A ciprusi EU-elnökség autonómiakoncepciója
Az Európai Bizottság 2025 decemberében előterjesztette a ResourceEU akciótervet, amely új minőséget hozott a kritikus nyersanyagok európai stratégiájába.
A kezdeményezés abból a felismerésből indul ki, hogy a globális ellátási láncok átalakulása, a geopolitikai kockázatok erősödése, valamint a zöld és digitális átmenet nyersanyag-igényei együttesen rendszerszintű választ követelnek az Európai Uniótól. A ResourceEU célja nemcsak a nyersanyaghiány kezelése, hanem egy koherens európai keret kialakítása, amely egyszerre képes csökkenteni a külső függőségeket, felgyorsítani a stratégiai projektek megvalósítását és megerősíteni az uniós ipari és technológiai bázist.
Az akcióterv a Bizottság a kritikus nyersanyagokról szóló rendelet végrehajtására építve azt a célt rögzíti, hogy 2030-ra az EU saját területén fedezze a stratégiai nyersanyagok éves felhasználásának legalább 10%-át kitermelésből, 40%-át feldolgozásból és 25%-át újrahasznosításból. Emellett egyetlen harmadik országtól sem származhat a felhasználás 65%-ánál nagyobb arány egyetlen stratégiai nyersanyag esetében.
A ResourceEU egyik legfontosabb újítása, hogy a kritikus nyersanyagokat gazdasági biztonsági kérdésként kezeli. Ennek részeként a Bizottság egy olyan európai szintű koordinációs és finanszírozási logikát vázol fel, amely támogatja a stratégiai nyersanyag-projektek teljes életciklusát a feltárástól és kitermeléstől a feldolgozáson és újrahasznosításon át egészen a végfelhasználásig is megjelenik. A terv hangsúlyt fektet az engedélyezési eljárások egyszerűsítésére, a beruházási kockázatok csökkentésére, valamint a magán- és közpénzek hatékonyabb mozgósítására.
Az akcióterv ambiciózus, számszerű célokon keresztül is érzékelteti a kritikus nyersanyagok stratégiai jelentőségét, hiszen az egyes kulcsfontosságú értékláncokban – így például a lítium, a ritkaföldfémek vagy a védelmi ipar számára nélkülözhetetlen alapanyagok esetében – 2029-re akár 30–50%-kal is csökkenhet az Európai Unió külső függősége, célzott stratégiai projektek megvalósítása révén. A Bizottság becslései alapján ehhez rövid távon is jelentős pénzügyi mozgósítás társul: a következő 12 hónapban mintegy 3 milliárd euró uniós finanszírozás válhat elérhetővé a stratégiai nyersanyag-projektek támogatására, többek között egy új finanszírozási és koordinációs hálózaton keresztül, amely a különböző uniós és nemzeti források összehangolását és a projektek felgyorsítását szolgálja. A ResourceEU emellett konkrét függőségi forgatókönyveket is bemutat arra az esetre, ha a javasolt intézkedések teljeskörűen megvalósulnak. A ritkaföldfémek esetében a jelenlegi mintegy 95%-os külső függőség akár 42%-ra, míg a lítiumnál 89%-ról 64%-ra mérséklődhet 2030-ra, ami jól mutatja az európai ellátásbiztonság megerősítésének potenciális hatását.
Ciprus 2026. január 1. és június 30. között tölti be az Európai Unió Tanácsának elnökségét. Az elnökség mottója – „Egy autonóm Unió. Nyitott a világra.” – világosan jelzi a ciprusi megközelítést: az európai autonómia nem bezárkózást, hanem megerősített belső kapacitásokat és tudatosabb globális jelenlétet jelent. A ciprusi elnökségi program öt átfogó prioritás köré épül, amelyek közül az egyik meghatározó pillér a versenyképesség megerősítésén keresztül értelmezi az autonómiát.
Ez a prioritás kimondja, hogy Európa versenyképessége a reziliencia és az önálló cselekvőképesség alapja. A ciprusi elnökség értelmezésében egy erős és versenyképes Unió tud fenntartható növekedést biztosítani, stratégiai céljait érvényesíteni és saját választásai mentén alakítani gazdasági és iparpolitikai jövőjét egy gyorsan változó globális környezetben. A versenyképesség ezért nemcsak gazdaságpolitikai cél, hanem az európai stratégiai autonómia előfeltétele. A program szerint a jelenlegi globális átalakulás generációs lehetőséget teremt, amely gyors és határozott intézkedéseket igényel az európai ipar és innovációs ökoszisztéma megerősítése érdekében.
A kritikus nyersanyagok kérdése a versenyképességi prioritáshoz csatlakozik, annak belső piaci dimenziójában rögzíti, hogy az egységes piac megerősítése és az európai ipar modernizációja elképzelhetetlen a stratégiai értékláncok biztosítása nélkül. A zöld és digitális átmenet, valamint az ipari megújulás sikerének egyik kulcsa a kritikus nyersanyagokhoz való stabil, kiszámítható és diverzifikált hozzáférés. Ennek érdekében az elnökség a tiszta technológiák ellátási láncainak megerősítését, az energia- és nyersanyag-függőségek csökkentését, valamint az európai ipari bázis revitalizációját tekinti kiemelt feladatnak
A kritikus nyersanyagok kérdése szorosan összefonódik az európai digitális szuverenitás megteremtésével is. A mesterséges intelligencia, a félvezetők, a felhőinfrastruktúrák, az adatközpontok és a kiberbiztonsági megoldások mind olyan technológiákra épülnek, amelyek alapját kritikus nyersanyagok – különösen ritkaföldfémek, speciális fémek és akkumulátor-alapanyagok – adják. A digitális szuverenitás ezért nem kizárólag szabályozási vagy adatpolitikai kérdés, hanem fizikai és ipari alapokon nyugszik: amennyiben az Európai Unió nem rendelkezik stabil hozzáféréssel ezekhez az alapanyagokhoz, digitális autonómiája is sérülékennyé válik. A ciprusi elnökség versenyképességi és iparpolitikai megközelítése ebben az értelemben összekapcsolja a digitális és a nyersanyag-szuverenitást, és a kritikus nyersanyagellátás megerősítését a digitális és technológiai önállóság egyik előfeltételeként kezeli.
A Versenyképességi Tanács napirendjén konkrét szakpolitikai irányként is megjelenik. A ciprusi elnökség szerint az egyre összetettebb globális környezet – amely átrajzolja a világkereskedelmet, az energiapolitikát és a gazdasági erőviszonyokat – szükségessé teszi Európa gazdasági rezilienciájának megerősítését, a kritikus nyersanyagok biztosítását és a hosszú távú növekedési pályák megalapozását. A versenyképességi agenda így egyszerre szolgálja az ipari modernizációt, a kutatás-fejlesztési és innovációs kapacitások erősítését, valamint az európai nyitott stratégiai autonómia fenntartását.
A ciprusi elnökség hangsúlyt helyez továbbá a szabályozási környezet egyszerűsítésére is. A kiszámítható és átlátható uniós szabályozás lehetővé teszi, hogy a vállalkozások – különösen a kis- és középvállalkozások és a startupok – az innovációra, a beruházásokra és a globális versenyre koncentráljanak. A tervezett omnibuszcsomagok és az adminisztratív terhek csökkentése közvetetten szintén hozzájárulnak ahhoz, hogy a kritikus nyersanyag-projektek gyorsabban és hatékonyabban valósulhassanak meg Európában.
A bizottság akciótervéből és a ciprusi elnökség prioritásából is látszik, hogy a kritikus nyersanyagok biztosítása nem önálló szakpolitikai kérdés, hanem az európai versenyképesség, az ipari megújulás és a stratégiai autonómia egyik alapköve. A ciprusi elnökség mottójának szellemében az autonóm, ugyanakkor a világ felé nyitott Unió csak akkor lehet sikeres, ha saját erőforrásaira, értékláncaira és versenyképes ipari alapjaira támaszkodva képes bekapcsolódni a globális gazdaságba.
Nyitókép forrása: PromesaStudio / depositphotos.com




