirodalom, amely lehetővé teszi, hogy az olvasó maga is kialakítsa álláspontját az egyes fogalmak használhatóságát illetően.

Martin Belov: Constitutional Semiotics: The Conceptual Foundations of a Constitutional Theory and Meta-Theory, Oxford: Hart Publishing 2022. 

Nyitókép: A gibraltári 1969-es alkotmány preambuluma. Forrás: Wikipédia / Gibmetal77

Témakörök: alkotmány, jog, recenzió, szemiotika
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT