Az Európai Politikai Közösség (EPK) a rövid, nem egészen kétéves fennállása óta immáron negyedik csúcstalálkozóját tartja 2024. július 18-án az egyesült királyságbéli Blenheim kastélyban. Az Oroszország és Belarusz kivételével az összes európai ország állam- és kormányfőjét, valamint az EU legfontosabb intézményeinek vezetőit tömörítő kezdeményezés létjogosultságát sokan megkérdőjelezték a kezdetekkor, de a létrejött formáció mostanra megszilárdulni látszik, jóllehet az továbbra is keresi a helyét. A mostani ülésen nem várható, hogy érdemi döntések szülessenek a politikai platform jövőbeni működése kapcsán, ami felértékelheti a következő, a magyar EU-elnökség alatt Budapesten 2024. november 7-én sorra kerül EPK ülés jelentőségét.
Az Európai Politikai Közösség (EPK) létrehozásának gondolatát Emmanuel Macron francia elnök vetette fel az Európa jövőjéről szóló konferencia 2022. május 9-i zárórendezvényén tartott beszédében. A kezdeményezés, amely válaszreakcióként született Oroszország Ukrajna ellen indított háborújára, egy új (biztonság)politikai struktúra létrehozására irányult az európai kontinensen a párbeszéd és az együttműködés erősítésére. A francia elnök által felvázolt javaslat vegyes fogadtatásra talált az európai országok, leginkább az EU tagjelöltjei részéről, miután az sok szempontból hasonlóságot mutatott azokkal a korábbi (sikertelen) francia kezdeményezésekkel, amelyek alternatívaként szolgáltak volna az Unió további bővítésével szemben.
Mindezen kritikák eloszlatása érdekében a francia kormány 2022. június 14-én egy dokumentumot tett közzé, amely részletesen kifejtette Macron elnök gondolatait. Ebben egy nemzetközi szervezet felállítását vázolták fel, saját intézményekkel, alapító szerződéssel és döntéshozatali mechanizmusokkal. A létrehozandó új szervezet Európa minden demokratikus államát magába foglalná, függetlenül az Európai Unióhoz fűződő viszonyától. A francia dokumentum hangsúlyozta, hogy az EPK célkitűzése a (páneurópai) „közösségi érzés” megteremtése lenne egy laza együttműködés kialakításával a közös európai érdekek mentén, a politikai, gazdasági, kulturális és biztonsági kapcsolatokat erősítésével. Az új szervezet nem jelentene alternatívát az EU csatlakozás szempontjából, ugyanakkor a javaslat kilátásba helyezte, hogy egyes területeken a teljes jogú csatlakozást megelőzően szorosabb együttműködésre / integrációra kerülhetne sor az EU és az ezt ambicionáló aspiráns országok között. A szervezet működését tekintve célkitűzésként fogalmazódott meg az egyes országok egyenrangú félként történő részvétele, az elsősorban projektalapú együttműködés pedig kiterjedne többek között az energia, az egészségügy, a migráció, a közlekedés, a klímaváltozás, valamint a kül- és biztonságpolitika területeire. A javaslat előirányozta továbbá, hogy a kormányközi együttműködésen alapuló szervezet keretében évente több csúcstalálkozóra kerülne sor állam- és kormányfői, illetve miniszteri szinten.
Az egyre jobban körvonalazódó francia kezdeményezésről az EU állam- és kormányfői vitát folytattak a 2022 júniusi Európai Tanács (EiT) ülésén, ahol egyetértés alakult ki a politikai koordinációs platform létrehozásáról, továbbá arról, hogy évente két vezetői csúcstalálkozóra kerül sor a közös érdekű kérdések megvitatására. Konszenzus volt abban is, hogy az együttműködés nem vezethet a meglévő szervezetek, együttműködések helyettesítéséhez. Az EPK első csúcstalálkozójára 2022. október 6-án került sor Prágában, ahol az EU tagállamai mellett jelen volt még a hat nyugat-balkáni ország, továbbá Ukrajna, Moldova, Örményország, Georgia, Azerbajdzsán, Törökország, az Egyesült Királyság, Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein. A csúcstalálkozó plenáris üléssel kezdődött, amelyet kerekasztal-beszélgetések követtek, ahol a témák az európai béke és biztonság, az energia(biztonság), a klímaváltozás elleni küzdelem, illetve a gazdasági helyzet voltak. A várakozásoknak megfelelően nem került sor közös nyilatkozatra, ugyanakkor döntés született a következő három csúcstalálkozó helyszínéről. Ez utóbbi precedenst teremtett a félévente megrendezésre kerülő találkozókra, amelyek felváltva egy-egy uniós és nem uniós tagállamban kerülnek megrendezésre. Ennek megfelelően az EPK második csúcstalálkozójának a Moldovai Köztársaság adott otthon 2023. június 1-jén Chișinăuban, míg a harmadiknak Spanyolország 2023. október 5-én Granadában. A két utóbbi csúcstalálkozóra összesen 47 állam- és kormányfő részvételével került sor, azokra immáron Andorra, San Marino és Monaco is meghívást kaptak, míg Charles Michel EiT elnök, Ursula von der Leyen bizottsági elnök, valamint Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke is részt vett azokon.
