A 2024-es uniós választások a fenntarthatósági szakértők szerint negatívan befolyásolhatják az Európai Zöld Megállapodás végrehajtását, ugyanakkor úgy vélik, hogy a célkitűzéseket az új Európai Bizottság fenn fogja tartani.
Az Institute for European Environmental Policy (IEEP) szakpolitikai agytröszt – és több más partnerszervezet – negyedik alkalommal készítette el az Európai Zöld Megállapodásról szóló barométert (European Green Deal Barometer), amelynek keretében több mint 300 szakértő bevonásával járták körbe a zöld megállapodás jelenlegi végrehajtásának, valamint a jövőbeni helyzetét az európai uniós választások tükrében.
Az átfogó felmérésből kiderül, hogy a válaszadók 67%-a szerint a közelgő európai választások negatív hatással lesznek az Európai Zöld Megállapodás (EZM) végrehajtására. A válaszadók szerint az EZM elveszítheti központi helyét az uniós szakpolitikák között, mivel a programja várhatóan gyengülni fog, vagy korlátozottabb formában fog megvalósulni. Erre a riport bemutatásakor az IEEP ügyvezető igazgatója, Eero Yrjö-Koskinen is rámutatott, szerinte az EU éghajlat-politikája egyre inkább politikai nyomásnak van kitéve. A megkérdezettek azonban elismerik, hogy az EZM még a politikai változásokkal szemben és hosszú távon is ellenálló; a szakértők 55%-a bízik abban, hogy az európai intézmények az eddigi célkitűzéseket elfogadott jogszabályokká alakítják. A célkitűzések megvalósításából eredő fő lehetőségnek az éghajlatváltozás mérséklését és az alkalmazkodást tartják. Másrészt az EZM végrehajtásának legnagyobb akadályát a „nem megfelelő elkötelezettségben” látják, ami a szakértők körében a Green Deal Barometer korábbi kiadásaiban már régóta felmerült aggodalom.
A felmérésből az is kiolvasható francia, cseh, svéd, spanyol és lengyel esettanulmányok alapján, hogy a nemzeti kormányok elkötelezik magukat a zöld megállapodás folytatása mellett a 2024-es uniós választások után is. Pozitív képet mutat az előrejelzések szerint, hogy az EZM folytatása a harmadik országok tekintetében is inkább prosperáló hatással bír.
A barométer a zöld megállapodás egyes szakpolitikai kérdéseit helyezte középpontba, amelyek tekintetében nem kizárólag pozitív véleménnyel rendelkeznek a szakértők. A szakértők véleménye megoszlik abban a kérdésben, hogy a 2040-re kitűzött cél elegendő-e ahhoz, hogy az EU elérje a Párizsi Megállapodás célkitűzéseit: közel fele (47%) szerint igen, valamivel kisebb arányban (43%) szerint nem elegendő. Ezzel szemben a biológiai sokféleség védelme kapcsán a válaszadók 67%-a megfelelőnek tekinti az eddigi cselekvéseket.
Az igazságos és fenntartható élelmiszer- és mezőgazdasági rendszer esetében ugyanakkor megint a pesszimista hangok a mérvadók: a résztvevők 75%-a úgy véli, hogy a 2019 óta elért előrehaladás gyenge; tíz személyből kevesebb mint egy (7%) véli csak úgy, hogy az előrehaladás megfelelő volt. A mezőgazdasági termelőknek a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatokra való áttéréshez nyújtott pénzügyi támogatás növelését a szakértők az egyik legszükségesebb intézkedésnek tartják a környezetbarát uniós agrárpolitika megvalósításához.
A szén-dioxid-mentes, megfizethető és biztonságos energiaellátás tekintetében több mint egyharmada a szakértőknek úgy véli, hogy az eddig elért eredmények előremutatók. Ugyanakkor 10-ből csak 1 szakértő gondolja úgy, hogy a villamosenergia-piaci reform jelenlegi változata nagymértékben / teljesen megvédi a polgárokat a jövőbeli energiaválságoktól vagy árkiugrásoktól.
Látható, hogy a 2024-es uniós választásokat kevésbé ölelik körbe zöldpolitikai kérdések, ugyanakkor az elmúlt öt év szakpolitikai tevékenysége a szakértők szerint biztosan nem kerül felfüggesztésre. Habár az Európai Tanács által meghatározott stratégiai menetrend legfontosabb elemét a biztonsági kérdések töltik majd be, az európai vezetők által meghatározott dokumentum szerint a nagyobb biztonság Európa versenyképesebbé tételét is prioritásként kezelik majd a következő ciklusban. Ennek része lehet majd az éghajlat-változási menetrend folytatása.
Kép: IEEP
