Fókuszban az Európai Bizottság éves munkaprogramja
Kiszivárgott az Európai Bizottság 2025-ös munkaprogram-tervezete, amely betekintést nyújt az EU soron következő jogalkotási menetrendjébe. A Bizottság idén közel félszáz jogalkotási javaslattal készül. A bizottsági ciklus első évének jogalkotási stratégiája mindig kiemelt fontosságú, hiszen következtetést enged arra, hogy miként kívánja valóra váltani a Bizottság elnöke megválasztása előtt tett ígéreteit. A munkaprogramot a jövő héten tárgyalja majd az Európai Parlament.
Új kihívások ide, gazdasági irányváltás oda, a von der Leyen-féle 2025. évi munkaprogram sok szempontból komoly hasonlóságot mutat az öt esztendővel ezelőttivel, elsősorban azért, mert az akkori vállalások nagy részét nem sikerült időtállóan rendezni. Az Európai Bizottság tehát most újra nekifut a gazdasági növekedés, a fenntarthatóság, a migráció és a demokrácia kérdéseinek – most azonban lényegesen türelmetlenebb iparági és állampolgári várakozások mellett.
„A Bizottság elkötelezett amellett, hogy kezelje az olyan generációs kihívásokat, mint az éghajlatváltozás, a digitalizáció és a migráció. Elkötelezettek vagyunk az európai zöld alku megvalósítása, valamint az európai polgárok és vállalkozások esélyeinek javítása mellett a digitális átalakulásban. Ez a munkaprogram hozzájárul egy olyan Unió építéséhez, amely többre törekszik.” – fogalmazott von der Leyen 2020-ban, az akkori éves munkaprogram bemutatásakor. A Bizottság az előtte álló öt év alatt biztosítani kívánta a fenntarthatóság és a gazdasági növekedés együttes megvalósulását, új migrációs megoldással is készült és a demokráciát is számos intézkedéssel kívánta javítani, most pedig ismét valami hasonlóra készül.
Bizottsági munkaprogram 2025 – nincs új a nap alatt
Az idei program, amelyet hivatalosan a jövő héten Strasbourgban mutat be az Európai Bizottság az Európai Parlament plenáris ülésén, felsorolja az idei új javaslatokat, a függőben lévő jogalkotási ügyeket és a tervezett visszavonásokat is. Az Európai Bizottság idei munkatervét rögzítő dokumentum összesen negyvenhat kezdeményezést sorol fel, köztük huszonnégy jogszabály-módosítást és huszonkét olyan javaslatot, amelyhez nem kapcsolódik jogalkotás. A 2025. évi terv e tekintetben is jelentős hasonlóságot mutat 2020. évi munkaprogrammal, amely annak idején negyvenhárom kezdeményezést tartalmazott.
A Bizottság idei javaslatai prioritásként kezelik majd a versenyképességet tíz új kezdeményezéssel, az egyszerűsítést nyolc új kezdeményezéssel szeretnék elérni, míg a biztonságpolitika területén hat újabb jogalkotási javaslat következik. A legfontosabb egyszerűsítési elképzelések között három 2025-re tervezett gyűjtőcsomag szerepel: az elsőt, amely a fenntarthatósági követelményekre fókuszál, várhatóan február 26-án mutatja be a Bizottság. Ennek célja a vállalati fenntarthatósági átvilágításról szóló irányelv (CSDDD), a vállalati fenntarthatósági jelentésekről szóló irányelv (CSRD), valamint az EU igencsak visszásnak tekinthető taxonómiai rendeletének módosítása. Emellett szintén február 26-án várható az infrastrukturális beruházások növelését célzó Clean Industrial Deal, vagyis Tiszta Iparági Megállapodás, amely különösen az energiaintenzív ágazatokat érinti majd.
Egy régi-új elképzelés: egyszerűsítési hullám az uniós jogalkotásban
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke múlt héten jelentette be a versenyképességi iránytű csomagot, ennek keretében pedig arra készül, hogy csökkentse a kiterjedt környezetvédelmi bürokráciát, amelynek kialakításában az előző, szintén von der Leyen vezette Bizottság játszott a vezető szerepet. Az egyszerűsítési hullám végrehajtását szabályozó csomagot a jövő hónapban mutatják majd be Brüsszelben.
Tavaly tavasszal a Budapesti nyilatkozat elődje, a belga elnökség alatt elfogadott európai ipari megállapodás elsőként szólította fel az akkor távozó Európai Bizottságot arra, hogy váltson irányt az európai gazdaság stabilitásának visszaállítása érdekében, novemberben pedig a magyar elnökség keretében elfogadott új versenyképességi paktum, a Budapesti nyilatkozat pedig egyértelműen kijelölte azt az irányt, amelyet a tagállamok elvárnak a régi-új Európai Bizottságtól. Ezek az elvárások olyan konkrét intézkedéseket tartalmaznak, mint az egyszerűsítés és az adminisztratív terhek csökkentése, egy átfogó iparstratégia előterjesztése a versenyképes iparágak és a minőségi munkahelyek érdekében, de szerepel a felhívások között egy állandó versenyképességi hatásvizsgálat bevezetése is, amely az uniós javaslatokat vizsgálná abból a szempontból, hogy azok milyen irányba befolyásolják az Európai Unió gazdasági teljesítőképességét.
