Az Európai Bizottság és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség közzétette az uniós szennyezettség felmérését összegző jelentését, amely szerint már most mérhető hatása van az uniós tevékenységnek e területen, ugyanakkor a 2030-as célokig még határozottan van teendő.
Amikor szennyezésről beszélünk az Európai Unióban, legtöbbször a rossz levegőminőségi adatokra gondolunk, ugyanakkor az emberi tevékenység által vizeink és a talaj egyaránt érintett. Ezeket nem lehet egymástól elszigetelten kezelni. Az Európai Bizottság és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség éppen ezért már második alkalommal készítette el a „Zero Pollution Monitoring and Outlook” jelentést, amely amellett, hogy listázza a különböző szennyezettségi adatokat, értékeli az eddig megtett intézkedéseket és az EU 2030-ra kitűzött szennyezésmentességi céljainak elérhetőségét.
A jelentés szerint az uniós politikák összességében hozzájárultak a levegőszennyezés, a növényvédőszer-használat és a tengeri műanyaghulladék csökkentéséhez. Ennek eredményeként jelentősen csökkent a légszennyezés miatti idő előtti halálozások száma. Ugyanakkor a szennyezés szintje továbbra is túl magas, különösen a káros zaj, a mikroműanyagok környezeti kibocsátása, a tápanyagok és a hulladéktermelés terén, ezért további erőfeszítésekre van szükség e területeken, kifejezetten utóbbi esetén, mivel az EU-ban a hulladéktermelés továbbra is növekszik.
A jelentés egyértelműen rámutat, hogy további intézkedések szükségesek az EU zéró szennyezési céljainak eléréséhez. A szennyezésmentességi elvek valamennyi politikába történő integrálása és az erőfeszítések minden szinten történő fokozása elengedhetetlen a további előrehaladás biztosításához. Ebben az összefüggésben a körforgásos gazdaság kialakítása segít csökkenteni az erőforrás-felhasználást, és ezáltal enyhíti az ökoszisztémákra és az emberi egészségre nehezedő nyomást. Mindezen hiányosságok nem maradtak megoldás nélkül, hiszen a Zéró Szennyezés Cselekvési Terv támogatja az EU gazdaságának fenntartható átmenetét és versenyképesebbé tételét.
A jelentéshez kapcsolódik az első Zéró Szennyezés Iránytű is, amely bemutatja az EU régióinak és fővárosainak előrehaladását a tisztább levegő, víz és talaj elérése terén. Az iránytű összehasonlítja a régiókat egymással és az uniós átlaggal, több környezeti szennyezési mutató alapján, amelyek az egészség, az ökoszisztéma-védelem, biodiverzitás, valamint a termelés és fogyasztás területeit érintik. Az iránytű kiemel 15 régiót Ausztriában, Finnországban, Franciaországban, Németországban és Svédországban, amelyek jelenleg a legalacsonyabb szennyezési szintekkel rendelkeznek.
Ugyanakkor egyértelmű egyenlőtlenségek vannak mind a szennyezésnek való kitettségben, mind annak hatásaiban. Az alacsonyabb társadalmi-gazdasági csoportokba tartozó polgárok hajlamosabbak a szennyezésnek való kitettségre, és a sérülékeny csoportok, mint például a gyermekek és az idősek, aránytalanul érintettek. De nem csak közvetlenül érintettek ezek a társadalmi rétegek, illetve a szélesebb körű társadalom: a talaj- és vízszennyezés által a termőföldek kevésbé termékenyek és kisebb mértékben képesek egészséges élelmiszerek előállítására. A vegyi anyagok, műanyagok és egyéb szennyeződések hasonlóan súlyosan károsítják az ökoszisztémákat, veszélyeztetik a fajok sokféleségét és felborítják az ökológiai egyensúlyt. Nem említve azt a tényt, hogy a szennyezéssel kapcsolatos egészségügyi és környezeti károk kezelése hatalmas költségekkel jár, a megelőzés és a tisztább technológiák használata pedig hosszú távon költséghatékonyabb.
Ezek a szennyezéssel összefüggő halálesetek és betegségek nagyrészt megelőzhetők lennének a környezeti szennyezés szintjének csökkentésével. A zéró szennyezettség tehát nemcsak környezetvédelmi, hanem gazdasági, egészségügyi és társadalmi érdek is, amely hosszú távon biztosítja az EU fenntartható fejlődését.
Kép: Euronews
