Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Navracsics Tibor

A föderalizmustól visszafelé vezető úton

Az Unió nem rendelkezik a stratégiai szuverenitás alapvető elemeivel sem.

Navracsics Tibor 2023.07.13.
Hegedüs Csilla

Válságkezelésben segít az Unió

Fontos gazdasági válaszlépés.

Hegedüs Csilla 2022.04.13.
Pongrácz Alex

A bolygónk neve: halál?!

Mi lesz a civilizációnk válasza?

Pongrácz Alex 2020.10.28.
Lissák Domonkos

Durhami Kirándulástól Kormányválságig – Meddig tarthatja meg állását a brit miniszterelnök befolyásos főtanácsadója?

Majdnem két hónappal azután, hogy az Egyesült Királyság miniszterelnöke a Covid–19 néven ismert új koronavírus-járvány terjedésének lassítása érdekében (tulajdonképpeni) kijárási tilalmat rendelt el, napvilágot látott

Lissák Domonkos 2020.06.10.
Vadász Pál

Home Office vagy nem Home Office: az itt a kérdés

Minden rosszban van valami jó. A koronavírus-járvány rákényszerített minden számítógéppel dolgozót arra, hogy lehetőségei szerint otthonról végezze a munkáját. A napokban két egymásnak látszólag ellentmondó

Vadász Pál 2020.06.08.
PÁK BLOG
Tussay Ákos
Tussay Ákos
megbízott kutató, NKE Politika- és Államelméleti Kutatóintézet
  • 2020.07.29.
  • 2020.07.29.

Firenze ostroma

John Henderson Florence under Siege: Surviving Plague in an Early Modern City című műve példátlanul alapos és mindenre kiterjedő betekintést nyújt az 1629–1631-es évek pestisjárvánnyal sújtott Firenzéjének mindennapjaiba.

Jóllehet a pestisjárvány alatt közkeletűen és elsősorban az úgynevezett fekete halált, az 1346 és 1353 között egész Európán végigsöprő, és a népesség számottevő részét elpusztító pandémiát szokás érteni, nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy kisebb-nagyobb pestisjárványok egészen a XIX. század végéig számtalan alkalommal ütötték fel a fejüket Európában és a világban. Az itáliai városok földrajzi elhelyezkedésének, valamint kereskedelmi, vallási és kulturális jelentőségének köszönhetően a városokon áthaladó meghatározó személy- és áruforgalom azt eredményezte, hogy Itáliában a XV. és XVII. század között ciklikusan, néhány évente mindig újult erőre kapott a járvány. A pestis tehát mintegy a mindennapok részévé vált a középkori és reneszánsz Itáliában, amely szerencsétlen helyzetnek hála a XVI. századtól az itáliai orvostudomány és a járványügyi védekezéssel kapcsolatosan akkoriban formálódó szociálpolitika úttörőnek számított.

Kép forrása: Amazon

A harmincéves háború csapatmozgásai következtében feltehetőleg német és francia katonák hurcolták be magukkal Itáliába a pestist 1629-ben, amely aztán városról városra terjedt, rengeteg áldozatot követelve az olyan észak-itáliai városokban, mint Milánó, Verona vagy Velence. John Henderson erről az úgynevezett itáliai pestisjárványról nyújt számunkra rendkívül részletes áttekintést, különösen az egyik szerencsésebben járt itáliai városra, Firenzére fókuszálva.

A kötet második fejezében az itáliai pestisjárvány korai szakaszáról és a pestis terjedését megelőzni szándékozó különféle rendelkezésekről kaphatunk nagyon alapos képet. A menlevelek és az ún. cordon sanitaire intézményének és működési mechanizmusának bemutatásán túl külön érdekesség számba megy, hogy a kötetben Henderson igyekezett a levéltári feljegyzésekre és magánbeszámolókra alapozva a hétköznapi emberek nézőpontjából is megközelíteni a korlátozó intézkedések mindennapokra gyakorolt hatásait. Henderson leírása alapján bepillanthatunk a járvány vektorjainak tekintett legszegényebb, és egyben a leginkább mobilis társadalmi réteg, a szegény napszámosok és koldusok életébe is.

A harmadik fejezet rövid áttekintést ad a XVI. századi orvostudományban bekövetkezett paradigmaváltásról és annak következményeiről, amelynek következtében a miazmára építő hippokratészi és galénoszi pestis epidemiológia és orvostan lassan átadta a helyét egy olyan újfajta megközelítésnek, amelynek központi fogalma a humáninterakciókra alapozott fertőzés-tan (contagio). Henderson remekül bemutatja a régebbi és újabb orvostani megközelítések egymásra hatását, illetve ezeknek a járványügyi védekezésben megnyilvánuló manifesztálódását. A fejezet végére világossá válik az olvasó számára, hogy a korabeli járványügyi rendelkezések miért tekintették elsősorban a szegényebb néprétegeket a járvány terjedési vektorjainak.

