Európa geopolitikai tényező szeretne lenni, lehet, hogy az amerikai választások rá is kényszerítik.
Tegnap szervezték meg Budapesten az Európai Politikai Közösség (EPK) ötödik csúcstalálkozóját. A rendezvényen több, mint 40 európai kormány- és államfő, az Európai Unió intézményeinek képviselői, illetve a NATO, az Európai Tanács és az EBESZ vezetői vettek részt. Az EPK egy informális platform, amelynek keretén belül a kontinens vezetői a közös problémákról folytatnak eszmecserét és igyekeznek ezekre megoldásokat keresni. Jelentősége is ebben rejlik, nem pedig elfogadott nyilatkozatokban.
A budapesti csúcstalálkozónak két kiemelt témája volt: egyrészt a migráció, másrészt a gazdasági problémák, amelyekkel az európai kontinens jelenleg küzd. Ugyanakkor minden bizonnyal szóba kerülhettek azok a kihívások is, amelyekkel Európának az amerikai elnökválasztás után kell szembenéznie.
Trump elnöknek három Európára vonatkozó politikai megközelítését érdemes kiemelni. Egyrészt, hangsúlyozta, hogy az orosz–ukrán háborút le kívánja állítani és korlátozni akarja azokat a forrásokat, amelyeket erre a célra szánna az amerikai kormány. Így felmerül a kérdés, hogy ha az Egyesült Államok lényegesen csökkenti, vagy leállítja azokat a pénzügyi támogatásokat, amelyeket korábban vállalt, mire lesz elegendő Ukrajnának az az összeg, amit az EU folyósítani tud, illetve mennyi időre – ugyanis az EU épp 6 hónapról 36 hónapra szeretné megemelni a befagyasztott orosz állami vagyonra vonatkozó korlátozások időtartamát. Mi több, a G7-ek országai által folyósított támogatások mértéke is függhet az USA és az EU által kifizetett összegektől. Mindezek miatt az Ukrajnának szánt támogatásokat újra kell gondolni – ezt a döntést pedig a térség más államai, így Georgia vagy Moldova is minden bizonnyal éles figyelemmel kísérik.
Másodszor, Trump elnök választási kampánya során azt mondta, hogy az Egyesült Államok csak akkor fogja megvédeni a NATO-tagállamokat egy jövőbeli orosz támadástól, ha azok teljesítik védelmi kiadási kötelezettségeiket. Az elnök NATO-ra vonatkozó politikái az európai hadiipart lendíthetik fel, és hozzájárulhatnak az iparág uniós integrációjához. Elképzelhető, hogy a 700 millió lakost számláló európai kontinens országai ezen a területen szorosabban működjenek együtt.
Harmadszor, Trump elnök magas védővámokat tervez bevezetni: az EU-val szemben 10 százalékos, Kínával szemben pedig 60 százalékos értékben. Az EPK gazdaságpolitikával, konnektivitással és világkereskedelemmel kapcsolatos beszélgetésein vélhetően szóba kerültek a kilátásba helyezett vámtarifák és azok hatásai. Egyes források szerint a 10 százalékos vámemelés Németországban körülbelül 0,5 százalékkal, Franciaországban 0,3 százalékkal, Olaszországban 0,4 százalékkal, Spanyolországban pedig 0,2 százalékkal csökkentheti a GDP-t, ez pedig az éppen stagflációval küszködő Németországnak egyáltalán nem jó hír.
A csúcstalálkozó megfelelő keretet biztosított ahhoz, hogy mindezekről a kérdésekről elindulhasson egy vita, a közös problémák azonosítása és lehetséges megoldások keresése. Az elhangzott nyilatkozatok, különösen Macron elnöké, arra engednek következtetni, hogy a politikai vezetők önállóbban és határozottabban szeretnének az európai értékekért és a nemzeti érdekeikért kiállni az egyre inkább élesedő geopolitikai konfliktusok között. Lehet, hogy Trump elnök megválasztása lesz az a tényező, amely mint egy külső kényszerítő erő elindítja Európát azon a rögös úton, amelyből hosszú távon nyerni tud.
Kép forrása: europa.eu
