Sokat lehet olvasni arról, hogy mind az emberi, mind a bolygó egészség megőrzése érdekében a növényi alapú étkezés előnyben részesítése jelenthet megoldást. Az EAT Lancet Bizottság legújabb tanulmánya is ezt hivatott alátámasztani.
Az EAT–Lancet kezdeményezés célja, hogy globális szinten integrált iránymutatást adjon arról, hogy miként lehet az emberi egészséget és bolygó fenntarthatóságát egyszerre szolgáló élelmiszerrendszereket kialakítani. A kezdeményezés 2019-ben indult útjára, amely meghatározta a „Planetary Health Diet” (bolygóegészség diéta) kereteit. Ez a diéta növényi alapú étrendet javasolt, mérsékelt állati eredetű komponensekkel, és számszerű célokat adott meg az étrend- és termelésváltozásra vonatkozóan. Az idei jelentés – amely 70 tudós közös munkáján alapul – alapvetően továbbfejleszti és finomítja ezt az ajánlási keretet, új bizonyítékokat épít be és pontosabb becsléseket tesz az egészségügyi és környezeti hatásokról.
A 2025-ös EAT–Lancet jelentés nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a jelenlegi élelmiszerrendszerek (előállítás, fogyasztás, hulladék) komoly környezeti terheket rónak a bolygóra, többek között felelős a bolygó egyes határértékeinek átlépéséért vagy ahhoz való közelítéséért. Alátámasztásul a jelentés megállapítja, hogy az élelmiszerrendszerek részesedése kb. 30%-ra tehető a globális az üvegházhatású gázkibocsátásában.
Az okozatok közé tartozik például a biodiverzitás csökkenése, a műtrágyahasználat miatti nitrogén- és foszforterhelés vagy a talajdegradáció. Az élőhelyek átalakulása, különösen az erdők kivágása vagy más, természetes ökoszisztémák átalakítása mezőgazdasági területté, nagy szerepet játszik a biodiverzitás-vesztésben és a szénmegkötő képességek csökkenésében.
Az emberi étrendek esetén továbbra is érvényesek a 2019-ben tett megállapítások, miszerint a növényi alapokra (zöldségek, gyümölcsök, hüvelyesek, diófélék, teljes kiőrlésű gabonák) kell épülnie, miközben csökkenteni kell a vörös hús, hozzáadott cukor, só és telített zsír fogyasztását. Ezek követésével a jelentés szerint naponta közel 40 ezer korai halálozás lenne elkerülhető. Ugyanakkor hangsúlyozandó, hogy nincs egy általánosan elfogadott étrend, ami mindenhol és mindenkor alkalmazható – a megfelelő választást nagyban befolyásolják többek között a kulturális szokások és a lokáció is. Annak érdekében viszont, hogy elegendő mennyiségben és minőségben legyen elérhető bolygónk mintegy 7 milliárd embere számára étel, érdemes megfontolni ezeket az ajánlásokat, hangsúlyozva a kiegyensúlyozott táplálkozást.
Ha a világ étrendje ezen irányba változik, a mezőgazdasági üvegházhatású gáz-kibocsátás körülbelül 15 %-kal is csökkenthető lehet. Nem beszélve arról, hogy a természetközeli mezőgazdasági gyakorlatok növelése (pl. agroökológia), az élelmiszerhulladék csökkentése vagy az intenzív területhasználati gyakorlatok csökkentése segíthetnek abban, hogy kevesebb erőforrással lehessen ugyanannyi vagy több élelmet előállítani.
Összességében a jelentés továbbra is olyan ambiciózus célt jelöl ki, amely azt hangsúlyozza: az egészséges és fenntartható étkezés nem pusztán egyéni választás, hanem rendszerszintű ösztönzést (pl. az oktatásban) és politikai változásokat igénylő kérdés.
Nyitókép: bit245 / depositphotos.com