A negyedik fejezet részletesen leírja a firenzei járványügyi rendelkezéseket, illetve példátlanul alapos betekintést enged a karitatív, a járványügyi rendelkezésekkel leginkább sújtott szegények megsegítését célzó közösségi és egyházi kezdeményezésekbe. Ezt követően az ötödik fejezet a járványügyi védekezés témáját görgeti tovább a leghatásosabbnak, de egyben a kortársak által leginkább kegyetlennek tartott eszköz, a karantén intézményének és működési mechanizmusának bemutatásával. Henderson leírásából megtudhatjuk, hogy a karanténintézkedések a kor közfelfogásához mérten példátlanul egalitáriusok voltak, és néhány kivételtől eltekintve társadalmi státuszra való tekintet nélkül, lényegében mindenkire vonatkoztak. Henderson külön figyelmet fordít a karantén intézkedések gazdasági súlyának bemutatására is, illetve a firenzei elit példás szolidaritásvállalását is elénk tárja. Megtudhatjuk például, hogy egyedül II. Ferdinánd nagyherceg 46 000 arany scudi adománnyal támogatta 1630-ban a járványügyi rendelkezésekkel sújtott háztartásokat; összehasonlításként a pestisdoktorok havi járandósága 30 scudi volt, a borbélyoké pedig ennek a fele, 15 arany scudi. A Medici-család elkötelezettségét mutatta az is, hogy a galénoszi felfogással összhangban, amely különösen nagy hangsúlyt fektetett a helyes étkezésre, és ezzel a humorális harmónia fenntartására, törekedtek a lehető legmagasabb szintű ellátást nyújtani a karanténnal sújtott háztartásoknak, ezzel is csökkentve a járvány terjedését. Henderson kutatásainak hála egészen pontos képet alkothatunk tehát a karantén működéséről, és a karanténnal sújtottak mindennapjairól.

A hetedik fejezet a karanténintézkedések egy sajátos, és a kora újkorban igen megosztó megoldásával, a pestiskórházakkal, az úgynevezett lazaretti-vel foglalkozik. Maga az intézmény a korai XV. századra nyúlik vissza, az első állandó jellegű pestiskórházat Velencében létesítették 1423-ban. Maga az elnevezés – lazaretti – is eme pestiskórház helyéből, Santa Maria di Nazareth, eredeztethető. A pestiskórházak igazából a XVI. századtól váltak meghatározóvá, és leginkább Itáliában és Franciaországban terjedtek el. Henderson fejezete remek áttekintést nyújt a firenzei pestiskórházak működéséről, és az ott nyújtott ápolás természetéről, azonban sajnos a lazaretti-k korai, elsősorban XV. és kora XVI. századi működéséről nem olvashatunk nála, így pedig nehezebben válnak felismerhetővé a XVII. századi újítások is.

Végül a kötet talán legérdekesebb, nyolcadik, fejezetében a Firenzében bevezetett különféle adminisztratív és járványügyi intézkedések részletes bemutatása mellett a nagyszámú jogeseten keresztül Henderson arra tesz kísérletet, hogy egyfajta jogszociológiai vizsgálódást lefolytatva egyrészt megmutassa a korabeli firenzei lakosság járványügyi rendelkezésekhez való hozzáállását, másrészt feltárja a különféle szankciót rendelő intézkedések mögötti jogpolitikai szándékot. A városi levéltári adatokra támaszkodva átfogó képet kapunk a tipikus járványügyi szabálysértésekről, ezek tipikus elkövetőiről és az elkövetés rendszerinti helyéről. Henderson e kutatások alapján megállapítja, hogy – nem meglepő módon – a leggyakoribb felderített szabályszegés a lakhelyelhagyási tilalom megsértése volt, amelyet a tiltott iparűzés követett.

Összességében, úgy gondolom, John Henderson kötete néhány, más forrásból pótolható és megismerhető hiányosság ellenére, rendkívül alaposan és mélyrehatóan bemutatja a kora újkori pestisjárványok tipikus lefolyását, valamint az ezekre adott kormányzati és polgári reakciókat, és mint ilyen, hiánypótló műnek tekinthető.

John Henderson: Florence under Siege: Surviving Plague in an Early Modern City. New Haven – London: Yale University Press, 2019.

Témakörök: Firenze, járvány, John Henderson, pestis
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT