Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • OPEN ACCESS
  • EN
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • OPEN ACCESS
  • EN
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • OPEN ACCESS
  • EN
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • OPEN ACCESS
  • EN
Sáfrán József

Nemzetbiztonsági kockázatot jelent-e a lakhatási válság?

Miért kell a lakhatás biztonságára stratégiai kérdésként tekinteni?

Sáfrán József 2026.01.27.
Petri Bernadett

A Mercosur árnyékában

Újabb dilemmák az EU kereskedelempolitikájában.

Petri Bernadett 2026.01.27.
Taraczközi Anna

A tét Európa technológiai autonómiája

A kormányrúdnál Ciprus.

Taraczközi Anna 2026.01.26.
Felde-Tóth Bettina

Mi fog történni az uniós klímapolitikában?

Ciprusi elnökség 2026.

Felde-Tóth Bettina 2026.01.23.
Pesztericz-Kalas Vivien

A ciprusi elnökség migrációs politikai céljai

A migrációs paktum nyitott kérdéseinek lezárása Ciprus elnökségének idejére esik.

Pesztericz-Kalas Vivien 2026.01.22.
ÖT PERC EURÓPA BLOG
Picture of Máthé Réka Zsuzsánna
Máthé Réka Zsuzsánna
tudományos munkatárs, NKE Európa Stratégia Kutatóintézet
  • 2026.01.28.
  • 2026.01.28.

Trump elnök összehozta az EU–India stratégiai partnerségi megállapodást

Az Európai Unió sietősen keresi az új stratégiai partnereit: a Mercosur rendkívül vitatott, ezzel szemben az EU–India közötti megállapodást többnyire pozitívan értékeli mindkét fél.

A megállapodás háttere

Az Európai Unió (EU) és India közötti kapcsolat 2000-ben megrendezett első csúcstalálkozó után kezdett szorosabbá válni, amikor a felek megegyeztek egy stratégiai együttműködés szándékában. A Mercosur-országokhoz hasonlóan ezek a tárgyalások is több évtizedig húzódtak. A legnagyobb akadályokat az indiai textilipar uniós piacokra való betörése, illetve az uniós agrártermékek indiai exportja okozta, így a tárgyalások évekig elakadtak. A kapcsolatok felelevenítéséről 2021-ben döntöttek először, ám a tárgyalások ugrásszerűen felgyorsultak a Trump-elnök által kivetett vámtarifák miatt. Ennek következményeként állapodtak meg tegnap az EU képviselői és az indiai vezetők. A szerződés várhatóan egy év múlva lép hatályba, hatását csak később fogjuk érezni. Az így létrejött piac mintegy 2 milliárd egyént foglal magába, és a globális kereskedelem értékének mintegy negyedét teszi ki. Uniós források szerint az EU és India már most is több mint évi 180 milliárd euró értékű áru- és szolgáltatáskereskedelmet folytat, közel 800 000 uniós munkahelyet támogatva. Az unió arra számít, hogy a megállapodás következtében megduplázódhat az EU Indiába irányuló áruexportja, hiszen az Indiába irányuló uniós export 96,6 százalékának megfelelő értékben eltörlik vagy csökkentik a vámokat, így évente körülbelül 4 milliárd euró megtakarítást eredményeznek az európai termékekre.

Miről szól a megállapodás?

Az anyag lezárásának időpontjában egyelőre nem áll rendelkezésre a végleges szöveg, ám egy tervezet szerint a stratégiai partnerség öt pilléren nyugszik, az alábbiak szerint:

  1. Jólét és fenntarthatóság: Érthető módon kiemelt szerepet kaptak az ellátási láncok és a gazdasági biztonság, amelyet az értékláncok diverzifikálása, valamint a kritikus nyersanyagokra vonatkozó közös stratégiák biztosítanának. Ezen kívül az energiaimport is lényeges elem a két partner között. A tiszta átállás alpontban kiemelték a tengeri szélenergia területén szerzett pozitív tapasztalatcsere, a technológiatranszfer, valamint a szakértői cserék jelentőségét. Ezen kívül a zöld hidrogéntermelés, a villamosenergia-piacok, a fenntartható légijármű-üzemanyagok gyártása területén is elmélyítenék az együttműködést. Továbbá a közegészségügy és a klímaváltozás miatt szükséges katasztrófavédelem területén is szorosabban működnének együtt.
  2. Technológia és innováció: Az EU és India célja a kritikus, kialakuló technológiák – például félvezetők, mesterséges intelligencia, MI-projektek, valamint a nagy teljesítményű számítástechnika (HPC) és űrtechnológia – teljes értékláncára kiterjedő együttműködés kialakítása innovációs központokkal, közös K+F-projektek, tehetségcserék és ipari partnerségek révén. A digitális környezet előmozdítása magában foglalja az adatáramlás és adatvédelem konvergenciájának ösztönzését, a tenger alatti kábelek biztonságának megerősítését, valamint a digitális nyilvános infrastruktúrák interoperabilitását. A kutatási együttműködés erősítése érdekében a felek bővítik a közös pályázatokat és tudóscseréket, különösen a Horizont Európa keretein belül.
  3. Biztonság és védelem: A harmadik pillér a regionális stratégiai koordinációt, a válságkezelést és a tengeri védelem megerősítését helyezi középpontba, valamint az együttműködést az indiai-csendes-óceáni térségben. A felek fokozzák a hagyományos és hibrid fenyegetések elleni fellépés részeként a tengeri helyzetismeretet, az adatmegosztást, a kiberbiztonsági és hibrid fenyegetésekkel szembeni ellenálló képességet, továbbá együtt dolgoznak a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni intézkedéseken. Ezen túlmenően a védelmi ipari együttműködés ösztönzésére ipari fórumok és közös projektek jöhetnek létre.
  4. Összeköttetés és globális kérdések: A negyedik pillér fő célja a regionális és interkontinentális infrastrukturális kapcsolatok fejlesztése. Ennek legfontosabb projektje az India–Közel-Kelet–Európa gazdasági folyosó (IMEC). Az EU elkötelezett, hogy a Global Gateway programon keresztül befektetéseket célozzon meg a közlekedés, energia és digitális infrastruktúra terén. A felek közösen dolgoznak harmadik országokban megvalósuló projektek finanszírozásán és kivitelezésén, különösen Afrikában és Dél-Ázsiában, továbbá közös digitális nyilvános infrastruktúrákat telepítenek annak érdekében, hogy növeljék a regionális összeköttetést és ellenállóképes ellátási láncokat hozzanak létre.
  5. A támogató eszközök: Az ötödik pillér célja, hogy növelje a partnerség megállapodás végrehajthatóságát. Ennek érdekében tervezik bővíteni a készségek és munkavállalói mobilitási programokat, erősíteni a diákmobilitási és kutatói csereprogramokat, valamint létrehozni egy európai jogi kapcsolattartó irodát Indiában a munkaerő-áramlás megkönnyítésére, amely elsősorban az információs és kommunikációs technológiák ágazatában nyújtana lehetőséget az indiai munkavállalók számára.

A szerződés várható hatása a közép- és kelet-európai térség országainak gazdaságára

A megállapodás összességében pozitív hatásai lennének az EU tagállamaira, ám hatásukat egyelőre csak becsülni lehet. Különböző modellek és empirikus tanulmányok arra utalnak, hogy egy EU–India szabadkereskedelmi megállapodás (FTA) pozitív, de általában kis mértékű növekedést jelentene az EU számára, miközben egyes ágazatokban és régiókban egyértelműen érzékelhető hatást eredményezne. Ezzel szemben egy kereskedelmi megállapodás relatív nagyobb előnyt jelentene India számára.

Az egyik tanulmány felhívja a figyelmet, hogy India számára kifejezetten vonzó környezetet jelentenek a KKE-országok piacai, ahol a befektetések megtérülési rátája jelentősen magasabb volt, mint Nyugat-Európában. Az indiai IT-cégek lehetőségeket látnak Kelet-Európában, egyrészt a jól képzett munkaerő miatt, másrészt logisztikai helyszínként való kihasználásra is.

Az együttműködés elősegítheti India szerepét a munkaigényes gyártásban, amelyet Modi miniszterelnök egyértelmű célként tűzött ki országa számára. Ez a térségünkre kettős hatással lehet: egyes nyugat-európai vállalatok áttehetik gyártási székhelyüket Indiába, ugyanakkor a közép- és kelet-európai vállalatok számára lehetőséget kínálhat, hogy nagyobb gyártási kapacitással rendelkező telephelyeken állítsák elő termékeiket.

Az együttműködés azonban kockázatokat is rejt. A történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy a közép- és kelet-európai országok számára hasonló szabadkereskedelmi megállapodások további kockázatokat hordozhatnak, mint a versenyképességi sokkok és az aszimmetrikus alkalmazkodási költségek.

A megállapodás tágabb jelentősége

Az EU–India kapcsolatok erősítése fontos szerepet játszhat a globális geopolitikai és geoökonómiai térben. Ázsia feltörekvő gazdaságainak megerősödése és az Egyesült Államokkal kialakult feszült helyzet új kihívások elé állítja az EU-t. India, mint a világ legnagyobb demokráciája, kulcsszereplővé válhat az EU számára, amelyben szövetségest láthat a különböző globális kihívások, például a klímaváltozás, a terrorizmus és a geopolitikai feszültségek kezelésében.

Geoökonómiai szempontból az EU számára India lehetőséget kínál a gazdasági növekedésre és a munkahelyteremtésre. India gyorsan növekvő középosztálya, valamint a digitális gazdaság terjedése új piacokat és üzleti lehetőségeket teremt az európai vállalatok számára. India hagyományos, el nem köteleződő diplomáciai kultúrája hozzájárulhat az ellátási láncok stabilitásához, elősegítve a kereskedelem bővülését és a beruházások növekedését.

India és az EU közötti kapcsolatok mélyülése hozzájárulhat ahhoz, hogy India egyre komolyabb versenytárssá váljon Kína számára a globális piacon. Az EU egyes iparágai, például a gyógyszeripar, a technológia és a textilipar esetében India képes lehet leváltani Kínát bizonyos szegmensekben, így a kínai termelők piaci részesedése csökkenhet. A megállapodás Kína számára geopolitikai feszültségeket okozhat. Kína hagyományosan igyekszik megőrizni befolyását Indiában, és egy erősebb EU–India partnerség azt jelenti, hogy az EU aktív szereplővé válik a dél-ázsiai térségben, ami fokozhatja a geopolitikai versenyt.

A tető alá hozott megállapodás az USA számára is kellemetlenséget okozhat. A két partner között amúgy is feszült kapcsolatok tovább nehezedtek, miután az amerikai elnök vámokat vetett ki az orosz energiahordozókat vásárló Indiára. Így az amerikai elnök és adminisztrációja úgy érezheti, hogy békeerőfeszítéseit tovább nehezíti a tegnap megkötött partnerségi megállapodás.

Nyitókép forrása: europa.eu

Témakörök: Európai Unió, gazdaság, India, politika
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT