Az Európai Bizottság bemutatta újabb terveit Európa egyik jelentős károsanyagkibocsátó szektorára vonatkozóan.
Az épületszektor üvegházhatásúgáz-kibocsátása nemcsak globális, de európai uniós szinten is meghatározó. Előbbi tekintetében a 2022-es adatok szerint az összkibocsátás 37%-át, utóbbi esetében a 2023-as adatok szerint 33%-át képezi. Ugyanakkor míg globálisan folyamatos növekedés látható, az EU 27 országát tekintve 2005-ös bázisévhez képest 31%-kal csökkent a szektor kibocsátása. Ezek a kibocsátások részben a fosszilis tüzelőanyagok közvetlen felhasználásából származnak (pl. olaj és gázhasználat a fűtéshez), valamint az épületekben felhasznált villamos energia és hő előállításából (pl. a vízmelegítők, világítás, elektromos készülékek, hűtőrendszerek stb. által fogyasztott villamos energia).
Ezt a pozitív változást nagymértékben az EU dekarbonizációs stratégiája vezérelte, amelynek célja többek között az energiahatékonyság növelése, az elektrifikáció előmozdítása, valamint az elektromos és fűtési/hűtési szektorok dekarbonizációja. Emellett természetesen az enyhébb telek is hozzájárultak ehhez, a kevesebb fűtés révén.
Ezt a tendenciát kívánja szolgálni az Új Európai Bauhaus (NEB) program is, amelynek célja, hogy az Európai Zöld Megállapodás és a NEB elveit (fenntarthatóság, esztétika és befogadás) a mindennapi épített környezetbe, lakhatásba, közterekbe és közösségi projektekbe fordítsa át. A kezdeményezést Ursula von der Leyen 2020. szeptember 16-i State of the Union beszédében jelentette be és 2021-ben indult el a tervezői fázisa mintegy kétezer szereplő bevonásával. A legfontosabb alapelemei: a lakosság bevonása és részvétele, kreativitás, körforgásos gazdaság, alacsony karbonlábnyom, megfizethetőség és helyi közösségek megerősítése.
Az Európai Bizottság december 16-án a NEB jövőjére vonatkozó tervét mutatta be, amelyet az Európai Megfizethető Lakhatás Terv részeként fogadtak el. A kezdeti elképzelésekhez hasonlóan középpontjában a fenntarthatóság, az innováció és a körforgásosság áll, azonban nagyobb hangsúly került az oktatás, művészet és kultúra szerepének erősítésére a helyi átalakulásban, illetve a lakosság bevonására. Mindezt olyan gyakorlati eszközökkel kívánják segíteni, mint a NEB Akadémia, vagyis a képzésre is kiemelt figyelmet fordítanak, illetve egyfajta márkaépítés is látható különböző eszközökön keresztül, mint a NEB-díj, a NEB Labor vagy a NEB Fesztivál. Mindezek elősegítik a szélesebb körű lakossági részvételt is.
A jelenlegi költségvetésben összesen 1,4 milliárd euró került elkülönítésre a NEB finanszírozására, többek között Horizont Európa program és az ún. NEB Facility 2025-2027 pénzügyi eszközön keresztül, de más uniós források is segítik a kezdeményezést, csakúgy mint a LIFE, InvestEU vagy a Kreatív Európa programok. Emellett számos projekt nemzeti forrásból vagy magánfinanszírozásból valósul meg, a tőkebevonáshoz a Bizottság iránymutatást is nyújt. Mindezek mellett a legkiemelkedőbb, már megvalósult projektek a korábban említett Új Európai Bauhaus díjat is elnyerhetik, amelyet eddig mintegy 70 alkalommal osztottak ki, összesen 1,5 millió eurós pénzdíjjal. Magyar nyertesei is voltak korábban ennek a díjnak több területen, például a társadalmi egyenlőtlenségek és a növekvő hőhullámok témakörében, vagy a közös tulajdonú terek, irodák, lakások létrahozása az üres épületekben témában. Mindkettő magyar ötlet egy létező és egyre súlyosbodó problémára kínál megoldást, amelyek akár kisebb befeketetéssel is nagy hatást gyakorolhatnak a környezetünkre, de a közösségekre is.
