A napokban zajlik a G7-csoport csúcstalálkozója, a vezetők között lévő éles belső feszültségek miatt kevésbé eredményes találkozóra számíthatunk.
A napokban szervezik Kanadában a G7 országok vezetőinek ötvenegyedik csúcstalálkozóját, amelyen az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Japán, Kanada, Németország, Olaszország, valamint az Európai Unió képviselői tanácskoznak. A szervezők más államok vezetőit is meghívták, ezek közül Ausztrália, Brazília, Dél-Afrikai Köztársaság, Dél-Korea, India, Mexikó és Ukrajna vezetői elfogadták a meghívást, továbbá, a NATO, a Világbank és az ENSZ is hagyományosan ott vannak. A muzulmán világot képviselő Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia vezetői elutasították a meghívást, Indonézia elnöke Szingapúrban, illetve Oroszországban vesz részt magas szintű találkozókon.
A csúcstalálkozó programját három nagy átfogó téma köré szervezték, amelyek a közösségek és a világ védelme, az energiaellátás biztonságának megteremtése és a digitális átállás felgyorsítása. Ezen túlmenően a jövőbeli partnerségek biztosítása is fontos szerepet kap – kiemelt figyelemmel a magánbefektetések ösztönzésére. A tanácskozások érdekes eleme, hogy Kanada a tűzvészekre adott közös válaszok javítását is napirendre tűzte. Külön napirendi pontot képez az ukrajnai háború, de elkerülhetetlen, hogy a nemrég kirobbant Izrael–Irán háború is szóba essen.
A találkozó hangulatát számos feszültség terheli, nagy részük valamilyen mértékben kapcsolódnak Trump elnök intézkedéseihez – így a bevezetett vámok minden résztvevőt sújtanak, az orosz–ukrán háborúban eltérő álláspontja szembenáll a legtöbb résztvevőével. Mi több, Trump elnök hibának nevezte, hogy 2014-ben Oroszországot eltávolították a résztvevők közül, és nem zárná ki Kína csatlakozását sem. Továbbá a szomszédos Kanadával és Mexikóval kapcsolatos éles kijelentései vagy Grönlanddal kapcsolatos tervei is feszült hangulatot teremthetnek a résztvevők között.
Trump elnök vonakodása a multilaterális egyezményektől, valamint a nemzetközi szervezetektől nem új keletű: 2018-ban egy éles vita után korábban elhagyta a csúcstalálkozót és nem támogatta a közös nyilatkozatot. Nem csoda hát, hogy a házigazda szerepét betöltő kanadai miniszterelnök igyekezett az amerikai elnök kedvében járni és kiemelni az USA vezetői szerepét.
A G7-csoport döntéseinek többnyire jelentős hatása van a globális kereskedelemre és kereskedelmi forgalomra, amelyek elősegítik a gazdasági növekedést. Összességében ezek a találkozók olyan politikákat befolyásolnak, amelyek koherensebb és hatékonyabb globális gazdasági együttműködéshez vezethetnek. Ám a fent felsorolt feszültségek fényében nem valószínű, hogy ez egyike lesz azon találkozóknak, amely során jelentős politikák elfogadására kerül sor.
Nyitókép forrása: Herman Van Rompuy / Flickr
