Részesedések a közvetlen uniós támogatások „piacán”

Ha a jövőben az EU-ban a Bizottság által közvetlenül menedzselt támogatások részaránya még tovább növekedik és ezen programokban a kohéziós szempontok nem jelennek meg akkor az egységes közös piacon belüli különbségek várhatóan növekedni fognak. Elemzés.

Az EU költségvetéséből finanszírozott valamennyi pályázati felhívás, menedzsment szempontból az alábbi három fő csoportba sorolható be:

• közvetlen irányítású programok: az uniós finanszírozást közvetlenül az Európai Bizottság kezeli;
• megosztott irányítású programok: az Európai Bizottság és a nemzeti hatóságok közösen kezelik a finanszírozást;
• közvetett irányítás: a finanszírozást partnerszervezetek vagy más hatóságok kezelik az EU-n belül vagy kívül;

Közvetlen irányítás esetén az Európai Bizottság közvetlenül felelős a program végrehajtásának minden lépéséért:[1]

• pályázati felhívások kiírása;
• benyújtott javaslatok értékelése;
• támogatási megállapodások aláírása;
• a projekt megvalósításának nyomon követése;
• az eredmények értékelése;
• fizetések teljesítése;

Ezeket a feladatokat a Bizottság szervezeti egységei vagy/és azok által megbízott végrehajtó ügynökségek végzik el. A pályázóknak közvetlenül a Bizottság által fenntartott elektronikus felületeken – többségében a Funding and Tenders portálon kell benyújtani pályázatukat angolul és amennyiben nyernek, úgy a Bizottság szervezeti egységeivel kötnek támogatási szerződést és az általuk kijelölt szervezetekkel kell tartani a kapcsolatot, benyújtani a pályázati elszámolásokat, stb. Ilyen programok a Horizon Europe, Erasmus+, Digital Europe Programme, Connecting Europe Facility, Single Market Europe, European Defence Fund, CERV, Creative+ hogy csak a legnagyobbakat és legismertebbeket említsem. A közvetlen irányítás alatt végrehajtott programok a 2021–2027-es uniós költségvetés (MFF) mintegy egyharmadát, azaz 377,3 Mrd. eurót tesznek ki, azonban százalékos arányuk költségvetési ciklusról költségvetési ciklusra folyamatosan nő.

Ellentétben a megosztott irányítású közös agrárpolitika és a kohéziós programok pályázati felhívásaival a közvetlen uniós programok esetén egy az EU egész területére kiterjedő – sőt sok esetben azon túlterjedően a programhoz társult nem-EU tagállamok szervezeteit is magába foglaló – verseny érvényesül. Érdemes megnézni, hogy hazánk vállalatai, egyetemei (akiknek nagy részét 2022. december óta kitiltották ezen „piacról”), kutatóintézetei, nonprofit szervezetei, állami és önkormányzati szervezetei hogyan állnak-e versenyben. Hogy állnak a V4, V5 országok, a 2004 után csatlakozott tagállamok, a mediterrán térség, a Baltiak, a Benelux államok vagy más EU-n belüli országcsoportosulások? S ha feltártuk a tényeket, akkor mely tényezők, okok állnak az eredmény hátterében? Mit tudunk tenni, hogy nagyobb legyen a részesedésünk? Nyilván ezen kérdések megválaszolása lényegesen túlmutat ezen blog terjedelmi keretein, de már az is egy fontos lépés, ha tisztában vagyunk a tényekkel és azok fényében gondolkodunk a jövőről, különösen a 2028-2025-ös időszak MFF tervéről.

Forrás: a DG BUDGET által fenntartott Financial Transparency System alapján saját számítás

A fenti táblázat pusztán kiindulópontként igyekszik szolgálni, a jelen helyzet értékelésekor és a jövő tervezéséhez. Mind a 27 tagállam esetében összegeztem a 2021-2024 között elnyert közvetlen uniós támogatásokat, a CEF Transport tagállami kohéziós kiegészítése, valamint a tagállamokban lévő EU-s intézmények (pl. hazánkban az EIT), ügynökségek, közös kutatóintézetek támogatása nélkül. Azaz a fenti táblázat azt összegzi, hogy az elmúlt négy évben egy-egy tagállam privát, állami, önkormányzati, for-profit és nonprofit szervezetei mennyi forrást nyertek el a Bizottság által közvetlenül menedzselt 55 uniós programból. A 2. oszlopban látható egy-egy tagállam százalékos részaránya, a 3. oszlopban az egy főre jutó közvetlen uniós támogatás, míg a 4. oszlopban az egy főre jutó támogatás százalékos értéke kerül bemutatásra.

A magyar pályázók az elmúlt négy évben egy kicsivel több, mint 1 Mrd. közvetlen uniós forrást nyertek el, ami a közvetlen uniós források 0,75%-a. Hazánkban 105,-€ közvetlen uniós támogatás jut egy főre, ami az uniós átlag (297,-€) 35%-a.

Az előző „Nettó befizetők” című blogbejegyzésemben írtam, hogy „Közgazdaságtani alapvetés, hogy egy egységes piacon zajló szabad versenyben a legtőkeerősebb, leginnovatívabb, legjobb termékek és szolgáltatások előállítói realizálják a legnagyobb profitot.” Ezen alapvetés a közvetlen uniós támogatások piacán is megfigyelhető: a pályázati forrásokért zajló versenyben többségében a legerősebb, leghatékonyabb, leginnovatívabb, a konzorciumépítésben, együttműködésben legsikeresebb cégek és intézmények kapják a legtöbb forrást. Azaz ezen a területen kohéziós, felzárkóztatási, inklúzív vagy bármilyen más a kevésbé erős, fejlett szervezetet támogató szempont egyáltalán nem, vagy csak kevéssé érvényesül. S ha a jövőben az EU-ban a Bizottság által közvetlenül menedzselt támogatások részaránya még tovább növekedik és ezen programokban a kohéziós szempontok nem jelennek meg akkor az egységes közös piacon belüli különbségek várhatóan növekedni fognak.

Ugyanakkor a táblázatban számos kivételt is látni, azaz érdemes elemezni a számokat, keresni az okokat és azok figyelembevételével tervezni a jövőt!

[1] https://commission.europa.eu/funding-tenders/find-funding/funding-management-mode_en

nyitókép: depositphotos.com