Von der Leyen 150 milliárd eurós védelmi alapot javasol
Tegnap az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen javaslatot terjesztett elő egy új közös finanszírozási mechanizmusra, amely jelentősen növelné a védelmi kiadásokat az Európai Unióban.
A terv szerint az EU országai akár 150 milliárd euró hitelt is igényelhetnek védelmi beruházásokra a mintegy 800 milliárd euró további védelmi kiadás feloldását célzó, ötpontos stratégia részeként. A javaslatot az Európai Bizottság vezetője mutatta be “ReArm Europe” néven, hangsúlyozva, hogy Európának egyértelműen és nagymértékben növelnie kell védelmi kapacitásait a súlyos fenyegetésekkel szemben. Von der Leyen szerint az újrafegyverkezés korszakába léptünk.
A javaslat magában foglalja egy új, ad hoc hitelkeret bevezetését is, amely a pandémia utáni helyreállítási alap (Recovery and Resilience Fund, RRF) ki nem használt forrásaira épülne. Emellett lehetővé tenné, hogy a tagállamok nagyobb védelmi kiadásokat eszközöljenek anélkül, hogy szankciókkal kellene számolniuk az EU költségvetési szabályai miatt. A finanszírozási lehetőségek között szerepel a regionális fejlesztési alapok katonai célú felhasználása, valamint az Európai Beruházási Bank bevonása a védelmi ipar támogatásába. Ezt a pénzt költhetnék terület- és rakétavédelemre, tüzérségi rendszerekre, drónokra és drónok elleni rendszerekre, illetve kibervédelemre is.
A védelmi kiadások növelése lehetővé tenné a tagállamok számára, hogy modernizálják fegyveres erőiket, befektessenek korszerű technológiákba és növeljék védelmi képességeiket. A védelmi iparba történő befektetés gazdasági növekedést, munkahelyteremtést és innovációt is generálhat az EU-n belül. Von der Leyen szerint, ha a tagállamok átlagosan a GDP 1,5 százalékával növelnék védelmi kiadásaikat, az 650 milliárd eurós fiskális mozgásteret teremthetne négy év alatt. A ReArm Europe közel 800 milliárd eurót tudna megmozgatni.
Ugyanakkor sokan aggódnak a nemzeti adósságok potenciális növekedése miatt, különösen azokban az országokban, amelyek már most is küzdenek pénzügyi kihívásokkal. További aggodalom, hogy a védelmi kiadások növelése elvonhatja a forrásokat más fontos területekről, például a kohéziós politikáról, amely a gazdagabb és szegényebb régiók közötti különbségek csökkentését célozza.
A javaslat hatása a kohéziós politikára szintén vita tárgyát képezi. Egyesek attól tartanak, hogy a védelmi kiadásokra fordított nagyobb hangsúly csökkentheti a regionális fejlesztési és szociális programokra fordított forrásokat, ami fokozhatja a meglévő egyenlőtlenségeket az EU-n belül. Éppen ezért a tervek szerint az uniós kohéziós forrásokat is a védelmi kiadások növelésére fordíthatják a tagok.
Az európai vezetők számára a védelmi kapacitások erősítése egyre sürgetőbbé vált, különösen a Trump–Zelenszkij találkozó után. A találkozó körülményei és az amerikai elnök ukrajnai támogatásra vonatkozó megnyilatkozásai arra utalnak, hogy az USA támogatása nem lesz olyan kiszámítható, mint korábban. Ez arra készteti az európai vezetőket, hogy saját védelmi képességeikre támaszkodjanak és ne számítsanak kizárólag amerikai segítségre.
Múlt vasárnapi Londonban 18 ország vezetői és diplomáciai képviselői ültek össze, hogy az EU biztonságáról tárgyaljanak. Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Robert Fico szlovák miniszterelnök is kritikusan viszonyult az EU egységéhez, különösen Ukrajna támogatásának kérdésében. Magyarország az európai védelmi kérdésekben a saját védelmi képességek erősítését és a tagállamok bevonását tartja fontosnak. A magyar kormány prioritásként kezeli a védelmi ipar megerősítését és a készletek feltöltését. Az EU szintű zászlóshajó projekteknek olyan területekre kell összpontosulniuk, mint a légvédelem vagy kiberbiztonság. A finanszírozásnál a költségvetésen kívüli megoldásokat részesítik előnyben, és támogatják a védelmi kiadások rugalmasságának növelését a Stabilitási és Növekedési Paktum keretében. Emellett az Európai Beruházási Bank hitelpolitikájának módosítását is támogatják, hogy tisztán védelmi projekteket is finanszírozni tudjon.
Magyarország az európai versenyképesség erősítését célzó Budapesti nyilatkozat megvalósítását is fontosnak tartja. A nyilatkozat az EU globális versenyképességének fokozását és hosszú távú klímasemlegességét célozza. Tizenkét fókuszterületre épül, amelyek részletes terveket fogalmaznak meg a gazdaság fejlesztésére és a fenntarthatóság elérésére. A magyar kormány szerint az erősödő európai védelmi ipar hozzájárulhat az európai versenyképesség növeléséhez is, ahogy azt a Budapesti nyilatkozat is hangsúlyozza. A NATO továbbra is a legfontosabb partner a védelempolitika terén, és az EU–NATO partnerség.
Von der Leyen javaslata a következő időszakban intenzív politikai vitákat fog kiváltani. A tagállamok közötti egyetértés elérése kulcsfontosságú lesz, különösen a védelmi kiadások növelésével kapcsolatban. Az EU-nak egyensúlyoznia kell a nagyobb stratégiai autonómia iránti vágya és a meglévő partnerségek fenntartása között. A politikai dialógus az európai vezetők között ezen szempontokat is figyelembe fogja venni, valamint a szükséges egyetértés elérését a védelmi kiadások növelésével kapcsolatban.
Az EU-nak fontos szerepe van abban, hogy egyensúlyozza a kapcsolatait az USA-val és más nemzetközi partnereivel, miközben saját védelmi képességeit is fejleszti. A Hajlandóak Koalíciója, amely Orbán Viktor és Robert Fico nélkül alakult meg, hajlandó közvetlenül támogatni Ukrajnát, ami további feszültségeket generálhat az EU-n belül.
Végül, a javaslat sikerének kulcsa az lesz, hogy az EU tagállamai képesek-e közös nevezőre jutni és egy közös európai védelmi víziót kialakítani. Az elkövetkező hónapokban a politikai dialógus és a kompromisszumkészség lesz a legfontosabb tényező abban, hogy az EU képes lesz-e hatékonyan növelni védelmi kapacitásait, miközben más fontos területeken is fenntartja a stabilitást.
Fotó: Yves Herman / Reuters
