Az újonnan beiktatott amerikai elnök tervei alaposan átalakíthatják a nemzetközi energiahordozók piacát
A tegnap beiktatott Trump elnök választási kampánya során, illetve megválasztása után egyértelművé tette, hogy egy protekcionista kereskedelmi politikát kíván folytatni.
Ennek megfelelően azt nyilatkozta, hogy hivatalba kerülve megemeli a vámokat: 60 százalékkal emeli a Kínából szállított árukra és 100 százalékkal az elektromos járművekre kivetett vámokat; 25 százalékkal Kanadára és Mexikóra, amennyiben hoznak komolyabb intézkedéseket a tiltott kábítószer-szállítmányok áramlásának megállítására; valamint 20 százalékkal a világ minden tájáról származó árukra. Amennyiben a BRICS-országok úgy döntenének, hogy lemondanak az amerikai dollárról mint tartalékvalutáról, az USA 100 százalékkal emeli a tarifákat. Az Európai Unióval kapcsolatban Trump elnök azt szeretné, ha az EU a javára fennálló kereskedelmi deficit értékében vásárolna olajat és földgázt az USA-tól, így kiegyenlítve a kereskedelmi mérleget.
Az amerikai hivatalos adatok szerint az uniós javakkal folytatott kereskedelemből keletkező deficit 2021 óta minden évben meghaladta a 200 milliárd dollárt. Az Egyesült Államokba irányuló uniós export elsősorban ipari cikkekből, leginkább járművekből, illetve különböző gépekből áll – a teljes export áru 41 százaléka. Ezt követik a vegyszerek (27 százalék) és az egyéb ipari cikkek. Az Egyesült Államokba irányuló három legnagyobb exportőr az EU-ban Németország (157 milliárd euró), Olaszország (67 milliárd euró) és Írország (51 milliárd euró) volt. Németország és Olaszország inkább csúcskategóriás járműveket, illetve haszongépjárműveket, illetve buszokat exportálnak az USA-ba.
A szoltáltatások esetén az USA exportja az Európai Unióba 2022-ben 241,2 milliárd dollár, míg azok importja az Európai Unióból megközelítőleg 170,0 milliárd dollár volt. Így az USA 2022-ben 71,2 milliárd dollár szolgáltatáskereskedelmi többlettel rendelkezett az Európai Unióval. Ha az USA és az EU közötti javak és szolgáltatások kereskedelmének értékét számoljuk, akkor megközelítőleg 130 milliárd dolláros deficitet kapunk. Vagyis, Trump elnök elvárásai szerint legkevesebb ebben az értékben kellene az EU energiahordozót vásároljon az USA-tól.
Az Energiagazdasági és Pénzügyi Elemző Intézet (IEEFA) becslései szerint az EU LNG importra fordított kiadása 2022-ben 116 milliárd euró volt, amelyért 127 milliárd köbméter LNG-t tudott vásárolni, elsősorban az USA-tól, Katartól, illetve Oroszországtól. 2023-ban az EU már lényegesen olcsóbban jutott hozzá az energiahordozókhoz, így összesen 68 milliárd eurót költött 133 milliárd köbméterért. Az EU 2023-ban az USA-tól 30,7 milliárd euró értékben vásárolt LNG-t, amely összegért 60,7 millió köbmétert cseppfolyósított gázt kapott. Ez az érték igencsak elmarad a Trump elnök által célul kitűzött 130 milliárd dollártól.
Szerencsére az EU a világ nagyobb olajimportőre, egyes források szerint az EU olajimportja 2023-ban 349,58 milliárd dollár körüli volt és legfontosabb kereskedelmi partnere az USA, amelytől az adott évben 57 milliárd dollár értékben vásárolt. Mindezeket összeadva, az EU 2023-ban megközelítőleg 90 milliárd dollár értékben vásárolt energiahordozót az USA-tól. Trump elnök elvárásai szerint ezt a két piacot kellene még 130 milliárd dollárral bővíteni, vagyis nagyjából dupláját annak, amit az EU 2023-ban összesen költött az LNG-importra. Mivel az EU amúgy is a világ legnagyobb energiaimportőre, nem irreális mennyiségű energiahordozót kellene vásárolni.
Csakhogy, ha az EU valóban ilyen értékben kell majd az USA-tól gáz és kőolajat vásároljon, valószínű, hogy az energiaszükségletének aránytalanul nagy részét az USA látná el. Vagyis, a többi fontos beszállító (Katar, Norvégia, Kazahsztán, Líbia, Szaúd-Arábia) vagy háttérbe szorulna, vagy teljes mértékben kiesne, így ezek az országok kénytelenek lesznek új piacokat találni. Bár a katonai és a politikai kapcsolatok egyaránt rendkívül szorosak az USA és az EU között, ilyen mértékű kitettség rendkívül kockázatos lenne – különösen figyelembe véve, hogy az EU nem rendelkezik olyan globális értékláncokkal, amelyek létfontosságúak lennének az USA számára.
Kép forrása: europa.eu