Jóllehet az EPK létjogosultságát sokan megkérdőjelezték a kezdetekkor, azonban az első három csúcstalálkozót követően mostanra megszilárdulni látszik a formáció, amely több szempontból is hozzáadott értéket képvisel. Az informális intézményi jellegéből fakadóan az EPK csúcstalálkozói egyedülálló, új lehetőséget nyitnak meg a közösen jelentkező kihívások rendszeres megvitatására, megkönnyítve az őszinte párbeszédet az európai kontinens országainak állam- és kormányfői, valamint kormányai között. Jó példa erre a prágai EPK csúcstalálkozó peremén Macron francia és Michel EiT elnökök közreműködésével született politikai megállapodás Azerbajdzsán és Örményország között arról, hogy az EU polgári missziót telepít a két ország közötti határra, amellyel sikerült hozzájárulni az évtizedek óta zajló konfliktus enyhítéséhez. A csúcstalálkozók rugalmas keretei ugyanakkor teret biztosítanak az európai vezetők közötti kétoldalú megbeszéléseknek is, amely nem csak az EU tagjelöltek, de a többi nem uniós ország számára is hasznosak. Nem véletlen, hogy az EPK létrehozása új lendületet adott az EU és az Egyesült Királyság között, a szigetország Unióból történő kilépését követően jelentősen meggyengült kapcsolatoknak. Az EPK tehát egyfajta válasz az európai biztonsági rendszer jelenlegi hiányosságaira, ugyanis képes olyan funkciókat ellátni, amelyeket eddig a korábban létrehozott nemzetközi szervezetek, különösen az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet vagy az Európa Tanács láttak el, de azok bürokratikus, gyakran bonyolult eljárási működésükből fakadóan az utóbbi időben már nem képesek. Azzal pedig, hogy az Unió megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával, továbbá tagjelölti státuszt adott Bosznia-Hercegovinának és Georgiának, eloszlottak azok az aggodalmak is, miszerint az EPK az uniós tagság alternatívájaként szolgál majd a jövőben.
A formális struktúrák hiánya az EPK talán legfontosabb hozzáadott értéke, ugyanakkor ez egyben azt is jelenti, hogy a szervezet további jelentősége és létezése szinte teljes mértékben az egyes európai vezetők politikai elkötelezettségétől függ. A legutóbbi, granadai csúcstalálkozó ezzel kapcsolatban meg is mutatta a kezdeményezés korlátait, miután a spanyol kormány nem kezelte prioritásként az EPK csúcstalálkozót, helyette elsősorban a parlamenti választásokat követően kialakult belpolitikai válság megoldására törekedett. Ráadásul a csúcstalálkozót beárnyékolta, hogy – részben a brit–spanyol nézeteltérések, részben pedig a török és az azeri elnök távolmaradása miatt – ezúttal nem sikerült az európai országok egységét demonstrálni. Nem sikerült továbbá döntésre jutni az EPK (jövőbeni) működésével kapcsolatos olyan, részben politikai, részben technikai kérdésekről sem, miszerint maradjon-e a csúcstalálkozók félévenkénti (és hosszú távon aligha fenntartható) gyakorlata, illetve milyen helyszíneken kerüljenek ezek megrendezésre 2025-től kezdődően. Időről-időre, elsősorban francia részről, felmerül továbbá az EPK működését segítő intézmény (titkárság) kialakításának gondolata is, jóllehet ezt a résztvevő országok többsége egyelőre ellenzi.
Aligha várható, hogy az egyesült királyságbéli Blenheim kastélyban 2024. július 18-án sorra kerülő EPK ülésen érdemi döntések születnek a politikai platform jövőbeni működése kapcsán, ahol az illegális migráció, illetve az emberkereskedelem elleni küzdelem kérdései kiemelt figyelmet kapnak majd. Nem zárható ki, hogy esetleg megállapodás születik arról, hogy melyik nem európai uniós ország szolgáljon helyszínként az EPK 2025 első félévi csúcstalálkozójának, miután erre korábban Albánia, Svájc, illetve Norvégia és hajlandóságot mutatott. Ugyanakkor az ülés minden bizonnyal legfontosabb hozadéka annak időzítése, miután arra alig valamivel több mint egy hónappal az európai parlamenti és két héttel az Egyesült Királyságban lezajlott parlamenti választásokat követően kerül sor. Ez utóbbi kapcsán kedvező előjel, hogy Keir Starmer, az Egyesült Királyság frissen megválasztott miniszterelnöke, egyben az esemény házigazdája szorosabb kapcsolatok kialakítására törekszik az Európai Unióval. A csúcstalálkozó így jó lehetőséget biztosít arra, hogy az új európai uniós intézményi ciklus elején az európai országok megvitassák az európai kontinens előtt álló számos kihívást és hitet tegyenek a békés párbeszéd, valamint együttműködés mellett. Erre pedig vitathatlanul nagy szüksége van Európának. A fokozatosan romló regionális és nemzetközi geopolitikai helyzetben, az Ukrajnában zajló háború és a közel-keleti konfliktus is még inkább rávilágít annak a jelentőségére, hogy az európai vezetők számára szükség van egy olyan fórumra, ahol informális keretek között találkozhatnak és áttekinthetik a legfontosabb közös kihívásokat. Az EPK jövőjével kapcsolatos kérdésekre azonban előbb-utóbb válaszokat kell találni, ami felértékelheti a következő, a magyar EU-elnökség alatt Budapesten 2024. november 7-én sorra kerülő EPK ülés jelentőségét.
Kép forrása: Wikipedia
