Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság (RS) elnöke, valamint Miloš Lukić, az entitás Hivatalos Közlönyének igazgatója ellen indított per utolsó elsőfokú tárgyalása február 19-én volt. Az ítélethirdetés február 26-án lesz, amely nemcsak Dodik politikai jövőjét határozhatja meg, hanem hatással lehet Bosznia-Hercegovina stabilitására is.
A vád ellenük az ország alkotmányos rendjének megsértése és a nemzetközi főképviselő (OHR) döntéseinek semmibevétele. A konfliktus Christian Schmidt, nemzetközi főképviselő és Milorad Dodik között a Bosznia-Hercegovina Alkotmánybírósága belső működési szabályzata módosításának kapcsán kezdődött. A módosítás értelmében az Alkotmánybíróság akkor is határozatképes marad, ha valamelyik államalkotó nemzet nincsen jelen a döntéshozatalban, így a szerbek elvesztették a bojkottálás lehetőségét. Erre válaszul Dodik törvényjavaslatot terjesztett az RS Nemzetgyűlése elé, amely megtiltja az Alkotmánybíróság döntéseinek automatikus kihirdetését és alkalmazását az RS területén. A javaslatokat az entitás Nemzetgyűlése kétharmados többséggel elfogadta. Schmidt ekkor a bonni jogosítványaihoz folyamodott, s 2023. július 1-jén azonnali hatállyal megsemmisítette az RS két új törvényét, mivel azok ellentétesek voltak Bosznia-Hercegovina Alkotmányával. Ezen túlmenően a főképviselő módosította Bosznia-Hercegovina büntető törvénykönyvét, úgy, hogy börtönbüntetést szabhatnak ki azokra a személyekre, akik megakadályozzák az Alkotmánybíróság döntéseinek végrehajtását, illetve erre utasítást adnak. Hasonlóképpen módosításokat hajtott végre a nemzetközi főképviselő döntéseinek nem alkalmazása kapcsán is. Az ügyészek szerint 2023 júniusában az RS parlamentje több olyan jogszabályt fogadott el, amelyek célja a nemzetközi főképviselő jogkörének megszüntetésére irányult a szerb entitás területén. Az ügyészség azzal vádolja Dodikot, hogy július 7-én aláírta és kihirdette a vitatott törvényeket, ezzel szándékosan figyelmen kívül hagyva a nemzetközi döntéseket.
Ezt követően, 2023. augusztus 11-én emelt vádat a bosznia-hercegovinai ügyészség Milorad Dodik, az RS elnöke és Miloš Lukić, az entitás Hivatalos Közlönyének igazgatója ellen.
Az RS elnöke azzal vádolta meg az ügyészséget, hogy külföldi érdekeket szolgál, nem pedig az ország alkotmányát. Az entitás vezetője kijelentette, ha elítélik, az szélesebb társadalmi válságot idézhet elő. Az ügy kapcsán, Denis Šulić, a bosznia-hercegovinai kormány szerb származású kereskedelmi és turisztikai minisztere szerint, Dodik célja az volt, hogy megőrizze az elnöki intézményt és a szerb entitás autonómiáját. Elmondta, hogy ebben a törekvésben a lakosság az igazság és az elnök oldalán áll.
A fentiekből jól látható, hogy bár az 1995-ben megkötött daytoni békeszerződés véget vetett a háborúnak, de nem hozta el a nemzetek közötti igazi megbékélést. A megállapodás elsődleges célja a béke, a régió stabilitásának megteremtése, valamint az etnikai, vallási és politikai csoportok nemzetközi felügyelet alá helyezése volt. Ez azonban hosszú távon a társadalmi-gazdasági fejlődés háttérbe szorításához vezetett. A megállapodással egy bonyolult állami struktúrát hoztak létre, amely az ország alkotmányos berendezkedésének teljes átalakításával járt. Bosznia-Hercegovina egykori unitárius felépítését egy föderációs rendszerrel cserélték fel. Ez a rendszer a kilencvenes évek társadalmi-gazdasági környezetében még működőképesnek bizonyult, azóta azonban a megváltozott körülmények miatt egyre kevésbé képes rugalmasan reagálni az új kihívásokra.
Megállapítható, hogy az országot továbbra is a törékeny politikai struktúra, mély társadalmi megosztottság, etnikai és vallási konfliktusok jellemzik. Ez különösen veszélyes a jelenlegi geo-, és biztonságpolitikai helyzetben. Ezek a konfliktusok erősítik a politikai polarizációt, csökkentik az objektív párbeszédre és a közös megoldások keresésére irányuló törekvések lehetőségét – ezzel fokozva az instabilitást, amely veszélyezteti az ország társadalmi rendjét és európai integrációját.
