A múlt hét csütörtökön eldőlt, hogy Mark Rutte holland miniszterelnök az egyetlen jelölt a NATO főtitkári pozíciójára, mivel az eddig ,,versenyben lévő” Klaus Iohannis román elnök visszalépett. Magyarország és Szlovákia eddig ellenezték a holland kormányfő megválasztását, azonban mára már ezen országok is beleegyezésüket adták Rutte személyére, így október elejétől ő váltja majd Jens Stoltenberget a pozíción.
Mark Rutte 2010 óta Hollandia miniszterelnöke, az eddig leghosszabb ideig hivatalban lévő kormányfő. 2006 és 2023 között ő volt a Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért (VVD) elnöke is. 2021-ben kormánya egy családtámogatásokkal kapcsolatos botrány miatt lemondásra kényszerült. 2023-ban viszont ez a kabinet is megbukott, mivel nem tudtak megegyezni a Hollandiába érkező bevándorlók számának korlátozásával kapcsolatos kérdésekben. Ezt követően Rutte bejelentette, hogy a 2023-as előrehozott választáson nem indul a miniszterelnökségért.
Rutte a NATO főtitkári poszttal kapcsolatos jelölésről úgy nyilatkozott, hogy először nem foglalkoztatta őt, azonban az ukrajnai háború és a világban tapasztalható instabilitás miatt változott a véleménye, és most már úgy gondolja, ez egy hihetetlenül érdekes pozíció. Rutte mandátuma legalább négy évre szól majd.
Orbán Viktor egészen a múlt hétig nem támogatta Rutte kinevezését, amikor is sikerült megegyezniük abban, hogy Magyarország támogatja Rutte NATO-főtitkári kinevezését, cserébe azonban nem kell majd részt vennie Ukrajna katonai támogatásában. Orbán június 12-én Budapesten találkozott Jens Stoltenberg jelenlegi főtitkárral, akivel szintén abban állapodtak meg, hogy Magyarország nem akadályozza a NATO döntéseit, így viszont nem kell részt vennie semmilyen ukrajnai akcióban, illetve anyagilag sem kell támogatnia Ukrajnát. A magyar miniszterelnök a találkozót követően elmondta, hogy Magyarország a legtöbb NATO-s tagállamtól eltérő állásponton van Ukrajna támogatásával kapcsolatban, illetve az ukrajnai béke eléréséről is más nézeteket képvisel. Orbán elfogadta, hogy egyedül nem tudja erről meggyőzni a többi államot, ezért nem fogja blokkolni azokat a döntéseket a NATO-ban, amelyek a magyar álláspont szerint nem állják meg a helyüket, de a NATO többi tagországa támogatja őket.
Stoltenberg kifejtette, hogy 2014 óta a NATO óriási változáson ment keresztül, illetve a hidegháború óta a jelenlegi orosz–ukrán konfliktusban lépett és lép fel a legerőteljesebben, hadgyakorlatokkal és katonák küldésével, annak érdekében, hogy megelőzze egy esetleges háború kirobbanását. Stoltenberg mandátuma 2022-ben járt volna le, azonban azt akkor az ukrajnai háború miatt egy évvel meghosszabbították, 2023-ban pedig újabb egy évvel hosszabbodott ez a periódus, mivel a tagállamok valószínűleg nem tudtak megegyezni az új főtitkár személyéről. Stoltenberg október 1-jén adja majd át helyét Rutte-nak.
A NATO-nak, és így az új főtitkárnak valószínűleg több kihívással kell majd szembenéznie a következő években, így semmiképpen nem könnyű feladat vár a jelenlegi holland miniszterelnökre. Elsősorban az orosz–ukrán háború fejleményei azok, amelyek nehezíthetik a NATO jövőjét, illetve a szervezeten belüli döntéshozatalt, lépéseket. A NATO tagállamok egy része támogatja Ukrajnát, másrészt viszont nem szeretnék az orosz agresszió fokozódását, így a jövőbeli főtitkárnak majd ezek között a nézetek, politikai célok között kell megfelelő döntéseket hoznia. A háború mellett hangsúlyos és szintén döntő fontosságú lehet a novemberi amerikai elnökválasztás, mivel a republikánus elnökjelölt, Donald Trump kampánya során többször hangsúlyozta, hogy amennyiben elnökké választják, megvonja az Ukrajnának nyújtott amerikai segélyeket. Ez a NATO számára rendkívül kedvezőtlen eredményeket hozhat, mivel az USA nyújtja jelenleg a legnagyobb katonai segélyt Ukrajnának, és segítségük nélkül a NATO ereje – és így Ukrajna támogatása is – súlyosan meggyengülhet. Emellett Ukrajnának nemcsak az oroszok elleni harcban van, illetve lesz szüksége a NATO-ra, hanem a háború esetleges végével a helyreállításban is, ami anyagilag szintén jelentősen megterhelné a szövetséget.
A NATO tagországok légvédelmi rendszereket is küldenek, illetve gyártanak Ukrajna részére, azonban nekik sincs annyi, hogy a megfelelő mennyiséget biztosítsák, és az esetleges Trump győzelemmel minden effajta támogatás is megszűnne az USA részéről. A NATO tagállamai mindegyikének GDP-je 2 százalékát védelmi kiadásokra kellene fordítania, ez azonban jelenleg csak 23 tagország esetében teljesül, tehát a szövetség tagországai egyharmadának nem sikerült elérnie ezt a célt az utóbbi 10 évben. Ezt, a többi felmerülő kérdés mellett, szintén kezelnie kell majd az új főtitkárnak.
Kép forrása: euronews.com
