Hogyan tovább Európai Tanács?
Charles Michel európai parlamenti választáson való indulása több jogi és politikai kérdést is maga után vont. A szabályok értelmezése, a politikai döntések meghozatala az európai integráció akadozását is eredményezhetik.
Nem kezdődött eseménytelenül az új év az európai belpolitikában. Január hetedikén Charles Michel, az Európai Tanács (EiT) elnöke arról számolt be a médiának, hogy pártja, a liberális Reform Mozgalom (Mouvement Réformateur) listavezetőjeként indulni fog a júniusi európai parlamenti választáson. Tekintettel arra, hogy az európai parlamenti képviselői és az Európai Tanács elnöki pozíció összeférhetetlen egymással, Michel csupán addig maradhat az EiT vezetője, amíg át nem veszi képviselői mandátumát, amelyre előreláthatólag július tizenhatodikán kerül majd sor. Távozásának híre számos kérdést kinyitott a jogi és politikai következményeivel kapcsolatban, melyek megválaszolása még hosszú ideig fogja foglalkoztatni az európai politikai vezetőket.
Lemondhat-e az Európai Tanács elnöke?
Az egyik kihívás, mellyel a tagállamoknak szembe kell nézniük, az Charles Michel leköszönésének körülményei. Az Európai Tanács elnökének megbízatása megszűnésével az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 15. cikkének 5. bekezdése, valamint az Európai Tanács eljárási szabályzatának 2. cikkének 4. bekezdése foglalkozik. Ezekben azonban a megszűnés indokaként csupán a „betegség miatti akadályoztatás, elhalálozás”, illetve a „súlyos hivatali mulasztás” szerepe. Ilyen esetekben az EiT – vagyis az állam- és kormányfők – minősített többséggel döntenek az elnök elmozdításáról. Az Európai Tanács első embere részéről a lemondás jogilag tehát nehezen vagy egyáltalán nem is értelmezhető, hiszen sem a szerződések, sem az eljárási szabályzat nem tartalmazza azt.
Két lehetőség kínálkozik ugyanakkor ennek feloldására. Az egyik, hogy amikor eljön majd az ideje, akkor formailag nem Charles Michel mond le, hanem a tagállamok vezetői mondatják le. A másik megoldás, hogy módosítják eljárási szabályzatukat, és kiegészítik a lemondással a megbízatás megszűnésének okait. Ezt viszonylag könnyen megtehetik a politikusok, hiszen az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 235. cikkének 3. bekezdése értelmében elegendő hozzá az egyszerű többség is.
Ki válthatja Charles Michelt az Európai Tanács élén?
Az Európai Tanács elnökének megválasztásáról az EUSZ 15. cikkének 5. bekezdése rendelkezik. E szerint az új elnököt az állam- és kormányfők választják meg 2,5 évre minősített többséggel. A mandátum egyszer megújítható. A minősített többség az Európai Tanács esetében az EUMSZ 235. cikkének 1. bekezdése alapján megegyezik a Tanácsban alkalmazott szabályokkal, vagyis a tagállamok ötvenöt százalékának – akik egyúttal magukban foglalják az Európai Unió (EU) népességének hatvanöt százalékát – szükséges a támogatása.
Az állam- és kormányfők az új vezető személyének meghatározásakor figyelembe veszik az európai parlamenti választás eredményeit, és az elnökről folyó tárgyalások részét képezik más uniós intézmények – például Európai Bizottság – első embereiről való egyeztetéseknek. Normál körülmények között ez a folyamat hónapokig tart, jellemzően november elejére, végére jutnak megegyezésre a nemzetek. Ez okból tart Charles Michel mandátuma is hivatalosan novemberig. Bejelentésének köszönhetően viszont most mindössze néhány hét áll majd a tagországok rendelkezésére, hogy megállapodjanak az új elnökben. A választást követően júniusban ugyan várhatóan két alkalommal is lesz még Európai Tanács ülés, ahol a felek döntésre juthatnak, és egyhangúságra sincsen szükség, az egyezség megszületése azonban korántsem sem tekinthető jelenleg biztosnak.
Amennyiben nem sikerül megválasztani az új elnököt július tizenhatodikáig, úgy az átmeneti helyettesítésének szabályait az Európai Tanács eljárási szabályzatának 2. cikkének 4. bekezdése határozza meg. A fentebb leírtakkal összhangban, bár ez a rész sem a lemondásra vonatkozik, ám mivel az abból fakadó jogi problémát könnyen kezelhetik az országok, a szabályzatban foglaltakkal kell számolniuk a tagállamoknak, amikor a helyettesítésről gondolkodnak. Ennek értelmében, amíg nem egyeznek meg a következő állandó elnökről, addig az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét betöltő nemzet vezetője kerül az EiT élére. Ez a személy 2024 második felében Magyarország miniszterelnöke lesz. A magyar kormányfőre várna ez alapján a feladat, hogy előkészítse az Európai Tanács üléseket, meghatározza a napirendet, tárgyalásokat folytasson más állam-, vagy kormányfőkkel annak érdekében, hogy a vitás kérdésekben elősegítse a konszenzus kialakulását, vezesse a csúcstalálkozókat, valamint adott esetben képviselje az Uniót a közös kül- és biztonságpolitikával összefüggő ügyekben.
Tekintettel arra azonban, hogy az eljárási szabályzatot – és így ezt a rendelkezést – az Európai Tanács egyszerű többséggel megváltoztathatja, ma még nyitva kell hagyni ennek a lehetőségét is, ugyanis több politikai vezető ellenérzését fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy Magyarország kerüljön, akár átmenetileg is az EiT élére. Az esetleges módosítás ugyanakkor szintén nehéz helyzetbe hozná a tagállamokat, hiszen előtte meg kellene állapodniuk, kit nevezzenek meg helyettesnek.
Honnan érkezhet az Európai Tanács új elnöke?
Az Európai Tanácsnak 2009 óta, a Lisszaboni Szerződés hatályba lépésétől fogva van saját elnöke. Azt megelőzően a soros elnökséggel járó feladatokat ellátó ország állam- vagy kormányfője töltötte be ezt a pozíciót. Az EiT elnöke az intézményben szavazati joggal nem rendelkezik, pártatlanként kell ellátnia kötelezettségeit, személye mégis meghatározó, különösen, amikor a megegyezés elősegítése érdekében tárgyalásokat folytat, saját javaslatokat fogalmaz meg. Nem véletlen, hogy az állandó elnök ötletét a kis államok kezdetben nem támogatták, tartva attól, hogy az a nagy tagországok érdekeit jeleníti majd meg. Ennek elkerülésével és a semlegesség biztosításával is magyarázható, hogy mindezidáig két belga és egy lengyel politikus állt az Európai Tanács élén. E gyakorlatba a felmerülő nevek közül jobban illeszkedne egy Dániából vagy Svédországból érkező, mint Olaszországból vagy Spanyolországból származó politikus.
Hogyan hathat az integrációra Charles Michel bejelentése?
Az Európai Unió működése, az integráció előrehaladása szempontjából nem csak a mi lesz utána, de a hogyan lesz addig is fontos kérdés. Charles Michel európai parlamenti választáson való indulása nyomán mind az ő, mind pedig a tagállamok részéről kevesebb figyelem tud olyan jelentős ügyekre irányulni, mint az Unió versenyképessége, Ukrajna támogatása vagy éppen költségvetési, gazdasági kérdések. Az Európai Tanács működésének akadozása pedig az egész Európai Unióra – kedvezőtlen – kihatással lenne.
Kép: COP26 / Flickr
