Ismét napirendre kerülhetnek az átfogó beruházási megállapodásról szóló tárgyalások.
Kína április 30-án úgy döntött, hogy feloldja az Európai Parlament tíz tagja, illetve az Unió négy szervezete ellen 2021-ben kivetett korlátozó intézkedéseket. Az érintett személyek és szervezetek között európai parlamenti képviselők és a Tanács Politikai és Biztonsági Bizottsága tagjai szerepelnek, akik Kína szerint „súlyosan sértik Kína szuverenitását és érdekeit, és rosszindulatúan terjesztenek hazugságokat és dezinformációt”.
Az ázsiai ország az EU elleni 2021-es intézkedést válaszlépésként vezette be azután, hogy az EU a globális emberi jogi szankciórendszere révén fogadott el kínai egyénekkel és szervezetekkel szemben korlátozó intézkedéseket. Az EU által bevezetett szankciók célpontjai között négy kínai személy és egy szervezet szerepelt, akiknek köze van a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen az ujgur etnikai kisebbség ellen elkövetett tömeges letartóztatásokhoz és üldözésekhez. Az intézkedést az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és Kanada is hasonló jogszabályokkal egészítette ki. A globális emberi jogi szankciórendszer hatálya alá tartozó harmadik országbeli személyek vagyonát befagyasztják, és beutazási tilalmat rendelnek el számukra az EU területére, az uniós szervezetek pedig nem bocsáthatnak pénzeszközöket a listán szereplők rendelkezésére. Az EU és Kína közötti diplomáciai csörte nem állt meg itt. A Kína által kivetett korlátozó válaszintézkedések eredményeképpen az Európai Parlament úgy döntött, hogy nem ratifikálja az EU–Kína közötti átfogó beruházási megállapodást, amíg Kína vissza nem vonja intézkedéseit.
Az átfogó beruházási megállapodásról több éves egyeztetés után 2020-ban egyeztek meg a felek, amelyek lényege, hogy Kína engedményeket tesz az átláthatóság, az egyenlő versenyfeltételek, a piacra jutási kötelezettségvállalások és a fenntartható fejlődés tekintetében, így tisztességes bánásmódot biztosít az uniós vállalatok számára, így azok egyenlőbb versenyfeltételek mellett versenyezhetnének Kínában. Vagyis, a megegyezés kölcsönösen előnyöket biztosított volna úgy Kína, mint az EU vállalatai számára. Az emberi jogok kapcsán kialakult éles vita azonban ellehetetlenítette az együttműködést, ráadásul az Egyesült Államok is élésen kritizálta, az EU-t amiért az „nem egyeztette stratégiáját”.
A korlátozások feloldásának időzítése látszólag összefügg a Trump elnök által indított vámháborúhoz, amelynek célpontjában Kína áll. A valóságban azonban Kína már 2024 szeptemberében megkísérelte a kommunikáció újrafelvételét és 2024 őszétől több találkozóra került sor különböző szinteken. Ezek eredményeként döntött most Kína úgy, hogy feloldja az európai parlamenti képviselőkre és bizottságaira vonatkozó korlátozó intézkedéseket. Ezt diplomáciai szempontból jelentős engedményként lehet értelmezni és a közelgő júliusi EU–Kína csúcstalálkozó előtt mindenképpen előrelépést jelent a két fél kapcsolatát tekintve. Kérdéses azonban, hogy elegendő-e ahhoz, hogy újra induljanak az átfogó beruházási kereskedelem kapcsán a tárgyalások.
Úgy tűnik, jelenleg az EU nem kívánja a Trump adminisztrációval egyeztetni különböző stratégiáit, így a megegyezés aláírásának, most több esélye van, mint 2021-ben volt. Ugyanakkor lényegi eltérés van a felek között az orosz–ukrán háború megítélését illetően, amely a továbbiakban fontos szerepet játszhat az EU–Kína kapcsolatokban. Figyelembe véve azonban az EU iparának nem túl versenyképes helyzetét, a megállapodásra legalább akkora szüksége van az EU-nak, mint Kínának, így talán létrejöhet a megállapodás.
Nyitókép: depositphotos.com
