Az Európai Bizottság nem tesz jogi lépéseket Lengyelországgal szemben annak ellenére sem, hogy a múlt hét végén Donald Tusk lengyel miniszterelnök ismételten a migrációs paktum figyelmen kívül hagyásáról nyilatkozott, megerősítve, hogy nem hajlandó azt végrehajtani, illetve kétségbe vonva annak gyakorlati megvalósíthatóságát. Bár az Európai Bizottság igyekszik megvédeni a paktumot, álláspontja enyhülni is látszik az előzőekben még keményen képviselt kérdéskör kapcsán.
Korábbi kijelentéseivel ellentétben a Bizottság tartózkodik a jogi lépések megtételétől Lengyelország vagy bármely más tagállam ellen, amely megkerüli a paktum öt, egymással összefüggő jogszabályát. Tavaly Ylva Johansson, az EB akkori belügyi biztosa még úgy fogalmazott, hogy a végrehajtó hatalom természetesen fellép és – ha szükséges – kötelezettségszegési eljárást fog indítani bizonyos országokkal szemben. E héten hétfőn azonban a Bizottság szóvivője már csak annyit mondott, hogy a paktum 2026 közepén lép hatályba, így az azzal kapcsolatos munka jelenleg folyamatban van, illetve a Bizottság szoros kapcsolatban áll valamennyi tagállammal, és szükség esetén támogatja, hogy addigra minden ország készen álljon. A tisztviselő nem használta a „kötelező” szót a jogszabály leírására.
A biztosok testületének múlt pénteki gdański látogatása során Tusk nem először fenyegetett a migrációs paktum felbontásával, de most először tette ezt annak legfőbb támogatója, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke jelenlétében. Tusk kijelentette, hogy Lengyelország nem fogja olyan módon végrehajtani a paktumot, hogy további bevándorlókkal kapcsolatos kvótákat vezet be az országban. A paktum központi pillére a „kötelező szolidaritás” alkalmazása, amely három különböző lehetőséget biztosít a kormányok számára: lehetővé teszi bizonyos számú menedékkérő áthelyezését, pénzügyi hozzájárulás kifizetését vagy operatív támogatás – például személyzet és felszerelés – biztosítását. Az áthelyezéseknek el kell érniük az évi 30 000 főt, a pénzügyi hozzájárulásoknak pedig 600 millió eurót.
Lengyelország és Magyarország a tárgyalások kezdetétől ellenezte a paktumot, különösen a szolidaritási mechanizmust, sok esetben nyilatkoztak úgy, hogy az arra kényszerítené őket, hogy akaratuk ellenére fogadjanak be migránsokat. Tusk múlt pénteken azt is kiemelte, hogy Lengyelország nagyon sajátos helyzetben van, hiszen hatalmas nyomás alatt áll az illegális migráció miatt. Hangsúlyozta, hogy ,,ha valaki azt mondja, hogy Lengyelországtól további terheket várnak el, függetlenül attól, hogy ki mondja ezt, az én válaszom az, hogy Lengyelország nem fog további terheket vállalni. Pont.” A miniszterelnök két tényezőre hivatkozott ezzel kapcsolatban: a Lengyelország által befogadott kb. kétmillió ukrán menekültre, valamint a migrációs hullámokra, amelyeket Fehéroroszország és Oroszország a keleti határon eszközként alkalmaz.
Tusk azt is hangsúlyozta, hogy készek mindenkivel együttműködni, hogy megvédjék Európát az illegális migrációtól, betartják az egyéb európai jogszabályokat, amelyek segítenek az illegális migráció ellen, azonban az áthelyezés mechanizmusa ezt a kérdést nem oldja meg, a paktum nem az illegális migráció csökkentésének eszköze.
Ursula von der Leyen, aki korábban „történelmi” vívmányként üdvözölte a paktumot, amely biztosítja a terhek megosztását a blokkon belül, a múlt héten már azt ígérte, hogy a Bizottság figyelembe veszi és tiszteletben tartja Varsó ukránok iránti szolidaritását. Hétfőn a Bizottság szóvivője is úgy fogalmazott, hogy a tagállamok teljes mérlegelési jogkörrel rendelkeznek majd a három fenti intézkedést illetően, és ha nem akarják, nem lesznek kötelesek áthelyezni a menedékkérőket. A szóvivő szerint a paktum figyelembe veszi az egyes tagállamok sajátos migrációs helyzetét, és biztosítja a szükséges rugalmasságot, ilyen például a nyomás alatt álló tagországok számára nyújtott szolidaritás, melybe Lengyelország is beletartozhat a nagyszámú ukrán menekült befogadása miatt.
Az adott tagállamok részleges vagy teljes mentességét októberben jelentik be, miután a Bizottság közzéteszi a migrációs nyomás mértékét értékelő éves jelentését. Tusk erőteljes kritikái és nyilatkozatai nyomán úgy tűnik, Lengyelország eléggé közel állhat ahhoz, hogy teljes mentességet kapjon. Az azonban kérdésként merülhet fel, hogy azok az országok, melyek nem hajlandóak végrehajtani a paktum rendelkezéseit, részesülhetnek-e a szintén a paktum által lefektetett, más tagállamok által felajánlott szolidaritási intézkedésekből.
Lengyelország egyébként június végéig látja el a Tanács féléves soros elnökségét, melynek mottója: „Biztonság, Európa!”
Kép forrása: euractiv.com
