Bosznia-Hercegovina tartalékos haderőt épít
Zukan Helez, Bosznia-Hercegovina védelmi minisztere kezdeményezte egy tartalékos haderő felállítását, miután Horvátország és Szerbia is bejelentette a kötelező sorkatonai szolgálat visszaállítására irányuló terveit, a Boszniai Szerb Köztársaság pedig megkezdte saját tartalékos rendőri egységeinek megszervezését.
Helez 2024 decemberében elmondta, hogy a megváltozott biztonsági környezet – elsősorban az orosz–ukrán háború és a közel-keleti fegyveres konfliktus okozta globális instabilitás – szükségessé teszi a tartalékos kapacitások kiépítését. Rámutatott, hogy miközben több állam, köztük a két szomszédos ország is tervbe vette a sorkatonai szolgálat visszaállítását, addig Bosznia-Hercegovina sajátos, összetett alkotmányos berendezkedése akadályt jelent egy ilyen döntés meghozatalában. A miniszter szerint a döntéshozatali korlátok miatt jelenleg egy tartalékos állomány kialakítása tekinthető a leginkább megvalósítható és indokolt eszköznek a védelmi képességek erősítésére.
A kezdeményezés jogi alapját a Bosznia-Hercegovina védelméről szóló törvény fegyveres erők összetételéről szóló III. fejezet B) része képezi. A törvény 35–39. cikke a tartalékos erők összetételére, szervezeti struktúrájára, méretére, feladatára, oktatására, valamint jogaira és kötelezettségeire vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. A jogszabály értelmében a fegyveres erők állományát a tartalékos állomány tagjai is képezik, akiknek feladata az aktív békefenntartó erők támogatása, a műveleti készenlét fenntartása és fokozása, valamint az aktív erők fenntarthatóságának erősítése. A törvény szerint a tartalékos erők tagjai katonák, altisztek és tisztek, akiknek a szerződéses aktív katonai szolgálata véget ért. A tartalékos állományban teljesített szolgálatot a Bosznia-Hercegovina fegyveres erőiben való szolgálatról szóló törvény határozza meg. A védelmi miniszter jogosult további tartalékos állományú személyek bevonására, akik előzetes katonai szolgálati tapasztalat nélkül is toborozhatók a szakértelmet és gyakorlatot igénylő beosztások betöltése érdekében. Az ilyen szakemberek tartalékos szolgálati kötelezettségvállalása szerződés útján kerül meghatározásra. Az Elnökség – e törvény 12. cikkének rendelkezéseivel összhangban – meghatározza a fegyveres erők tartalékos állományának létszámát és szervezeti struktúráját, amely az engedélyezett hivatásos katonai állomány 50%-át teszi ki. A védelmi miniszter felelős a tartalékos állomány szervezéséért, felszereléséért és kiképzéséért.
Fontos kiemelni, hogy a Boszniai Szerb Köztársaság parlamentje 2005. szeptember 1-jén a védelmi reform elfogadásával ezt a hatáskört Bosznia-Hercegovina szintjére ruházta át. Ezzel a döntéssel ténylegesen elfogadták a Boszniai Szerb Köztársaság Védelmi Minisztériumának és vezérkarának megszüntetését, valamint támogatást nyert azoknak a Bosznia-Hercegovina Fegyveres Erőibe történő integrálása, amely 2006 elejétől valósult meg. A védelmi reform jogi alapját a Bosznia-Hercegovina védelméről szóló törvény megalkotása jelentette, amelyet a Bosznia-Hercegovinai Parlament 2005 szeptemberében fogadott el.
Bosznia-Hercegovina fegyveres erői jelenleg körülbelül 8000 katonát számlálnak, és mintegy kétezer betöltetlen pozíció van. Előzetes becslések szerint idén és jövőre 520 tisztnek és altisztnek, valamint 200 katona fog nyugdíjba vonulni, a következő nyolc évben pedig a jelenlegi hadsereg fele fogja betölteni a nyugdíjkorhatárt.
Zukan Helez, Bosznia-Hercegovina védelmi minisztere kezdeményezése szerint a tartalékos erőkbe nemcsak leszerelt katonák, hanem megfelelő szakértelemmel rendelkező civilek – elsősorban mérnökök, orvosok és egészségügyi személyzet – is bevonhatók, akikből hiány mutatkozik a hadseregben és más kiemelt jelentőséggel bíró szektorban. A tervek alapján az első tartalékosok 2026 elején állhatnak szolgálatba. A toborzás során szigorú etnikai kvóták érvényesülnek: a bosnyák, horvát és szerb közösségek arányait a személyi állományban és a hierarchiában egyaránt szabályozzák, amit az is tükröz, hogy a védelmi minisztériumban két különböző nemzetiségű helyettes dolgozik.
Mindemellett fontos megjegyezni, hogy a boszniai hadsereg továbbra is jelentős mértékben függ a külső támogatásoktól: az Egyesült Államok, Németország, Törökország és Kína fegyverzettel, járművekkel, helikopterekkel és más eszközökkel járul hozzá a működés fenntartásához. A védelmi kapacitások bővítését ugyanakkor akadályozza a Boszniai Szerb Köztársaság politikai elitjének ellenállása, akik közül többen nemcsak a katonai kiadások növelését utasítják el, hanem a közös fegyveres erők feloszlatását és egy külön szerb entitáshadsereg újjászervezését is szorgalmazzák. A katonai költségvetési viták következtében a 2025-ös állami költségvetés elfogadása mindeddig elmaradt.
A bosznia-hercegovinai tartalékos állomány felállítására irányuló kezdeményezés jól mutatja, hogy a régió biztonságpolitikai környezetét a belső megosztottság, a külső fenyegetések és a strukturális hiányosságok egyaránt meghatározzák. A humánerőforrás és a politikai konszenzus hiánya gátolja a gyors és hatékony haderőfejlesztést. Emiatt Bosznia-Hercegovina számára a következő évek egyik legnagyobb kihívása az lesz, hogy a belső politikai megosztottság ellenére olyan védelmi struktúrát hozzon létre, amely biztosítja az ország szuverenitását és területi integritását.
Fotó: wikimedia
