Törvényhozási választásokat rendeznek vasárnap Németországban. Az új kormány politikája az Európai Unió jövőjére is jelentős kihatással lesz.
Előrehozott parlamenti választásokat tartanak február huszonharmadikán, vasárnap Németországban azt követően, hogy tavaly decemberben Olaf Scholz német kancellár elveszítette a bizalmi szavazást a törvényhozásban. A bizalmatlansági indítványt a kancellár nyújtotta be saját maga ellen, miután 2024 novemberében felbomlott a szociáldemokrata–zöld–liberális kormánykoalíció. A belpolitikai válságot közvetlenül az idézte elő, hogy a kormányon belüli fiskális politikai ellentétek eredményeképpen Scholz menesztette a pénzügyminiszterét, aki egyben a Német Szabaddemokrata Párt (FDP) elnöke is volt. Válaszképpen a liberális párt kilépett a koalícióból.
Németországban vegyes választási rendszer van, hiszen a polgárok egyéni választókerületi jelöltre, valamint pártlistára is szavazhatnak, a részletszabályok miatt azonban – ilyen például a túllógó mandátum esete – közelebb áll az arányos választási rendszerhez, hivatalosan megszemélyesített arányos rendszernek is szokták nevezni. A pártlistákra leadott voksokat a Webster / Sainte-Laguë módszer alapján alakítják át mandátummá, amely azt jelenti, hogy a szavazatokat páratlan számokkal – 1, 3, 5 stb. – osztják végig, majd ezt követően – a magyar szabályozáshoz hasonlóan – a legnagyobb hányadossal bíró politikai szervezetek jutnak képviselői helyekhez. Ezzel az eljárással a kisebb támogatottsággal rendelkező pártok könnyebben tudnak mandátumot szerezni, mint a Magyarországon is alkalmazott D’Hondt módszer esetében.
A legfrissebb közvélemény-kutatások alapján a legtöbb mandátumra a Kereszténydemokrata Unió és a Bajor Keresztényszociális Unió (CDU/CSU) szövetsége számíthat mintegy harminc százalékos támogatottságának köszönhetően. Kancellárjelöltjük a CDU elnöke, Friedrich Merz. A második helyet az Alternatíva Németországért (AfD) szerezheti meg, ezzel pedig jelentősen javítana négy évvel ezelőtti eredményéhez képest, amikor is az ötödik legtöbb képviselővel rendelkező párt lett a választásokat követően. A jelenlegi kormánykoalíció legnagyobb pártja, a Németország Szociáldemokrata Pártja (SPD) a felmérések szerint ez alkalommal mindössze a harmadik legnépszerűbb politikai erőnek bizonyulhat a vasárnapi voksoláson.
Bármelyik párt nyeri is meg ugyanakkor a választást, nagy valószínűséggel egyedül nem lesz képes kormányt alakítani, így koalíciós tárgyalások következhetnek, melynek során mind a belpolitikai, mind a külpolitikai látásmódot – ideértve az Európai Unióval (EU) kapcsolatos megközelítést is – össze kell majd egyeztetniük a feleknek. A pártok európai integrációra vonatkozó elképzelései – az AfD kivételével – számos ponton megegyeznek egymással. A CDU/CSU, az SPD, a Szabaddemokraták, valamint a Zöldek is egységesebb, erősebb Uniót szeretnének, megerősítve a kooperációt több szakpolitikai területen. A világpolitikai folyamatok okán a kül- és biztonságpolitikai együttműködés, illetve a védelempolitika témaköre kapott kitüntetett hangsúlyt a pártprogramokban. A közösség hatékony működésének biztosítása céljából a politikai erők intézményi és döntéshozatali reformokat üdvözölnének, melyek mindegyike az integráció mélyülését vonná maga után. A zöldek és a kereszténydemokraták a megvalósítás érdekében a többsebességes Európa létrehozását is lehetségesnek tartják, amelyben az egyes tagországra bízzák, milyen szorosan szeretnének kooperálni a különböző területeken. A megújult EU-ban a fent említett pártok mindegyike Németország és Franciaország mellett Lengyelországnak szán vezető szerepet.
Az Alternatíva Németországért ezzel szemben teljesen új alapokra helyezné a nemzetek együttműködését. Az AfD kormányra kerülése esetén kiléptetné az országot az Európai Unióból, majd egy olyan új közösséget hoznának létre, mely megőrizné a tagállamok szuverenitását, bizonyos szakpolitikákban – például külső határok védelme, közös piac, európai kultúra megvédése – viszont közös cselekvés valósulna meg. A radikális jobboldali pártnak nehéz dolga lesz, ha elképzeléseit – teljesen vagy részben – meg szeretné valósítani, ugyanis a koalíciókötést illetően egyelőre valamennyi releváns politikai szervezet elzárkózik az AfD-vel való kooperációtól.
Nyitókép: depositphotos.com