A Bizottság sokat vitatott deregulációs célkitűzése tehát szükséges azonban nem feltétlenül elégséges intézkedés az iparági érdekeltek szerint. Múlt héten közzétett állásfoglalásában az Európai Unió legnagyobb vállalati érdekképviseleti szervezete, a BusinessEurope összesen hatvannyolc olyan, túlnyomórészt környezetvédelmi jogszabályt sorolt fel, amelyek tekintetében átfogó felülvizsgálatot vár az Európai Bizottságtól. A szabályozási témakörök olyan további kérdéseket érintenek, mint a körkörös gazdálkodás, a fogyasztókkal kapcsolatos ügyek vagy éppen az az élelmiszeripari előírások. Az egyszerűsítés célkitűzése alá sorolt javaslatok száma szemmel láthatóan köszönőviszonyban sincs az európai vállalatok egyszerűsítési elvárásaival, ráadásul e téren sincs új a nap alatt. 2020-ban a Bizottság összesen negyvennégy javaslat felülvizsgálatát tervezte egyszerűsítési céllal.
Migráció és demokrácia: 2025-ben is aktuális
2020-ban az egyik legjelentősebb reformjavaslat az új migrációs és menekültügyi paktum volt. Az akkori javaslat egy addigra már öt éve húzódó problémát kívánt rendezni, ám eredménytelenül. Az összesen nyolc esztendőn keresztül tartó migrációs patthelyzet után a tavaly júniusi európai választásokat megelőzően keresztülerőltetett megállapodás azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, hamar kiderült, hogy a paktum nem a megoldás, hanem maga a probléma. A mostani elképzelések szerint idén március 11-én egy új közös megközelítés következne a migrációs szabályok szigorítása, amit év végén egy szélesebb körű európai migrációs és menekültügyi stratégia követne – nyilvánvalóan az addig bekövetkező tagállami belpolitika változások fényében. Az idei év harmadik negyedévében pedig bemutatná a Bizottság a mediterrán paktumot, amelynek célja az EU-n kívüli országokkal való migrációs együttműködés kialakítása.
Demokrácia terén a jogállamisági eljárások megerősítése mellett a külföldi beavatkozások kezelését célzó eszközzel készül a Bizottság, a második negyedévben előterjeszt egy javaslatot egy úgynevezett európai demokráciapajzs kialakítására. Aggasztó egybeesés, hogy az Európai Parlamentben éppen a napokban alakult egy új különbizottságugyanezen a néven rendkívül terjengős hatáskörrel, a különböző, demokráciával kapcsolatos európai problémák kivizsgálására, ráadásul alkalmazva a „cordon sanitaire” elvét az EP harmadik legnagyobb frakcióját jelentő Patriótákat már az indulásnál kizárták a különbizottság vezetéséből.
Központban az új többéves pénzügyi keretről szóló tárgyalások
Az öt esztendővel ezelőtti stratégiához képest az egyetlen nagy újdonságot az új többéves pénzügyi keretre való javaslat jelenti. A 2028–2034-es hosszú távú európai költségvetésre vonatkozó javaslatot azonban várhatóan csak a harmadik negyedévben teszik közzé, valószínűleg júliusban vagy szeptemberben, addig is az Európai Bizottság egy közleménnyel jelentkezik az elkövetkező hetekben.
Az új keretben újdonságot jelenthet egy Új Európai Versenyképességi Alap létrehozása az EU versenyképességéhez fontos stratégiai szektorok és kritikus technológiák támogatására, várhatóan maga alá gyűrve számos jólismert programot, mint például a Horizont. A tervek szerint a versenyképesség növelésének előmozdítását segíti majd a Versenyképességi Iránytű dokumentumban említett versenyképességi koordinációs eszköz létrehozása, ennek érdekében pedig az Európai Szemeszter rendszerét alakítaná át a Bizottság, várhatóan újabb reformfeladatokat tűzve a tagállamok számára. A komoly költségvetési ambíciók előkérdése lesz az új uniós saját forrásokra vonatkozó megállapodás, amellyel kapcsolatban azonban a jelenlegi tárgyalások teljesen elakadtak a Tanácsban. Az MFF kérdése több éven át tematizálja majd az európai politikát. A teljes költségvetési újratervezés a tagországok egyhangú megállapodásához kötött, e cél elérése érdekében pedig, a többéves tárgyalásokhoz képest, a Bizottság stratégiai terveinek teljesítése is csak másodrendű szerepet tölt majd be.
